Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.
Ülésnapok - 1869-263
26 " 263. országos Ütés január 16. 1871. csonyiA., Mocsonyi Gy., Mocsonyi S., Németh Albert, Oláh Miklós, Patay István, Rákóczy János, Schwarcz Gyula, Simonyi Ernő, Sréter Lajos, Szluha Benedek, Táncsics Mihály, Vajda János, Vidats János, Almássy Sándor, Bobory Károly. Távol voltak: Csanády Sándor, Csáky Tivadar gr., Császár Bálint, Csengery Antal, Csernovics Péter, Czaár János, Bániéi Márton, Bégenfeld Béla g~r v , Dietrich Ignácz, Drottlef Tamás, Eitel Frigyes^ Elekes György, Eöry Sándor, Eötvös József b., Eszterházy Pál gr., Eder István, Fabritius Károly, Fazekas Alajos, Fillenbaum Ferencz b., Fráter Imre, Fittler Dezső, Filippovics Simon, Fodróczy Sándor, Gaal Endre, Gál Miklós, Grazer Frigyes, Guthy Benő, Halász Boldizsár, Házmánn Ferencz, Henter Géza, Hertelendy Kálmán, Hevessy Bertalan, Hodossiu József, Hodossy Imre, Hollán Ernő, Horváth Elek, Horváth János, Horváth Sándor, Hrabár Manó, Hátz Vilmos, Hervoics István, Horváth Péter, Ivacskovics György, Ivánka Imre, Janicsáry Sándor, Jeszenszky Lajos, Jurka Bazil, Justh Kálmán, Jellachich Kázmér, Jozipovics István, Kaldrovics Andor, Kazinczy István, Keglevich Béla gr., Kerkapolyi Mór, Kiss Miklós, Klapka György, Clementis Gábor, Klolusitsky Ágoston, Koós József, Krascsenics Ferencz, Kun János, Kállay Ákos, Keresztury Eduárd, Kraljevics Benő, Kraljevics Miroslav, Kugler István, Khuen Henrik gr., Láng Gustav, Lázár Ádám, Lázár Dénes, Lázár Mihály. Luksics Bódog, Makray László, Maniu Aurél, Matkovics Tivadar, Maximovics Miklós, Mednyánszky Dénes br., Melas Vilmos, Mikó Imre gr., Miletics Szvetozár, Milkovics Zsigmond, Mocsonyi Jenő, Molnár István, Molnár Pál, Mukits Ernő, Muzslay Sándor, Maller Miksa, Nagy János, Nagy Károly , Patrubány Gergely, Pavhvics István , Pászt Vilmos, Pásztélyi János,, Paulini Tóth Vilmos, Pethes József, Petrik Gyula, Plachy Tamás, Podmaniczky Frigyes b., Popovics Zsigmond, Pribék Antal, Pejácsevich Nándor gr., Radó Kálmán, Ragályi Gyula, Rhédey István gr., Román Sándor, Rauch György b., Salamon Tódor, Simonics Ferencz, Sip>os Orbán, Siskovics Tamás, Stanescu Imre, Simics Ignácz, Sulyok Eduárd, Szabó Imre, Szakácsy Dániel, Szalay Sándor, P. Szatmáry Károly, Szentiványi Adolf, Szilágyi Lajos, Szilvay Károly, Szögyényi László, Stratimirovics György, Szunyogh Albert, Tassy Miklós, Teleky Domokos gr., Theil István, Thury Gergely, Török Dániel, Tomasics József, Wáchter Frigyes, Varga Károly, Vay Mihály gr., Wagner Frigyes, Vályi János, Vidliczhay József, Vitulay József, Vukovics Sebő, Vukotinovics Lajos, Vukovics István, Zeyk József, Zeyk Károly, Zichy Sándor gr., Zsámbokréthy József, Zuvich József, Ányos István, Babes Vincze, Bánffy Albert b., Bánffy János b., Bánó József, Benedek Gyula, Berényi Ferencz gr., Berzenczey László, Betegh Kelemen, Binder Lajos, Boér János, Bogdánovics Vilibáld, Bogdán Vincze, Borlea Zsigmond, Boros Pál, Buday Sándor, Buttler Sándor gr., Buttyán László, Batagliarini Pál. (Szavazás után.) Majláth István jegyző: 432 igazolt képviselő közül „igenö nel szavazott 237, „nem-'* mel 31, elnök nem szavazott, távol volt 163. Elnök: A t. ház tehát a magyar sorhadi csapatokhoz és a hadi tengerészethez 1871iki évben kiállítandó ujoncz és póttartaléki jutalékok iránti törvényjavaslatot, átalánosságban, a részletes vita alapjául, elfogadja. Kérem Királyi Pál képviselő urat, mint a külön vélemény előadója méltóztassék a külön véleményt fölolvasni. Majláth István jegyző (olvassa a a törvényjavaslat czimét.) Győrffy Gyula előadó (olvassa a központi bizottság többségének a czimre vonatkozó észrevételét.) Majláth István jegyző (olvassa a központi bizottság kisebbségének ugyancsak a czimre vonatkozó jelentését.) Győrffy Gyula: T, ház ! A központi bizottság azon óhajtását, hogy a tárgyalás alatt levő tövenyjavaslat ezimében az „a magyar sorhadi csapatok alá rendelt'" kifejezés helyett,,a magyar hadsereg"-rol legj^en szó, nem vitatás alá eshető elméleti okoskodásra alapította, hanem a törvényre, a törvény megtartása iránti szándékra fektette. Ezen egyszerű, de szilárd, mert minden támadás ellen erkölcsileg biztosított álláspontot én, mint előadó, átlépni nem akarom ; és azért az ország érdekeiről, jogos igényeiről, a „sorhadi csapatok" és „hadsereg" fogalom közötti különségekről, a magyar hadsereg létezésének nagy fontosságáról, ez alkalommal szólni nem akarok. Arról sem fogok beszélni, hogy a magyar hadseregnek tétele nem sérti a kiegyenlítést, nem sérti az osztrák örökös tartományok jogos érdekeit ; elhallgatom az érvekül önként ajánlkozó igazságokat, azon igazságokat, melyekről Európának egyik leghatalmasabb nemzete épen most szerez magának véres, gyászos tapasztalást; elhallgatom mindezeket, hogy annál inkább hangsúlyozhassam a törvényt, melyre a központi bizottság mutat, s a tisztelt háztól egyedül az általa hozott törvény megtartását kérvén, csak oly kérelmet terjeszszek elő, melynek megadását, igénytelen nézetem szerint, kikerülni nem lehet. Előadásomban ezen most kitűzött irányhoz híven ragaszkodva, minthogy azon óhajtás, hogy az életben levő törvénynek világos szavai alkal-
