Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-291

280 291. országos Ülés február 21, 1871. i. cz. alkottatott: 1868-ban az irodalom terén mondottam ezt; két nappal ezelőtt azon beszédemben, melyre a képviselő ur hivatkozott; mondom ezt most is, ós mondani fogom mindaddig: mig a valódi önkormányzatnak benső barátja maradok, és mig e törvény csak a külsőségekre fekteti a súlyt, de a belső életerős önkormányzatot megteremteni, kifejteni, ugy látszik sem jnem akarja, sem nem képes. Avagy kifejti-e az •önkormányzatot a közoktatás terén, melyre hazánknak oly nagy szüksége van ? Mert az ily önkormányzat hazánkban nem létezett, t. i. nem a vallásfelekezeti iskolai önkormányzat, — mert ilyen volt a protestánsoknál és görög keletieknél, — hanem azon önkormányzat, melybe a közös iskolák is bevonatnak, melyről pedig a t. képviselő ur mondotta, hogy barátja. Vajon tesz-e ezen törvény oly intézkedéseket, melyek ezen önkormányzatot, a mely eddig nem létezett: képesek volnának kellőleg organisálni és kifejteni? Azt hiszem, hogy nem tesz ily intézkedéseket ; sőt oly intézkedéseket tesz, melyek a valódi önkormányzat kifejthetését meggátolják. Csodálkoznám, t. ház, ha e házban találkoznék politikus, — bármely párt színezethez tartozzék is az, — a ki például a Retyczát vagy Kemenes alja mentében, egy 50 — 60 putrira menő községnek ugyanazon önkormányzatot adná a politikai autonómia terén, mint például Nagyváradnak. Nem tudom, akadhat-e politikus, a ki a köz-adminisztratio terén egyenlő jogot vindikálna csak azért, mert nyugot Európában nagy szellemek, a szabad község jelszava alatt hirdetik az önkormányzatot és a demokratiát ? Azt hiszem, politikus, ki hazánk viszonyait ismeri és elfogulatlan s józan, ilyesmit tenni nem fog; hanem igenis azt fogja állítani, hogy épugy, mint az administrationalis önkormányzat terén, a népnevelési önkormányzat terén is különbséget kell tenni azon kicsinyke falucskák és a szellemileg s anyagilag egyaránt kifejlett községek között. Csodálkozom a t. képviselő úron : mert hiszen épen azon igen becses laboratumban, melyet azon párt készitett, .melyhez a t. képviselő ur is tartozik, ott, hol a községek viszonyáról a törvényhatóságokhoz van BZÓ : az mondatik, hogy az önkormányzat biztositéka nem a haza szétforgácsolható, apró, összműJködni nem tudó erőiben fekszik ; hanem a nagyobb tömörültségi erőkben: a törvényhatóságokban. Es kérdezem: ha már most a politikai adminisztratio terén, a megyékkel szemközt, nemcsak a 80 putriból álló, de még a tán némely 2000 lakosra menő községeknél sem adja meg azon párt elaboratuma, melyhez a t. * képviselő ur tartozik, az önkormányzat azon fokát, melyet megad például, Makó és . Czegléd városoknak; kérdezem :-minő joggal kívánja tőlem, hogy mint hazai viszonyainkhoz alkalmast és czélszerüt, minden áron elfogadjam az önkormányzat azon formáját, melyet az 1868 : XXXVIII. t. czikk a maga egész lazaságában elénk tár? Vagy tesz-e különbséget az 1868: XXXVIH törv.-czikk az iskolai székek összeállítására és azok jogkörére nézve a legcsekélyebb népességű, szellemileg és anyagilag tehetetlen falvaeskák, és a legnagyobb városok közt, kivévén Buda-Pestet? Mutassa ki a t. képviselő ur, e törvényből, hogy ezen különbség ott megtétetik, és ha igen: akkor elismerem, hogy lehetnek alapos okai a t. képviselő urnák arra, hogy engem gyanúsítson. Átalában véve, ahol a kedélyek annyira föl vannak izgatva, mint nálunk: nem nehéz dolog ellentétek támasztása által, népszerű jeligék hangoztásával tapsokat aratni. Részemről ily tapsokra nem törekedtem, de nem is fogok törekedni soha. Ám törekedjenek erre azok, akiknek hallgatóságában a bevégzett közgaszdászati tényekkel, és a kérlelhetlen statisztikai adatokkal szemben könnyelmüleg odahajiatott üres szóvirágok termékeny talajra találnak. Én azonban azt hiszem, hogy itt a törvényhozás termében, már mint szónoki műfogásnak is lejárt az ideje a gyanúsításnak. (Igaz jobb felőli.) Van még egy harmadik pont is, és ez az, hogy 1868: XXXVIII. t.-cz., miként már ámult alkalommal is jeleztem, a tanfelügyeletet nem ugy szervezi, mint kellene. T. barátom és képviselőtársam Körmendy Sándor, azt hiszem, elég nyomatékos okokat hozott föl azok felől, amiket én állítottam; hogy t. i. a tanfelügyelet szervezete csakugyan nem elégséges. Azt hiszem, maga a miniszteri előterjesztés is bevallja azt; bevallja pedig nemcsak azt, hogy nem elégséges azon szám, mely a múlt évi költségvetés alkalmával az előirányzatba fölvétetett; de talán bevallja saját magának még azt is, hogy maga az egész szervezet nem elégséges ugy, amint az a törvénybe bevezetve van: mert mindaddig, mig mi a tanfelügyelőknek nemcsak azon hivatást jelöljük ki, hogy ők az itt-ott elszórtan fekvő községi iskoláknak dolgaira fölügyeljenek ; hanem azon hivatást is, hogy azon kötelességek teljesítése fölött ellenőrködjenek, melyekre a törvény már tényleg, a politikai közegeken kivül, a hitfelekezetek közegeit is, mint ilyeneket, szorítja — ha t. i. a maguk iskoláit érdemesekké akarják tenni azon jogokra, amelyeket a törvény nekik ily föltételek árán ajánl: — azon esetben, azt hiszem, a tanfelügyelőknek nem oly csekély számú községekkel van dolguk, mint azt egy t. képviselő ur megjegyezte, olyasmit mondván, hogy a községi iskolák száma csak valamivel nagyobb, mint a tanfel-