Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-296

14 296. országos Illés február 27. 1871. iranezia részen a tüzérséget tönkretette a muszka tüzérség. Ennek folytán az angolok támadni akar­tak, a franeziák azonban azt mondták: nem le­het támadni. Todtleben mondja a krimi hadjá­ratról irt történetében, hogy a muszkák ugy el voltak készülve Sebastopol bevételére, hogy a seregnek legnagyobb részét visszaküldték, mert nem hitték, hogy Sebastopol az ostromot kiáll­hatja. Mi lett a következés? Másfél évi ostrom, mely, ha mégis sikerre vezetett: annak oka az volt, hogy utoljára az angol és franczia nemzet erélye, erőlködése és hatalma sokkal nagyobb volt mint a mnszkáé, és azonfölül oly tért vá­lasztott magának a muszka, melyen leggyengébb volt. így járna, fölfogásom szerint, azon elvá­lasztott két hadsereg, a magyar és osztrák hadsereg is. Ha valaki azt gondolja, hogy Ma­gyarország egyedül is megállhat, hogy az a magyar hadsereg mellett legyen : azt egészen természetesnek találom; de hogy az, ki átlátja, hogy nekünk szövetségesre szükségünk van, ily magyar hadsereg mellett legyen: azt, megval­lom, nem értem. (Zaj. Halljuk! Elnök csenget.) A practicus kérdés szerintem a jelen esetben az, hogy mi módon lehet a létező honvéd-anyagot legjobban fölhasználni. Van egy bizonyos anya­gunk. Mit tegyünk ezzel? Már mind a minisz­terelnök ur, mind a pénzügyminiszter elmond­ták, hogy azon anyag, — értem leginkább a tiszteket, mi utoljára is a fődolog: — még oly gyenge, még oly csekély számú, hogy még a gyalogság és lovasság részére sem elegendő. így tehát, mi marad a tüzérség számára ? De elte­kintve ettől, vegyük a tüzérséget magát. Ha például föladatunk volna: ezen tüzérséget szer­vezni, hol kezdenők? természetesen körültekin­tenénk: minő anyagot találunk, mert tisztek légben nem teremnek, ahoz technikai képzett­ség kell. Hol vannak tehát a tisztek ? ott van­nak a rendes hadseregben. Midőn ezen nóta megkezdődött, megjelent történetesen a katonai schematismus: és én mindjárt a vita megkezdése alkalmával vettem magamnak azon szabadságot, hogy keresztül­nézzem a tüzérségi ezredeket és megszámláljam, hogy mennyi ott valószínűleg a magyar tiszt, és mit találtam? Ha megengedi a t. ház, (Halljuk!) röviden el fogom mondani. Az első három ezredben egyetlen egy magyar nevet sem találtam. A 4-ikben találtam egy hadnagyot, a 6-ik ezred­ben két hadnagyot, a 7-ikben egy kapitányt, a 8-ikban egy kapitányt, a 9-ikben egy hadna­gyot, a 10-ikben egy hadnagyot és egy főhad­nagyot; (Balfelől fölkiáltások: ez az, ami nekünk i mm tetszik!) de én kérem: a tényekből indulok ' ki. Méltóztassanak más anyagot mutatni, és én szívesen elfogadom; (Bal felől fölkiáltások: terem­teni kell!) igen teremteni lehet, de a teremtésre idő kell. A ház tudja ós ugy hiszem helyesli, hogy a rendes hadseregben három tüzérségi ez­red átalakittatik magyar ezreddé, mely mint mag3 r ar van már jelenleg beállítva. Itt van egészben 10 —12 magyar nevű tiszt. Tudom, hogy nem kell Bendegúz vagy Lehel névvel birni, hogy az ember magyar le­gyen ; de mégis ezen magyar származású nevek oly mérleget nyújtanak arra, mennyi a magyar elem a rendes tüzérségben, hogy látja a ház : mily csekély ez. És ez nem is lehetett másként, mert 20 év óta alig lépett be magyar önkénytesen azon hadseregbe; és a ki belépett, kerülte a tüzérsé­get, mert ott a pártfogók nem igen használtak ós ott sokat kellett tanulni. (Zaj.) Ez tény; sajnos, hogy tény, de tény, s eb­ből ki nem bújhatunk. Az én gondolkozásom szerint tehát a legroszabb gazdálkodás lenne, hogy ha ezen kevés magyar elemet, mely már a tüzérségben van: a honvédség számára kiven­nők, ugy, hogy azon ezredben nem maradna semmi; mert én azt hiszem, hogy ezen három magyar tüzérségi ezred sem elég, mert a nagy organisatio szerint hat hadtestet állítanak elő a magyar korona tartományai, és minden had­test számára egy egész tüzérezred szükséges. A tüzérségben létező magyar elem a jelenlegi há­rom ezredre sem elég és évek kellenek hozzá: míg e három ezred valóban magyarrá válhatik; és sokkal több idő kellend : míg a hat hadtest egygyé leend. így tehát a honvédség számára átvenni az anyagot a legnagyobb bűn lenne. En azt akarom, mit a pénzügyminiszter emii­tett, hogy a maga korlátai között a rendes se­reg azon része, mely minket illet: magyar le­gyen. Azt követelhetjük, és ha practicusan já­runk el : ez lehetséges is. De különben ón már oly hosszasan szóltam, hogy nem akarom to­vább a házat fárasztani. (Halljuk!) Csak még egyre akarom a t. ház figyelmét fölhívni, és ez azon természettörvény, mely a vágy és erő közti viszonyt rendezi, és azon egyensúlyra, mely szükséges arra, hogy a kettő közt létez­zék, mert akár az egyik, akár a másik túlnyo­mó : tehetetlenségre vezet. Ha a vágy megszű­nik : az erő is csakhamar csökken; ha pedig a vágy túlszárnyalja az erőt: akkor azt fölemészti; az első a kopottság és vénség, a másik az éret­lenség és betegesség jele. Ez utóbbi kórban szenvednek majdnem mindazon nemzetek és nemzetiségek, melyek utóbbi időben vagy kelet­keztek, vagy ismét föltámadtak. Emlékeznek vagy néha csak álmodják, hogy valaha nagyok

Next

/
Oldalképek
Tartalom