Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.
Ülésnapok - 1869-288
2X4 288 orszá s° s a,és bárminemű és nevű tanintézeteiben a legalsótól kezdve a legfőlsőig a tanítási nyelv egyedül a magyar legyen. 32. A fölnőttek oktatása, továbbá képeztetése főkép hírlapok, gyűlések és népgyűlések által történhetvén : szükséges, hogy az oktatásnak ezen módja semmi által ne nehezíttessék. Tehát a hirlap-bélyeg, hírlapi posta-bélyeg töröltessék el, illetőleg soha ne alkalmaztassák. Hírlapokat bárhol szabad legyen árulni, gyűlések, népgyűlések, a hatóságnál történt egyszerű bejelentések mellett, bárhol, bármikor és bármi tárgyban szabadon tartathassanak. 33. Mind a tanároknak, mind a hittanároknak neesak az legyen föladata, hogy az ifjúságnak értelmét, eszét fejleszszék, vagyis a tudományokban oktassák: hanem még inkább világos, tőrvényszabta szigorú kötelességükké tétessék minden erejökből az erkölcsi romlottság javításán működni, figyelmöket az őrjöngésig fokozódott divatkór gyógyítására fordítani, s az örvény felé sebes léptekkel siető ifjabb nemzedéket, a mélyebbre és mélyebre való sülyedéstől megoltalmazni iparkodjanak, mit, nézetem szerint, következő módon eszközölhetnek: a) Maguk a tanárok és hittanárok mindnyájan egyszerű sötét szinü ("fekete, barna, sötét szürke) magyar szabású ruhát viselvén, jó példával menjenek elő, s a szülékkel közreműködve, az ifjúságot is hasonlóra buzdítsák, sőt kötelezzék. Ha czélszerü volt, a papi uralkodás elveiből és érdekében, az egyforma fekete hosszú ruha, pedig a történet mutatja, hogy rájuk nézve czélszerü volt: épen oly czélszerü lehetend a körülbelül ugyanazon szinü magyar viselet országos érdekből is, még pedig annál inkább; mert ily ruházatban az ifjúság, ha kell, mint ifjú honvédsereg csatába is mehet. b) Nagyobb községekben, a hol főbb iskolák léteznek: a tanárok és hittanárok, a községi elöljárókkal egyetértve, a bordélyházakat irtsák ki, s a melyik ifjú feslettségre való hajlamának jeleit adja: háromszori megintés után, az iskolából irgalom nélkül mindenkorra kizárassék. c) Hetenkint legalább egyszer — de a napot nem tudatván, — a kora reggeli órák valamelyikében a tanárok testi és hadigyakorlatra szólítsák föl az egész iskolai hallgatóságot, mely gyakorlaton a hadtanárok vezéreljenek, a többi tanárok is kötelességszerűen jelen levén. Amelyik tanuló meg nem jelenik : mint hitvány, pulya, haszontalan, a többiek névsorából kegyelem nélkül kitöröltessék. d) A tanárok és hittanárok legfőbb erényüknek tekintsék oly egyszerű családi boldog életet élni, hogy azáltal az ifjúsággal megkedveltessék a házas életet. február 17. 1371. Pesten, 1871. február 16. Beadja: Táncsics Mihály, képviselő." Elnök: Kívánja-e a t. ház, hogy az imént fölolvasott indítvány kinyomassák? (Fölkiáltások : Igen! Nem!) Tehát méltóztassanak azok felálmi, akik kinyomatni kívánják. Győrffy Gyula: T. ház! Nézetem szerint azt, hogy kinyomassék-e, vagy se ezen indítvány, szavazás tárgyává tenni nem lehet, miután a házszabályok 99. §-a világosan rendeli, hogy „ha oly indítvány terjesztetik elő, mely nem törvény alkotását czélozza: fölvételi ideje meghatároztatok, s azalatt kinyomatván, a tagok között szétosztatik." Föltétlenül ki kell tehát nyomatni s a tagok között kiosztani. Az mégis furcsa dolog lenne, hogyha indítványok sorsa fölött minden tárgyalás nélkül lehetne határozni. Zsedényi Ede: T. ház! Az indítványnak kinyomatása mindenesetre a ház határozatától függ, mert a házszabályok 129-ik §-a azt mondja: „az indítványt, elleninditványt és módositványt mindig Írásba foglalva kell beadni s azok kinyomatását a ház elrendelheti. (Fölkiáltások : TJgy van.) Csernatony Lajos: T. ház! Hogy ha a házszabályokból ki lehet magyarázni, hogy ne nyomassák ki: én részemről arra szavazok, hogy ne nyomassák ki; de ha ezt nem lehet kimagyarázni: azon esetben kérném ugyan a házat, hogy ne a házszabályok meg nem tartása mellett adjon szavazatot; de egyszersmind megjegyzem azt is, hogy én nem tartom helyesnek, hogy itt egész értekezések adatnak be a ház idejének vesztegetésével és költségei szaporításával. En egyébiránt hasonló értekezés beadását hasznosnak tartom annyiban a menynyiben ez reductioja ad absurdum sok más értekezésnek, melyek elmaradhatnának. {Helyeslés.) Elnök: T. ház! A házszabályok 129. §-a azt mondja: „indítványok is" nemcsak elleninditványok és módositványok; tehát a t. háztól függ, hogy kívánja-e kinyomatni vagy nem? (Nem kívánjuk!) A többség nem kívánja. Táncsics Mihály: Az levén határozatilag kimondva, hogy ki nem nyomatik, én kívánom, hogy legalább a Naplóbani kinyomatása elrendeltessék. (Helyeslés.) Simonyi Ernő: T. ház! Sajnálattal hallottam a t. háznak épen kimondott határozatát ; mert megvallom, hogy a benyújtott indítvány érdemére nézve én részemről képes nem vagyok ítéletet mondani, miután a főlolvasás oly zajban történt, hogy azt közülünk senki sem hallotta, s arról, hogy érdemes-e a kinyomatásra vagy nem : Ítéletet mondani aligha képes valaki. Más részről pedig én meg vagyok
