Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.
Ülésnapok - 1869-302
302. emáget üli* maróin 6. 1871. 199 van, addig mig azon törvény törvényhozási utón «] nem töröltetett: az mindaddig érvényben áll. Nekünk nem áll jogunkban azt mondani, hogy az egyik törvény érvényes, a másik nem az, mindaddig, mig a maga rendje szerint el nem töröltetett. Az 1764—1765-ki országgyűlésen épen azon oknál fogva rendeltetett el a Graram folyónak országos költségen hajókázhatóvá tétele, mert az akkori törvényhozás meg volt győződve arról, hogy az szükséges; és olyan szükségességnek kimutatásában fáradozni, a mit a törvény már kimondott: ez annyit tenne, mint a törvényen fölül helyezni magunkat ; ezt pedig nem tartom alkotmányos eljárásnak. Igen sajnos, hogy az 1764—65-ki országgyűlés határozata nem került végrehajtásra, bár mint sürgettetett az 1848 előtti országgyűléseken, és bár a szabályozás elmaradása az országos tételek közt előfordult. De ebből nem az következik : hogy nekünk ne lenue jogunk a törvény végrehajtását kérni. A helytartótanács minden lassú eljárása mellett annyira ment, hogy a Garam mentét fölmérette, niveliroztatta és az előkészületeket megtette s a minisztériumnak nincs most egyébre szüksége, mint arra, hogy az előmunkálatokat és fölvételeket a mostanival összehasonlítsa — és a mennyire hasznát veheti használja: amennyiben nem, ujakat csináltasson. Ezt látom én a törvényes eljárásnak, és ha más valami tétetnék : ez által a törvény fölé akarnók magunkat helyezni, a mi sem szándékunk nem lehet, sem határozati javaslatunkban nem áll. Ennyit kívántam ezúttal megjegyezni. Elnök: Kvassay képviselő ur e kérdést függőben tartatni kívánja addig, mig a pénzügyi bizottság a Vaag folyamra nézve javaslatát előterjesztené. Czélszerü lenne, nézetem szerint, addig e határozati javaslatot kinyomatni, kiosztatni és amazzal együtt tárgyalni; (Helyeslés.) Következik a 7-ik rovat. Széll Kálmán jegyző: (olvas) . Az 1870. évi Xl-ik törvényczikk 4. fejezet, 2. ezim alatt már megszavazott összegnek 1870-ben föl nem használt részlete, 989,369frt. Pulszky Ferencz előadó: A pénzügyi bizottság véleménye e rovatra vonatkozólag a következő változást ajánlja: Az 1870-ik évi XI. t. ez. 4. fejezet 2. czim alatt a Tiszánál a bodrogközi és felső-szabolcsi átmetszésekre megszavazott 1.600,000 írtnak 1870-ben föl nem használt részlete 989,369 írttal megszavaztatik. Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Nem levén észrevétel, elfogadtatott. Széll Kálmán jegyző: {olvas;: A Duna folyam Dalj mezővárosánál partbiztositás 15,000, i Borovo és Uj-Vukovárnál partbiztositás 9700, összesen 24,700 frt. Pulszky Ferencz előadó: Nincs észrevétel. Parcsetits Sándor: Bocsánatot kérek, hogy a t. ház figyelmét néhány perezre igénybe veszem, a vízépítés 9-ik rovatában kívánt 9700 frtnyi összeg tárgyában. Én nem akarom ezen összeg fölemelését kérni, sem pedig fárasztani a ház türelmét a veszély leírásával: mert Uj-Vokovárnál csakugyan a Dunaáramlás szülte partomlás veszélylyel fenyeget ; hanem csak arra akarom kérni a t. miniszter urat: hogy ezen kanyarok óvszerét a sarkantyúk kiépítésével fölcserélni méltóztassék. Az eddig működött és kiküldött bizottságok munkálataiból kitűnik, hogy a veszélyt csakis nagyobbszerü sarkantyúk által lehet elháritani s így bátor vagyok a ház elé a következő határozati javaslatot beadni: Széll Kálmán fegyző: (olvassa Parcsetics Sándor határozati javaslatát.) „Határozati javaslat. Mondja ki a ház, hogy a vukovári vádpontok és partok megvédésére nagyobb védmüvek szükségesek s ennélfogva a t. közlekedési miniszter urat utasítsa oda, hogy az 1872. évi előirányzatban e védmüvek kiépítésére nagyobb összeget fordítson." Szapáry Gyula gr. államtitkár: Én részemről nem látnám czélszerünek, hogy a t. ház utasítsa a kormányt arra, hogy a jövő évi költségvetésben e czélra nagyobb összeget irányozzon elő. Mindenekelőtt tudni szükséges: vajon ezen czél elérésére egyátalában nagyobb összeg szükségeltetik - e vagy nem t Ha a minisztérium meggyőződést szerez magának: bizonyosan meg fog tenni mindent a czél elérésére ; de minden előleges tanulmányozás nélkül arra nagyobb összeget fordítani, részemről czélszerünek nem látnám. Elnök: Megnyugszik ebben a képviselő ur? Parcsetics Sándor: Nem nyugszom meg, s csodálkozom, hogy a kormány semmi gondot nem fordit azon veszélyre, mely Vukovárt fenyegeti; mivel, ha ezen segítve nem lesz : néhány év múlva Vukovár a Duna által el fog sepertetni, s épen mint előbb mondottam, a kiküldött bizottságok munkálataiból kitűnik, hogy ezen veszélynek csak nagyobb sarkantyúk építése által lehet elejét venni. Igen csodálkozom, hogy a kormány ezen veszélyt semmibe sem veszi, holott annyi sok munkálat vannak e tekintetben beadva. "Elisök: Ugy vettem észre, hogy a kormány részéről az nyilváníttatott, hogy tanulmányozni fogja e kérdést, s ha szükségesnek ta'
