Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-273

273. országos ülés január 28. 1871. 249 mely szerint az egyik a királyi biztosságot most mindjárt meg akarja szüntetni ; a másik t. i. Tisza László képviselőtársam csak Julius elsején. f Én ezen határozati javaslatokat el nem fogadhatom, és pedig miért % Először épen azért, a mit Tisza László képviselőtársam mondott: mert ő nem törvényes szempontból akarja megszüntetni, hanem, mint monda, czélszerüs égből; én pedig a tőrvényt tisztelni köteles lévén, valamint mindnyájan, mindaddig mig törvényt nem változtatunk : törvényt határozati javaslattal megváltoztatni lehetőnek tartani nem fogom. Tudjuk pedig, hogy az 1866-ki, ha jól emlékszem XLIIT. t. ezikk 18 §-a tisztán kimondja azt, hogy mindaddig, mig a minisztérium szükségesnek látja a kir. biztosságot, saját felelőssége alatt czélszerüség szempontjából föntarthatja. Miután pedig látjuk, t. ház, hogy maga a minisztérium, mely jól tudja, hogy felelős érte, szükségesnek látja még ezen intézménynek föntartását: mi egy határozati javaslat által ezt el nem törölhetjük. Ha tehát a törvényt szigorúan meg kell tartani: fön kell tartani a kir. biztosságot. Mondotta továbbá azt is Tisza László képviselőtársam, hogy mily dicső szerepet játszott hajdan Erdély, illetőleg a Királyhágón túli rész, vagyis az 5-ik kerület. Azt hiszem én is, hogy igen szép szerepet játszott: de nem ugy mint 5-ik kerület; hanem ugy mint ország országgal egyesülve. 0 felemiitette sivitást és activitást is. Én, t. ház, igen jól tudom fölfogni, hogy miért voltak Erdélyben a románok passivek. Passivek voltak azért, mert a régi feudális törvények még mostan is fönállanak, melyeknek eltörlésére nézve a baloldalról még eddig egy szót sem hallottam fölemliteni: ők tehát látván, hogy módjukban nem levén ügyöket keresztülvinni, eddig nem is iparkodtak ezen kérdést sürgetni. Ez az egyedüli ok, a miért a románok mindeddig passivek voltak. Én valamint akkor, ugy mostan is kárhoztatom a passivitást, mert én a passivitást halálnak tekintem, mig az activitást életnek tartom. Tudjuk, t. ház , hogy azon időszakban, midőn a magyarok is passive viselték magukat , az ország állapota a legnyomorultabb állapotban volt, és midőn az activitás terére léptek : megnyíltak az áldásnak kapui. De én csak oly esetben tartom a passivitást megállhatónak, hogyha ők meg vannak győződve arról, miszerint ha passive viselik magukat: nagy nyomatékkal fognak lenni az ország ügyeire. Én pedig jól tudom, hogy a román nemzet nemhogy használna, hanem egyenesen árt magának ez által. En apassivitás ellenzője voltam ós vagyok, és csak arra KEI-?. H, JÍAELÓ 1844 XH. akartam kérni a t. képviselő urakat a túlsó oldalon, hogy midőn arról lesz szó, hogy a feudális törvényeket töröljük el : fogjanak velünk kezet és meg fogják látni, hogy a románok nem lesznek a passivitás terén, t hanem az activitás sorompóiba fognak lépni. Én tehát a kormánybiztosi intézményt föl akarom tartani: először törvényes szempontból, mert a törvényt mindaddig, inig az nincs megváltoztatva, határozati javaslattal megváltoztatni nem lehet; de megakarom tartani, t. ház, azon szempontból is, mert a földtehermentesités ügye véglegesen nincs Erdélyben elintézve. Mondatik, hogy ez csak pazarlás; én pedig ki akarom mutatni, hogy az nem lesz pazarlás, hanem valóságos status-oekonomia. En ugy tudom, hogy a Királyföldön jobbágy egy sem volt, hogy ott mindenki egyíorma volt, hogy a Királyföldön, földtehermentesitési czim alatt, több millió vétetett föl; s minthogy a pénzügyi törvény azt mondja, hogy a ki az illetéktelenül történt fölvételeket följelenti, azt a fölvételnek ötöd része illeti, én tehát országgyűlési! eg nyilvánosan jelentem, hogy körülbelül 8 millió forint incompetenter vétetett föl, (Derültség.) a miből r engemet 1.600,000 frt illetne meg. (Derültség.) Én az egy milliót közczélokra ajánlom föl, s csak a 600,000 irtot veszem föl. (Hosszas derültség). Ezt is tehát eruálni kell a királyi biztosnak, mert tudjuk, hogy csak az okmánynak hamisítása folytán adatott a régi törvénynek oly értelem, mintha a románok valaha jobbágyok lettek volna, mert a hol ez „Damus et donamus Szelistye et Talmács cum silvis, pratis et vallibus" e kitétel helyett: „et vallibus", odatótetett: „et valachis." így kerültek kérem a románok a szászok kezére és ennélfogva indemnisálni akarják magukat, mintha jobbágyok lettek volna. Már pedig ki kell mondanom, hogy a Királyföldön jobbágyok nem voltak, hogy igy nekik az általuk fizetett földtehermentesitési összeget vissza kell fizetni. Az én részemet akkor, a mint mondám, szintén viszsza fogom kívánni. (Derültség, helyeslés.) Továbbá én a királyi biztosságot fön akarom tartani azért is: mert én nem látom még elegendőleg megállapítva azon álláspontot, hogy azt mondhatnók, miszerint a nép meg van elégedve ; igy tehát kell egy közeg, a melyhez forduljon a nép, és azon közegnek Pesttől sem kell nagyon távol esni; továbbá kell, hogy a pesti kormány is birjon ott oly közeggel, mely az ország viszonyairól hiteles értesítést nyerhessen. Megtörténhetik, hogy az elégedetlenség még jobban fog fokozódni, fokozódni; fog akkor: hogyha keresztül fogna menni az, a mit a 25-ös bizottság a törvényszékek fölállítására nézve indítványoz. 32