Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-273

250 278. országos ülés január 28. 1871. Emlékszem arra, hogy Tisza Kálmán képviselő ur a 25-ös bizottságban azt mondotta, hogy a törvényszékeket a népesség arányához képest kell fölállítani. Ez azonban nem ment keresztül : mert egynehány szász kedveért, a Besztercze-földért, föl akarták áldozni egész Erdély érdekeit. Én ugyan azt hiszem, hogy a 25-ös bizottság javaslata nem fog a házon keresztülmenni : mert a ház át fogja látni, hogy ez igy nem megy. De ha mégis keresztülmenne: akkor előreláthatólag nagy elégületlenséget fog okozni az országban, és már ezen ezélra is szükséges, hogy a királyi biztosság föntartassék a netaláni elégületlenek rendbeszédésére és csendben tartására. Azt monda a t. képviselő ur, hogy a t. miniszterelnök ur azt sem fogja tudni, hogy mikép haljon meg, miután ugy Magyarországon, mint Erdélyben vannak birtokai, és ezekre nézve különböző örökösödési törvény áll fön. Hogyha az igazságügyminiszter ur jelen lenne, szemébe mondanám neki, — különben meghallja ő azt ugy is : — hogy kár volt Magyarországon az uj perrendtartást behozni: mert az valóságos eompilátiója a német perrendtartásoknak. De sokkal roszabb a réginél, és az osztráknál. A successionalis kérdésekre nézve tudjuk, hogy az a római jog szerint correctebben volt megoldva, és hogy az osztrák codex is ennek nyomán készülvén, sokkal correctebb, mint a magyar codex, mely tulajdonképen nem is létezik. Tehát mit akarnak helyreállitani Erdélyben ? talán az approbatákat és compilatákat ? melyekben csupán az van mondva, hogy egy paraszt embernek csak 5 írt értékű ruhát szabad viselnie ; (Derültségj vagy pedig az : „toleratur valachica natio ad bene placitum principis." A miniszterelnök ur tehát nyugodtan nézhet eléje halálának, (Zajos derültség.) mert meg kell halnia, miután halandó ember. Ezekkel — ugy hiszem — elegendőleg be van bizonyítva a királyi biztosság szükségessége. Nem magát a személyt értem. Megvallom, hogy szeretem, hogy magyarországi ember, nem pedig erdélyi neveztetett ki ezen állomásra: mert legalább a kolozsvári kaszinó által nem fogja magát félrevezettetni hagyni. Szeretem, hogy magyarországi ember azért is, mert az erdélyi románok is jobban szeretik a magyarországiakat, mint az erdélyieket. De a választás nem volt correct., mert oly embert küldtek oda, a ki nem ismeri a nyelveket, melyeket neki tökéletesen ismernie kellene. Ezeket elmondván, pártolom a pénzügyi bizottság javaslatát. (Helyeslés jobb felől.) Berzenczey László: T. ház! Justh képviselő ur összecsapja kezeit és kétségbeesik, hogy én fölszólalok. Eagedjen meg a t. képviselő ur, hogy miután e kérdés csak most jővén elő: egy pár szót én is szólhassak hozzá; mert az ország azt gondolja, hogy mi oda kün beszélünk eleget, de itt nem merünk szólni. Kérdem Bethlen és Teleki képviselő uraktól: miért idézték elő a zivatart? vagy talán kívánták, hogy Papp Zsigmond ur is fölszólaljon? Önök fölszólaltak, hogy Erdély mindig ország volt és marad, és hogy történeti jogai vannak. íme. mint kerülnek önök egy sorba, egy ügynek védelmére. Emlékszem, hogy Papp Zsigmond képviselőtársam 1848-ban is képviselő volt; még arra is emlékszem, hogy Bukurestből rohanva jött haza, és a Biassini-vendégfogadóban azt mondta : „Oláhországban ki van kiáltva a nagy respublika." Jól emlékszem arra is, hogy a kolozsvári urak mint szaladtak bozzá és kérték a képviselő urat, ne beszéljen erről. Én akkor azt mondtam: „hadd beszéljen azon roppant köztársaságról, nem kell attól félni."'' És íme, láttuk, hogy Omer pasa száz papucsos emberrel megsemmisítette azt. Nincs ember, ki nagyobb tisztelettel viseltetnék hazánk történeti jogai iránt, nincs, ki jobban tudná, hogy a román, a székely és szász mind demokrat intézményekkel bíró nemzetek; de én nem pártolom azon elveket, a miket ők demokratia neve alatt hirdetnek : mert ez alatt ott rejlenek a „történeti jogok", „a külön ország" és több efféle. A királyi biztosság nem egyéb, mint ,,reservatio juris". Az olyan „clausula cassatoria." A mi pedig azt illeti, hogy még nem lehet megszüntetni a királyi biztosságot: mert, hátha forradalom, vagy mozgalom támad 1 erre csak azt kérem: ne nagyon festegessék az ördögöt a falra, mert utoljára még igazán megjelen. Hol van ott forradalom, és mi idézi azt elő 1 Azt mondják, hogy: „központon" van a katonai szállás. Kérem hagyjanak föl ezen központtal. Hiszen mi azért esedezünk az unióért, hogy Kolozsvárról ne kormányoztassunk ; mert addig nincs unió, mig a kolozsvári vagy a megyei urak kormányoznak Erdélyben, mig nem lesznek a kormány szálai azon központon, a hol kell hogy legyenek : Pesten; (Helyeslés) mert azt nem ismerem el, a mit Teleki képviselő ur mondott. Egyenesen a kormány szálainak a központtól való elszakadásának tartom azt, ha egy kormánybiztos ott van Kolozsvárott. Ne tessék mint Bethlen János ur a törvénykönyvre hivatkozni, ez unió ellenében. Az unió nekem akkor törvényes, mikor egész mértékben kivihető; csak ugy unió: ha az valósággal keresztül is vitetik. Kérdem: volt-e valaha Erdélynek mágnási táblája? és mégis az erdélyi mágnások is gyakorolnak theoriai jogokat. Mi nem akarunk Kolozsvárról kor-