Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-290

290. országos Ólét február 20. 1871. 271 Kautz Gyula előadó: A 23-ik rovat alatt kért 13,660 frt a szegedi förealtanodára, a 24-ik rovat alatt a nagy-kallói reáltanodára kért í>230 frt; a 25-ik rovatban a kecskeméti alreálrakért 5230 forintot a bizottság megadandónak véli, «pen ugy, minta26-ik rovatban — a pozsonyi főreáltanodára — előirányzott 4000 és a 27-ik rovat alatt— a sopronyi főreáltanoda segélyezésére — kért 4000 frtot is: az utóbbi két intézetre azon kikötéssel, hogy ezek époly szervezettel és tanrendszerrel bírjanak, mint az állami főreáltanodák. Elnök: Méltóztatnak elfogadni: (Elfogadjuk !) Tehát elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa) : A középtanodák közös költségei: Az állami középtanodák számára helyettesítésekre, rendkívüli jutalmakra, segélyezésekre és átköltözködósi költségekre 4000 frt. Az elméleti és gyakorlati oktatás szükségleteire fölvett állandó évi átalányokból netalán nem fedezhető uj taneszközök, rajzminták, tornászat! eszközök s efféle szükségletek fedezésére 6000 frt. Együtt 10,000 frt. Kautz Gyula előadó: A 28-ik rovatban—középtanodák közös költségeire—kért 10,000 frt és a 2 9-ik rovatban —évközben fölállitandó uj középtanodákra — előirányzott szintén 10,000 frtot megszavazandónak véli abizozttság; utóbbi tételt főleg azon tekintetből, mivel a miniszter fölvilágositásaiból meggyőződést szerzett a felől, hogy Erdélyben legalább két helyen főreáltanodának fölállitása mellőzhetlen. Elnök: Elfogadja a t. ház a pénzügyi iúzottság véleményét % (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa -a 29-ik rovatot): Év közben fölállitandó uj középtanodákra 10,000 frt. Kautz Gyula előadó: Mncs észrevétel. Elnök: Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa TŰ 30-ik rovatot): Bába-tanodák: Ö600 frt. Kautz Gyula előaió : A 30-ik rovatba foglalt 6600 frtot bába-tanodákra nézve a bizottság megszavaztatni kéri; azonban fölhivandónak tartja a belügyi és a közoktatási minisztereket arra, hogy az e tanodák fölállitása körüli intézkedésekben egyetértőleg járjanak el. Elnök: Méltóztatnak elfogadni a pénzügyi bizottság véleményét? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa): Tanitóképezdék, elemi, felsőbb nép- és polgári iskolák. Várady Gábor: T. ház! Midőn a népiskolákban, a közős iskolákban használt tankönyvekből néhány mutatványt a t. háznak a múlt alkalommal előterjeszteni szerencsém volt: azon alkalommal az igen tisztelt államtitkár urnák egyik ellenvetése az volt, hogy azon tankönyvek nem felekezetnélküli, nem közös iskolák, hanem felekezetiekben használtatnak, és azon felekezeti iskolákra e tekintetben nem terjed ki a kormány főfelügyelete. Engem nem illetett meg a jog, hogy másod izben is szóljak a tárgyról; föntartottam magamnak azt a jelen alkalomra: mert hisz a tárgy egészen analóg, sőt homogén az akkor tárgyalt tétellel. Ugyanarról van a jelen czimnél szó, mint a miről szó volt az említett tételnél. Előszói" megjegyzem a t. államtitkár urnák, hogy azon könyvek, melyekből én fölolvastam: felekezeti iskolákban is használtatnak ugyan, hanem specialiter Pesten a felekezet nélküli közös iskolákban csaknem kizárólag használtatnak. Tehát a mit az igen t. államtitkár ur mondott: az igazsággal nem áll összhangzásban. Azonban azóta is több tankönyv jutott kezeimhez, melyek ismét a pesti felekezetnélküli közös iskolákban használtatnak, melyekben épen ugy, habár más szavakkal, ugyanaz tanittatik. ugyanazon tévtanok, mint a melyekből néhány mutatványt a t. háznak előterjeszteni szerencsém volt. Itt van egy, a felekezet nélküli közös iskolákban használt tankönyv, mely nyomatott ismét az egyetemi nyomdában 1870-ben, melynek czime: ,,Üebungsbuch beim Rechnungs-Unterricht für Schüler der dritten Classe der Stadt und Hauptsehulen." Tehát felekezetnélküli közös iskolákban. Nem akarok sok példát idézni, hisz egykettő elégséges annak kimutatására, hogy ily tankönyveket nem lehet használni, és hogy a tanfölügyelő urak vehették volna maguknak azt a fáradságot, hogy ezen tankönyveket legalább egyszer elolvassák, és jelentést tegyenek a kormánynak e tekintetben. Ha nem tettek jelentést: hiba, megbocsáthatlan hiba ; ha pedig tettek, mit nem hiszek, — mert a kormány bizonyosan orvosolta volna ezen hibát, és lett volna annak sikere: — akkor nézetem szerint, nem védhető e tekintetben a kormány eljárása. Azt mondja e könyv a 25-dik lapon 1870ben : Die drei volkreichsten Stadte in 0 e s t e rreich sind Wien mit 600,000, Prag mit 142,000 und Pest mit 181,000 Einwohnern. — Még csak egy-két példát, hiszen majd minden lapon lehetne ilyet találni. Azt mondja a 36-ik lapon. — Engedjenek meg, hogy a német példányból olvasok, mert