Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-301

184 301. országos Blés márczius 4. 1871. zöfct, az átmetszésbe. Ezáltal a Kőrös folyó mintegy három mértföldnyire megrövidül, el lesz érve az a czól, hogy hamarább le fogja vezetni az árvizet, és igy nem fog találkozni a Kőrös a Tisza árjával ; másrészt el íesz érve a czél, a melyet miniszter nr jelentésében jelezett, hogy talán nemcsak azon 20,000, hanem talán 40,000 hold föld is ezen müvelet által meg lesz mentve. T. képviselőház ! Én ugy hiszem, nem mondtam oly terveket, melyek akár kivihetetlenek volnának, akár pedig a tiszaszabályozási müveletek keretébe be nem illenének; csupán olyanokat hoztam föl, melyek valósággal ezen keretbe tartoznak, de elhanyagoltattak eddig és nem elaboráltattak. Méltóztassék figyelembe venni azt, hogy a Tisza folyó, mely eddig hozzánk 8 nap alatt vezette le a vizet, most mi azt a vizet a 92 átmetszésen keresztül kapjuk 48 óra alatt. Ez a sebesség okvetlenül igen sok fövényt és iszapot hoz magával, és itt megállván, jelzett helyeken tóvá alakul, a miből ismét okvetlenül következik a lerakodás, a mit csak meg kell vizsgálni s a legegyszerűbb ember is at fogja látni. Én látom, mert tudom, körülbelül 30 — 35 év óta, hogy mennyivel magasabbra emelkedett máris a Tiszának, sőt nemcsak a Tiszának, hanem azon területnek alapja, mely a Tiszának eme reservoirját képezi. Nincs egyéb mondanivalóm, t. ház, mint kikérni a t. kormánynak a figyelmét: méltóztassék ezt megvizsgálni és ne méltóztassék bizonyos emberekre hallgacni, akiknek nem fekszik érdekében, hogy Csongrád vármegye, vagy Békésés Csanád vármegye (Bálijuk!) mi károkat fog majd szenvedni egynéhány töltés elszakitásával, és miként fognak ott létező majorok, a kapa és eke uralma alatt levő virágzó földek semmivé tétetni. T. ház, ezek azon akadályok, melyek az ország azon világi müvét, melyhez hasonlót a magyar nemzet nem mutathat föl : veszélylyel fenyegetik. Szükséges volna tehát, hogy ezen szavak ne hangozzanak el a pusztában, hanem a magyar kormány kiterjeszsze azokra figyelmét. Majoros István : T. képviselőház ! Igaz, hogy tanácskozásaink ujabban berendezett ideje szerint a hatodik órában szólalok föl, és igy elhiszem, hogy a ház türelme már nagyon ki van meritve; ha azonban a t. ház csendben lesz, akkor rövidebb leszek. T. ház! A tiszaszabályozásról akarok én is szólani, nem annyira pro domo, hanem egész átalánosságban. Emelem tehát szavaimat az összes tiszaszabályozás körül fölmerült visszaélések és rendetlenségek földerítésére, amennyiben azok tudomásomra jutottak. Különben általánosan tudva van, hogy a szabályozás maga sem ugy intéztetett, mint azt hajdan boldog emlékezetű inditványo* zója akarta. A kivitelben a főtervtől eltértek. Ennek nem ugyan a jelen kormány az oka, hanem főleg a Bach és Schmerling korszak alatt tett rendelkezések. T. ház ! A mennyiben a Tisza legfőbb kártékonyságát már most az úgynevezett védgátak elkészítése után a roszul épített töltésekben kell találnunk : nagyon kívánatos volna, ha a jelenlegi kormány a múlt kormány vétkeit jóvátenni iparkodnék az által, hogy segítene a bajon, a mennyire lehet. Ha ezt megtette volna tavaly vagy harmadéve, mikor a vízállás sekély volt : akkor ezen már túl volnánk. E tekintetben még 1869. deczember 18-án egy interpellatiót adtam be a miniszter úrhoz. Ha akkor aszerint jártak volna el, azon esetben — az alvidéken tudni illik — a Bács megyei tiszaszabályozásnál nem történtek volna azon károk. Es mégis bizonytalan, hogy nem lesz-e föláldozva a hat bácskai folyam egész védgátrendszere, hogyha mostan megmentetik, és ha jövőre a kormány nem kivan arról gondoskodni. Ezen okból bátor vagyok a kormány figyelmébe ajánlani, hogy az átmetszések tekintetében sokkal czélszerübb lenne, először a meglevőket javítani: mert a mit ismerek — alig egy-kettő kivételével — valamennyinél épen az ellenkező irányban kellett volna a metszést tenni. Ezekből kiindulva, a kormány fölvilágositását most is kérném: mert fontos dolog az, hogy alkotmányos kormányformát hirdetnek önök — én ugyan kevésbbé tapasztalom - és mégis a folyó-osztálynál a Bach-korszak alatt kinevezett mérnökök vannak. Azt mondják önök, hogy a mérnököknél nem kell a politikai érzületre tekinteni, nem azt kell nézni, hogy melyik párthoz tartozik; hanem a képességet. Én mindazáltal óhajtom, hogy a Bach és Schmerling korában kinevezett mérnökök, különösen a hatodik folyóosztálynál levő hivatalnokok, mert a többiek iránt nem vagyok értesülve : alkotmányos utón töltessenek be. Ezen urak pedig nem annyira a folyó szabályozására fordítják idejöket, hanem saját meggazdagodásuk után néznek. Ezen szavaimat elmondtam tavaly, három év előtt és elmondom jövőben is. Most pedig föl fogom olvasni azon interpellatiómat, melyet 1869. deczember 18-án tettem. Feleletet nem kaptam rá. Fölbivom rá a t. ház figyelmét. (Olvassa :) „1. Van-e szándéka a Tisza völgy azon részeit, hol még az árviz nem rombolt, de a töltések nem eléggé biztosak, mint jelesül a VI. folyóosztály, vagy igazabban: bácsi tiszaszabályozási-társulat ó-kanizsa-zentai közös töltéseket