Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-280

280. országos Ülés február 8. 1871. 391 egyszersmind politikai tisztviselők is, és igy azok­nál az igazságügyi költséget a közigazgatási költségtől elválasztani nem lehetett. Azonban, ha ezekre nézve kivételesen még el lehetne nézni, hogy a belügyminisztérium költségvetésében fordulnak elő; nem tudom : miért nincsenek a megyei, a városi, a széki, és egyéb választott törvényszékeknek költségei az igazság­ügyminiszterium költségvetésében? E törvény­székeknél és a városi egyes bíróságoknál az igazságügy a közigazgatástól tökéletesen el van választva, és igy ezen költségek belejöhettek volna az igazságügyi költségvetésbe. Azonban annak, hogy az első folyamodásu biróságok a belügyminisztériummal állanak ösz­seeköttetésben; bizonyos czélja van, és a kor­mányra nézve talán némi haszna is. Az ötvenes években, midőn a hatalom erősebb lábra kez­dett állani, és egy időpont következett be, mi­dőn ezen erős lábon álló hatalom fenyegetve lőn: akkor a kormány bizonyos igazságügyi dolgokat a belügyminisztérium körébe sorozott. Ez történt 1860. után is, gondolom 1862. vagy hányadik esztendőben, midőn némely ügyek az igazságügy köréből kivonattak, és a közigazgatás körébe ren­deltettek. Kétségen kivül áll az, hogy a belügy­minisztérium befolyása a bíróságokra, a kormány­nak bizonyos hatalmat nyujt kezébe, különösen akkor, midőn a választásnál szükség van arra, hogy az igazságszolgáltatás is a kormány érde­keinek tegyen szolgálatot. Ha ezen hasznát a belügyminisztérium alá rendeltetésnek a kormány­ra nézve elismerem; van azonban ennek egy hát­rányos következménye is, az t. i., hogy a bel­ügyminisztérium állván az első bíróságokkal összeköttetésben: arról, a mi az első bírósá­goknál történik, az igazságügyminiszterium nem tud annyit, a mennyit tudnia kellene. Igy megtörtént az, hogy daczára annak, hogy az igazságügyminiszterium 1869. april 20­kai rendeletében meghagyta, miszerint az első folyamodásu biróságok a bírósági ügy- folyamá­ról a kimutatásokat minden év elején az igazság­ügyminiszteriumhoz terjeszszék föl; mégis az tör­tént, hogy ezeket az első folyamodásu biróságok csak némelyike terjesztette föl az igazságügymi­niszteriumhoz, egy része pedig fölterjesztette a belügyminisztériumhoz, a minek következése az lett, hogy midőn a legnagyobb szükség volt ezen kimutatásokra, midőn az igazságügyminiszter úr­tól a 25-ös bizottságban, mely az első folyamo­dásu törvénj-székek és a járásbíróságok fölállí­tása tárgyában volt kiküldve, ez iránt kérdést tenni bátorkodtam, és e kérdésemet e házban is ismételtem: az igazságügyminiszter ur kénytelen volt oda nyilatkozni, hogy neki ily kimutatásai nincsenek. Az tehát mindenesetre hátrány, hogy az első folyamodásu biróságok még most is a bel­ügyminisztériumtól kapják rendeleteiket, és nó­mikóp a belügyminisztérium alatt állanak. Hogy az első folyamodásu bíróságoknál, a szolgabiróságoknál, még a közigazgatást az igaz­ságszolgáltatástól elválasztani nem lehetett: azt természetesnek tartom; mert oly rövid idő alatt bíróságokat szervezni, bírákat kinevezni, azoknak kezébe a birói hatalmat átadni lehetetlenség volt. Hanem ismétlem, mint a múlt esztendőben erről mondtam, hogy jogosult szemrehányást le­het tenni azon kormánynak, mely valamely tör­vényt proponál a házban és keresztül vitet és nem gondol arra, hogy ezen törvényt végre lehet-e hajtani, vagy nem. (Helyeslés szélső hal felől.) Ezen birói törvénynek, t. i. az 1S69. IV. törvényezikknek egy másik oldala is van, mely Magyarországnak igazságszolgáltatását igen sö­tét színben tünteti elő, az t. i., hogy midőn törvény van, mely meghatározza : miként tarto­zik a bíróság ítélni, midőn annak 19. §. azt mondja: hogy a bíró a törvénytk, és törvény alapján keletkezett és kihirdetett rendeletek és törvény erejű szokás szerint tartozik eljárni és ítélni; akkor ezen tételt végrehajtani nem leh^t, ugy, hogy a birák, most nem a törvények, nem a törvények alapján kihirdetett rendeletek, nem a törvény erejű szokás : hanem pátensek és ezekkel egyenértékű miniszteri rendeletek alap­ján kénytelenek itólni. Habár ezen törvényben nincs meghatározva azon idő, melyben e törvény életbelépendő ; de épen azért, mert nincs meg­határozva az idő, a mint már a múlt évben is mondottam, az 1868. III. törvényczikk szerint, ezen törvény életbelépett azon naptól fogva : midőn a törvénytárban megjelent, az az kihir­dettetése után 15-ik napon, tehát 1869. évi Ju­lius 31-én. Azt, hogy ezen törvény, maga a törvény erejénél fogva, lépett életbe: tagadni nem lehet; hiszen épen a múlt alkalommal, midőn az ujon­czozási törvény tárgyaltatott, annak végszaka­szánál Győrffy Gyula képviselőtársam figyelmez­tette a t. házat, hogy, miután nem volt benne meghatározva az idő, mikor lép az életbe; bele kell szőni a törvény szövegébe, hogy ezen törvény a házban történendő kihirdettetésével azonnal élefcbelép; miután különben 15 nap múlva lépett volna életbe, mi a törvény czél­jával nem egyezett volna meg. Már most, ha körülnézünk az országban s azt kérdjük: hogy vajon azon biróságok, melyek még most is az 1852-iki november 29-én kelt ősiségi pátens, az 1853-iki márczius 2-án kelt úrbéri nyilt parancsok, az 1854-ik évi osztrák bányatörvény, 1855-ki deczember 25-én kelt te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom