Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.
Ülésnapok - 1869-299
299. országos Illés márczius 2. 1871 99 lekedési minisztérium költségvetése után fog tárgyaltatni. Széll Kálmán jegyző (olvassa a közmunka és közlekedési minisztérium 1871. költségvetésének első czi-mét: Rendes szükséglet.) Pulszky Ferencz előadó: Az 1870. évi XI. törvényczikk a közmunka és közlekedési minisztérium rendes költségvetését .... 4.091.863 írtban állapította meg; mig az 1871. évi előirányzat tesz. . . . 5.158. 61 0 irtot. Eszerint a kívánt többlet . 0667747 írt. Az egyes czimek alatt 1870-re megajánlott, és ugyanazon czimek alatt 187 l-re kívánt összegek között a külömbözet következő: a központi igazgatásnál . . 90,233 fttal több az államépitészeti hivataloknál 19,735 „ „ az utföntartásnál . . . .993,197 „_ „ a vízépítésnél . . . . . 41,777 „ keveseb a nyugdijaknál .... 5,359 „ több Összesen 1.108.524 írttal t. és 41,777 írttal kev. vagyis valóságos többlet 1.066,747 frt. Az 1871. évi előirányzatban azonban 81,580 frtig terjedő fedezet van fölhozva, mig az 1870. évi megállapított költségvetésben semmi fedezet nem fordult elő. Simonyi Ernői T. ház! A közmunka és közlekedési minisztérium budgetjének tárgyalásánál, midőn nekünk tulajdonképen a minisztériumnak múlt évben követett eljárása fölött bírálatot kellene mondani, én részemről nem hagyhatom figyelmen kivül azt, hogy a közmunkák létrehozása oly tárgy, mely időt igényel, melynek eredményei csak későbben mutatják magukat jóknak vagy roszaknak. Ezt azért említem föl, mert, mint a t. ház tudja, a közlekedési miniszter ur, ki a parlamentális szokás szerint egyedül felelős előttünk azért, a mi történik, csak a múlt év majdnem közepén vette át a minisztériumot, átvette előnyeivel és hiányaival, kész vagjr készületlen munkáival. Hogy mindezekért őt felelőssé tenni nem lehet, azt igen szívesen elismerem. De midőn mégis hiányok merülnek föl: azokat azért, mert a miniszter változott, ugy hiszem megbírálni mégis kötelességeink közé tartozik. Én t. ház, a közlekedési minisztérium budgetjét főleg 4 fejezetből állónak látom. Egyik a központi igazgatás, a másik az utak építése, a 3-ik a vizimunka, a 4-ik végre a vasutak. Néhány átalános észrevételt fogok tenni, ezen 4 szakaszra. Nem akarok a részletekbe bocsátkozni, mert hisz azokra akkor fog az idő rákerülni, midőn a részletes tárgyalásba bocsátkozunk. De néhány átalános észrevételt különösen ott akarok tenni, hol a miniszteri indokolásban kifejtett nézeteket és elveket nem osztom. így p. o. a központi igazgatásnál a miniszter ur annak tulajdonítja a személyzet szaporítását, mert mint mondja, más államokban sok oly kormányzati teendő, mely más államokban a kifejlett institutiók és az összhangzás folytán a minisztérium működési körén kivűl esik, nálunk a minisztérium teendői közé tartozik. Ez igaz; de, hogyha nálunk a minisztérium körébe esnek az ily teendők: akkor egyedül a minisztérium az oka; mert a minisztérium szeret mindenbe avatkozni, mindenfelé gyámkodni és atyáskodni. Bizzék a minisztérium az ország lakosságának saját tehetségében és higye el, sokkal kevesebb teendője lesz, és könnyebben és kevesebb apparátussal fogja intézhetni működését. Csak a múltkor emiitette itt föl miniszter ur, hogyha valamely kereskedőnek szállítmánya elmarad, folyamodjék hozzá. Igen szép a miniszter úrtól, hogy készséggel fölajánlja közbenjárását; de az, nézetem szerint, nem a miniszter teendői közé tartozik. Méltóztassék oly törvénjmozási intézkedéseket tenni, hogy minden egyes kereskedő, minden egyes ember, aki a vasutaknak akár hanyagsága, akár bármely más hibája által károsittatik : ezen károkért kárpótlást az illető törvényszék előtt kereshessen. (Helyeslés bal/elől.) Ez a dolog rendje, igy történik ez más államokban is; ilyenekkel szaporítani a miniszteri teendőket, nem lehet. De egy más pont is van ezen indokolásban, mire nézve az én nézetem egészen eltérő a minisztérium nézetétől, és ez a köztörvényhatóságoknak részvétét illeti, a közlekedési eszközök föntartásában és létrehozásában. Itt az mondatik : „1848 előtt nern volt vasut-hálózatunk, nem voltak rendszeresen föntartott utaink, nem szabályozott folyóink : és mert ennek folytán ezeknek folytonos gondozása gyakorlati szükséget nem képezett ; a régi megye keretében ezen föladatnak megfelelő alkalmas szervezetek, institutiók ki nem fejlődtek." Ez azonban csak egy részben áll, a mennyire t. i. a vasutakra vonatkozik. Készséggel elismerem azt, hogy a megye nem alkalmas vasut-épitésre, de a közutak építésére nálunk, már az előzménynél fogva, termé _ szetszerüleg a megye volt hivatva, és az nagy hiba volt t. ház, a kormány részéről, midőn ezt egészen elvonta a megyétől. Most a megye, — természetesen azon oknál fogva, mert nincs módja, nincs reá költsége, — parallizálva van e tekintetben; de még ezen parallizált állapotban is méltóztassék megnézni az eredményt. A megyék körülbelül 2000 mértföld közutat tartanak fön, a 13*
