Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.
Ülésnapok - 1869-263
263. orízágos ütés január 16. 1871. 27 maztassanak, indokolásra nem is szorul : alig lehet más hivatásom, mint gyenge erőmhöz képest jellemezni azon indokokat, melyek alapján az igen t. kormány és a központi bizottság kisebbsége ezen törvényjavaslatból a „magyar hadsereg" czimet kiküszöbölni óhajtja. S e czélból t. ház, mindenekelőtt a tény állást kell helyreállitnom, azon tényállást, melyet a központi bizottság kisebbsége, bizonyára tévedésből, de mindenesetre a történtekkel összeütközőleg, méltóztatott előterjeszteni. Azt állítja ugyanis a kisebbségi különvélemény, mintha a törvényhozás már 1869-ben, midőn a véderőről szóló törvény alapján először szavazott ujonczokat, észrevette volna, hogy az 1867: XII. t. ez. 9., 11., továbbá 12. és 14. §§-ai között valami látszólagos ellentét léteznék és ezen látszólagos ellentét tapasztalása • elég okot szolgáltatott arra, hogy a törvényhozás törvénymagyarázási jogával éljen, és annak alapján, a kormány által előterjesztett és a jelenlegivel teljesen azonos czim alatt állapította volna meg „a magyar sorhadi csapatok" kifejezést ,,a magyar sereg" helyett. A központi bizottság kisebbsége által igy fölállított tényállás három lényeges eltérést foglal magában. Először határozottan tagadnom kell azt, mintha a törvényhozás az 1867: XV. t. ez. most emiitett szakaszai közt valami látszólagos ellentétet fedezett volna föl ; tagadnom kell, hogy az 1869-iki ujonezozás tárgyalásakor vagy — tovább megyek — az 1870. évre igazolt ujonezok megajánlásának tárgyalása alkalmával valaki ezen látszólagos ellentét létezését csak egyetlen egy szóval is fölemlítette volna ; és fölkérem a kisebbség igen tisztelt előadóját, fölkérem mindazon tisztelt képviselőtársaimat, kik a kisebbség külön véleményét pártolják: hogy az országgyűlés naplójából — mert országgyűlési határozatot nem is kívánok — csak az országgyűlés naplójából mutassanak csak egyetlen egy szónok előadásából, csak egyetlen egy sort, melyben ezen látszólagos ellentétről csak említés is van téve. Itt vannak az országgyűlési napló illető kötetei, hogy könnyebben kikereshessék, szolgálok vele. Ha azonban a különvélemény alapjául szolgáló ezen állítást, határozott tagadásom ellenére a naplóból kimutatni; nem tudják : akkor engedje meg a tisztelt ház, hogy bennem csak megerősödjék azon meggyőződés, miszerint ezen látszólagos ellentót elmélete csak most készült újdonatúj okoskodás, mely, erősebb érvek hiányában, csak most született, argumentumul, és igy az 1869 — 70-iki ujonezok megszavazása alkalmával indokul egyátalában nem szolgálhatott. Tagadnom kell továbbá, t. ház, mintha az 1869. évben az ujonezok megszavazására vonatkozó törvényjavaslatban a honvédelmi miniszter az általa jelenleg óhajtott czimmel azonos czimet terjesztett volna elő. Tagadom a különvélemény ezen állítását; mert midőn a miniszter az 1869. évi ..hadjutalékot kérte, akkor másképen fogalmazta' a czimet, mint a jelenlegi előterjesztve vad^a mi abból is kitűnik, hogy a központi bizottsága ezen törvényjavaslat módosítása gyanánt hozta be^%" jelenleg annyira megkedvelt „magyar sorhadi csapatok" kifejezést. Nagyon csodálom, t. ház, hogy ez a miniszter úrra meglepetés volt : de ha erről meggyőződni kíván, állitásom igazolása az 1867. évi országgyűlési napló első kötetének 456-ik lapján olvasható. Tagadnom kell továbbá, t. ház, a-zt is, hogy ezen fönforgó kérdésben a törvényhozás törvénymagyarázási jogával élt volna. A történtekre levén a kisebbség által hivatkozás, szabadjon nekem is a történtekre lehető röv'den visszapillantanom. Az 1867-kiXII. törvényczikk egyátalán nem áll ezen házban és a hazában oly gyanú alatt, mintha Magyarország jogait illetéktelenül túlterjesztette volna ; és mégis az 1867 : XII. t. ez. 12. és 14. §§-aiban világosan meg van említve a magyar hadsereg. Ennek törvényes következménye, t. ház, az, hogy a kiegyenlítési törvény értelmében kell, (a törvénykönyvre üt) hogy Magyarországnak külön hadserege legyen : kell — ha tiszteletben akarjuk a törvényt tartani. Igaz, hogy ugyanezen törvény 11. §-sa értelmében a magyar hadsereg a közös hadseregnek kiegészítő része; de ebből csak az következik, hogy a magyar hadsereg a közös ügy fogalmának alá rendeltetett: hanem azért, habár ily minőségben is, ezen hadseregnek okvetlenül léteznie kell; mert annak lételét a törvény állapította meg. Ha valaki talán azon nézetben volna, hogy az 1867. törvénybe a „magyar hadsereg" kifejezés tévedésből, történetességből ezuszott be, annak megnyugtatására nagytekintélyre, Pest belváros igen tisztelt képviselőjére, Deák Ferenczre hivatkozom, ki a XII. t. ez. tárgyalása alkalmával, annak védelmére tartott fényes beszédében, 1867. márcz. 28-ikán igen sokszor hangsúlyozta a „magyar hadsereget." Már 1868. évben, a védtörvény előterjesztése alkalmával meglepetésül szolgált, hogy a véderőre vonatkozó törvényjavaslatból a „magyarhadsereg" kifejeze's hiányzott. Tőrtént is e miatt fölszólalás, és a t. kormány nem azt felelte akkor, hogy magyar hadsereg nem is létezik, tehát annak a törvényben nincs is helye ; hanem azt mondta, hogy a magyar hadsereg ezen törvény4*
