Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-263

263. orízágos ütés január 16. 1871. 27 maztassanak, indokolásra nem is szorul : alig lehet más hivatásom, mint gyenge erőmhöz ké­pest jellemezni azon indokokat, melyek alapján az igen t. kormány és a központi bizottság ki­sebbsége ezen törvényjavaslatból a „magyar had­sereg" czimet kiküszöbölni óhajtja. S e czélból t. ház, mindenekelőtt a tény állást kell helyreállitnom, azon tényállást, me­lyet a központi bizottság kisebbsége, bizonyára tévedésből, de mindenesetre a történtekkel össze­ütközőleg, méltóztatott előterjeszteni. Azt állítja ugyanis a kisebbségi különvéle­mény, mintha a törvényhozás már 1869-ben, midőn a véderőről szóló törvény alapján először szavazott ujonczokat, észrevette volna, hogy az 1867: XII. t. ez. 9., 11., továbbá 12. és 14. §§-ai között valami látszólagos ellentét léteznék és ezen látszólagos ellentét tapasztalása • elég okot szolgáltatott arra, hogy a törvényhozás törvénymagyarázási jogával éljen, és annak alapján, a kormány által előterjesztett és a je­lenlegivel teljesen azonos czim alatt állapította volna meg „a magyar sorhadi csapatok" kifeje­zést ,,a magyar sereg" helyett. A központi bizottság kisebbsége által igy fölállított tényállás három lényeges eltérést foglal magában. Először határozottan tagadnom kell azt, mintha a törvényhozás az 1867: XV. t. ez. most emiitett szakaszai közt valami látszólagos ellen­tétet fedezett volna föl ; tagadnom kell, hogy az 1869-iki ujonezozás tárgyalásakor vagy — to­vább megyek — az 1870. évre igazolt ujonezok megajánlásának tárgyalása alkalmával valaki ezen látszólagos ellentét létezését csak egyetlen egy szóval is fölemlítette volna ; és fölkérem a kisebbség igen tisztelt előadóját, fölkérem mind­azon tisztelt képviselőtársaimat, kik a kisebbség külön véleményét pártolják: hogy az országgyű­lés naplójából — mert országgyűlési határozatot nem is kívánok — csak az országgyűlés naplójából mutassanak csak egyetlen egy szónok előadásá­ból, csak egyetlen egy sort, melyben ezen látszó­lagos ellentétről csak említés is van téve. Itt vannak az országgyűlési napló illető kö­tetei, hogy könnyebben kikereshessék, szolgálok vele. Ha azonban a különvélemény alapjául szol­gáló ezen állítást, határozott tagadásom ellenére a naplóból kimutatni; nem tudják : akkor engedje meg a tisztelt ház, hogy bennem csak megerő­södjék azon meggyőződés, miszerint ezen látszó­lagos ellentót elmélete csak most készült újdo­natúj okoskodás, mely, erősebb érvek hiányában, csak most született, argumentumul, és igy az 1869 — 70-iki ujonezok megszavazása alkalmával indokul egyátalában nem szolgálhatott. Tagadnom kell továbbá, t. ház, mintha az 1869. évben az ujonezok megszavazására vonat­kozó törvényjavaslatban a honvédelmi miniszter az általa jelenleg óhajtott czimmel azonos czi­met terjesztett volna elő. Tagadom a különvéle­mény ezen állítását; mert midőn a miniszter az 1869. évi ..hadjutalékot kérte, akkor másképen fogalmazta' a czimet, mint a jelenlegi előter­jesztve vad^a mi abból is kitűnik, hogy a központi bizottsága ezen törvényjavaslat módosítása gya­nánt hozta be^%" jelenleg annyira megkedvelt „magyar sorhadi csapatok" kifejezést. Nagyon csodálom, t. ház, hogy ez a minisz­ter úrra meglepetés volt : de ha erről meggyő­ződni kíván, állitásom igazolása az 1867. évi országgyűlési napló első kötetének 456-ik lapján olvasható. Tagadnom kell továbbá, t. ház, a-zt is, hogy ezen fönforgó kérdésben a törvényhozás törvény­magyarázási jogával élt volna. A történtekre le­vén a kisebbség által hivatkozás, szabadjon ne­kem is a történtekre lehető röv'den visszapillan­tanom. Az 1867-kiXII. törvényczikk egyátalán nem áll ezen házban és a hazában oly gyanú alatt, mintha Magyarország jogait illetéktelenül túlter­jesztette volna ; és mégis az 1867 : XII. t. ez. 12. és 14. §§-aiban világosan meg van említve a magyar hadsereg. Ennek törvényes következmé­nye, t. ház, az, hogy a kiegyenlítési törvény értelmében kell, (a törvénykönyvre üt) hogy Ma­gyarországnak külön hadserege legyen : kell — ha tiszteletben akarjuk a törvényt tartani. Igaz, hogy ugyanezen törvény 11. §-sa ér­telmében a magyar hadsereg a közös hadseregnek kiegészítő része; de ebből csak az következik, hogy a magyar hadsereg a közös ügy fogalmának alá rendeltetett: hanem azért, habár ily minőségben is, ezen hadseregnek okvetlenül léteznie kell; mert annak lételét a törvény állapította meg. Ha valaki talán azon nézetben volna, hogy az 1867. törvénybe a „magyar hadsereg" kife­jezés tévedésből, történetességből ezuszott be, an­nak megnyugtatására nagytekintélyre, Pest bel­város igen tisztelt képviselőjére, Deák Ferenczre hivatkozom, ki a XII. t. ez. tárgyalása alkalmá­val, annak védelmére tartott fényes beszédében, 1867. márcz. 28-ikán igen sokszor hangsúlyozta a „magyar hadsereget." Már 1868. évben, a védtörvény előterjesz­tése alkalmával meglepetésül szolgált, hogy a véderőre vonatkozó törvényjavaslatból a „magyar­hadsereg" kifejeze's hiányzott. Tőrtént is e miatt fölszólalás, és a t. kormány nem azt felelte ak­kor, hogy magyar hadsereg nem is létezik, tehát annak a törvényben nincs is helye ; hanem azt mondta, hogy a magyar hadsereg ezen törvény­4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom