Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-288

288. országos ülés február 17. 187! 213 eltávolíttatni — minden kártérítés nélkül, tehát nem kisajátítva, — hanem e tértől kezdve a Deák-utczáig fekvő házaknak is ki kell sajátíttat­niuk, hogy e tér az egyetemnek ide szolgáló homlokzata előtt s minden más oldalról is be­fásitva, sótaparkkal diszeskedjék. 25. A tanítás nemcsak az egyetemen, hanem az országnak minden más fölsőbb, alsóbb tanin­tézetében is legyen tökéletesen szabad, mert a közoktatásnak, köznevelésnek éltető lége a tel­jes szabadság. 2 6. Egyetemünk rendes tanárainak fizetése le­gyen annyi, mint sehol máshol Európában, hogy birjon az oly varázserővel, miszerint a világnak legjelesebb tanárai óhajtozhassanak itt tanszéket nyerhetni, s hogy elegendő ösztönül szolgáljon arra, miként az idegen nemzetbeli tudós e vé­gett érdemesnek találhassa magyar nyelvünket megtanulni. Legyen a buda-pesti egyetem min­den tekintetben olyan, hogy hazánk ifjúsága ne vágyakozhassak más országok egyetemeire, más tudomány-forráshoz, hanem föltaláljon itt min­dent, mit emberi elme teremteni képes, hogy még más nemzetek ifjúsága közül is azok, kik tudományt szomjaznak: fővárosi egyetemünk vi­lághírű tanárait hallgathatni ide sóvárogjanak, vivén magukkal hazájukba vissza a Dyelvek leg­fölségesbikét — a magyart. 27. Az egyetemen, akadémiákon, collegiumok­ban s más bárminemű hasonló fölsőbb taninté­zetben, a tanári szék akkép töltessék be, hogy a hallgatóság a maga kebeléből annyi képviselőt válasszon: ahány tagból a tanári kar áll; ezen képviselők, a tanárokkal együtt — mindnyájan egy-egy szavazattal bírván — válaszszanak a pályázok közül minden megürült tanszékre két­két jelöltet, s ezen jelöltek közül nevezze ki aztán a kormány az illető tanárt. 28. Azon tanár, ki a hallgatóság előtt tekinté­lyét bármi okból elvesztette, vagy előadása hiá­nyos s a hallgatóság igényeit ki nem elégítheti, s ennek következtében előadásait az ifjúság láto­gatni nem akarja: a hallgatóság kétharmada kí­vánatára, tanszékétől elmozdittassék. 29. Minden tanárnak kineveztetése vagy meg­választatása után első évi fizetéséből — egyszer mindenkorra — 5 frt vonassák le; továbbá min­den tanuló az elemi iskolán fölül, tartozzék évenkint egy frtot fizetni. Mely két rendbeli fizetések 20 évig a majdan Buda-Pesten építendő egyetem nagy­szerüsitésére fordítandók. 30. Az országban élő valamennyi tanárok ma­guk vagy küldötteik által évenkint országos gyű­lést tartsanak Pesten a képviselőház termében, azon idő alatt, míg a képviselőház szünetel. Mely gyűlésre és vissza e tanárokat mind a vas­pályák, mind a hajók tartozzanak dij nélkül szállítani, s mig a gyűlés tart, a vidékiek 4 frt napidijat kapjanak s ezen kiadás a közoktatási miniszter tárczáját terhelje. Az országos tanárgyülés egész szervezését, továbbá tanácskozási rendét és tárgyaik ön­maga határozza meg s az egész országos tan­ügyet — annak minden fokozatán át — neki kell megállapítania. Ezen gyűlés határozza meg azt is, hogy a tudományosságnak mily fokán álljanak a taná­rok és tanárnők. A tanárok évi gyűlésének levén ugyan föl­adata megállapítani nemcsak a tantárgyakat, hanem mindent, mi a közoktatást illeti: mind­azáltal jónak látom vázlatát adni a) Az egyetem belszervezetének magában kell foglalnia az egyetemnek a következő karait : aa) Jogi bb) Államtudományi, beleértve a kereskedel­mi ügyet. ec) Bölcsészeti, beleértve philosophiát, világ­irodalmat. dd) Természettudományi vegytan, csillagá­szat, számtan és mértannal. ee) Orvosi. ff) Technieai. gg) Hadtudományi. hh) Művészeti. ii) Tanárképezdeit b) Annak, hogy mikből álljanak körülbelül a hittanárok előadásai; t. i. elő kell adni: aa) Magát az erényt, erkölcsiséget, morali­tást, szóval a tiszta vallásosságot, mit a morá­lis emberek minden időben tanítottak, mit Krisz­tus is prédikált: szóval a mi jó cselekedetek­ből áll. bb) Mindenik hittanár, mind a maga fele­kezeti, mind pedig az országban létező bármely felekezetek hitvéleményeit, hitágazait, ha ugy tetszik dogmáit. cc) Áz egyház történelmét, vagyis a törté­net emlékezete óta létezett és létező vallás fele­kezetek történetét, viszontagságait. dd) Az egész földön most létező hitfeleke­zetek statistikáját. ee) Tartsanak minden felekezet tanai fe­lett kritikát, bírálatot, de nem egymással köl­csönösen hasonlítani azokat, hanem valamennyit külön külön a bölcsészette]. (philosophiával.) Egy ilyen theologiát, a philosophiát össze­hasonlító tanszéket az egyetem philosophiai fakul­tásában is szükségesnek látok fölállittatni. Azért látszik szükségesnek a theologiát és philosophiát egy fakultásba olvasztani mert mint a latin mondja (contraria juxta se posita magis elucescunt.) 31. A testvér fővárosnak minden iskolájában,

Next

/
Oldalképek
Tartalom