Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-301

301. országos ülés márczius 4. 1871. 183 ták, hogy az átmetszés legnagyobb része rósz irányban van vezetve és a czólnak nem felel meg; másrészt, oly talajon vitetik, melyről előre tudni nem lehetett, hogy ott magának kellő medret áshat-e? Csongrádnál kezdődik a veszélyes pont, mert Csongrádnál a 92 átmetszésen levezetett viz összetorlódik és az egész vidéket elborítva, e ponton egy álló tengerré alakul. Ennek még az a szomorú következése is van, hogy magával hozván a felső vidékről tömérdek iszapot és a földet lerakva, ez által az egész vidék talaját emeli: és innen van az, hogy a kisebb meny nyiségü vizek mostanában jobban fenyegetik a szilárdabb földeket is , nemcsak a védműveket. A miniszteri előirányzat indokolásában azt mondja: „A harmadik nagyobb hiány Tisza-TJghtól le Csongrádig az úgynevezett Kőrös-Tisza toroknál található, hol szintén mintegy 20 ezer hold föld, egyetértés hiánya miatt, az árviz pusztításainak van kitéve, a fönálló töltés-rendszernek veszélyeztetésével." Itt tehát ki van jelölve az ok, hogy a 20 ezer hold föld miért nem menthető meg t. i. az „egyetértés hiánya miatt" ; de hogy honnan származik ezen egyet nem értés: a minisztérium nem jelölte ki, nyilván azért nem jelölte ki, mert nincs róla tudomása. Én tudom és elfogom mondani. A mint a Kőrös kelettől nyugatfelé folyik, Heves megyében az úgynevezett Zsigeri pusztánál megtörik és Csongrádnak veszi folyását, és átömlik a Tiszába. Már most a Tisza és Kőrös körülbelől Sastól kezdve Csongrádig zacskót illetőleg háromszeget képez, s ennek tulajdonitható, hogy több négyszeg-mértföld kiterjedésén terül el, és a 92-ik átmetszésen lefolyt viz megállapodik. Ezen egyenetlenség tehát onnan van, hogy az érdekelt községek, melyek azon zugban vannak : nem bocsátkozhatnak a szabályozási munkálatokba, mert nem fizeti ki a munka magát, a mennyiben már itt a parallel folyó Kőrös és Tisza annyira közel esnek egymáshoz, hogy a két íolyó mellett elkövetendő műveletek azt eredményeznék, hogy újra sem rét sem szántóföld nem lenne. Ennélfogva van azon visszavonás, azon akaratokoskodás, hogy több község vonakodik belebocsátkozni a szabályozási műveletekbe. T. ház! Körülbelől jeleztem vala a hiányok okait, melyeket oly fontosoknak tartok, hogy ha azokra kellő figyelem nem fordittatik: az egész szabályozási műveleteket romba fogják dönteni. Elmondom már most t. ház! a módokat, melyek szerint kívánnám és óhajtanám, hogy ezen bajokon segítve lenne. Az átmetszések, mint jeleztem, roszak: ezeken akként segít a kormány, hogy kotrógépekkel oly helyeken, hol a viz el van iszapolva, baggeroztat. De ezzel czélt nem érnek ; mert a természeti akadály által előidézett eliszapodást csak pillanatnyira enyészteti el a kotrógép, mert a természetes viszonyok és helyzetek által előidézett iszapolást pillanatra ha elhárítja is a kotrógép: ez ismét mindannyiszor előáll s a mint a működés megszűnt, a folyam ismét eliszapodik. Fődolog tehát az volna, hogy a mennyiben az átmetszések a maguk erejéből magukat tökéletesen kidolgozni nem képesek, segíteni kell rajtok az által, hogy sarkantyúk alkalmaztassanak oly helyen, hol az átmetszések öblei meg nem felelnek a folyam sebességének; továbbá el kell hárítani azon akadályokat, melyek a viz lefolyását gátolják, t. i. az u. n. Böld kutainál fönálló töltést el kell távolítani. Erre nézve már a múlt évben interpellatiót nyújtottam be a közi. miniszter úrhoz, de mindeddig választ nyerni nem voltam szerencsés; azonban azon eredményt constatálhatóm, hogy miniszteri biztos menvén oda ki, megvizsgálta a hely szinét közigazgatási közegek közbejöttével, a ki kimondta, hogy azon töltés tarthatatlan és káros a szabályozási müveletekre nézve. De hogy azóta annak elenyésztetésére munka, vagy erő fordíttatott volna: azt még nem tapasztaltam. Továbbá szükségesnek látom, hogy Mindszent község alatt az általam jelzett szabályellenes Pallavicini-féle töltés tereitessék kiebb, a szabályoknak megfelelő helyre. Szegednél, mit minden szakférfiú már kimondott, a Maros torkolata ne Szegeden fölül bocsátassék a Tiszába, hanem Uj-Szeged és Szöreg közt az u. n. Boszorkány szigetnél. E szerint el lesz érve azon czél, hogy ha már ily bizonytalan korlátok közé van szorítva a Tisza : legalább Csongrádnál nem fog összetódulni, hanem le fog folyni szép csendesen. A mi a jelentésben főihozott, egy más hiányra vonatkozik: ebből kifolyólag az, hogy 20,000 hold föld el nem tölthető és a szabályozási müvelet be nem végezhető; erre nézve azon tanácsot vagyok bátor adni a t. kormánynak, hogy méltóztassék ezen akként segitni — mert másként ugy sem segíthet — hogy, amint jeleztem, a zsigeri pusztán, t. i. ott, hol a Körös folyó a könyököt képezi, a sok átmetszés helyett, melyek czélba vétetnek, csináltassék egy eredeti és uj átmetszés: t. i. onnan egyenesen, a hol a Kőrös folyó megindul nyugotnak, vitessék ki a Kőrös a Zsigeri pusztán, körülbelől O-kéeske és Inoka kö-