Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-272

272. országos ülés január 27. 1871. 221 évre 68,400 forint, a folyó 1871-ik évre pedig 91,207 frt szavaztatik meg." Kérem a t. házat ezen indítványom szives pártolására. Zsedényi Ede előadó: Én a t. házat arra figyelmeztetem, hogy mindannyiszor, a mennyiszer a városoknak törvénykezési költségei szőnyegre kerültek, mindig ugyanilyen indítványokkal léptek föl az illető városok képviselői, és én azt hiszem, hogy ha a t. ház ezen költségmegtéritések tengerébe be fog menni, akkor milliók sem lesznek elegendők. A t. ház tehát mindig elutasította őket ezen követelésökkel. Mert, mint a megyék, ugy a városok is fölterjesztik költségvetésüket, és a belügyminiszter megvizsgálván azt, és kihallgatván őket, az értekezés eredményéhez képest leszállítja a költségvetést, így pl. Pest Pilis és Solt megye ez idén követelt 440,000 frtot, és kapott 377,000 frtot. Ha tehát minden megye előállana, és azt mondaná, hogy a belügyminiszter 40—50,000 irtot levont a költségvetésből: tessék azt megtéríteni; vagy mint Maximovics tagtársunk monda, 10 évről visszafizetni: hova fogunk jutni ? Azt hiszem, hogy épen a belügyminiszternek kötelessége szigorúan megvizsgálni a költségvetéseket, és a szerint előirányozni az összeget. De hogyha Pest vagy akármelyik város költségvetése nagyobbra megy, és azt a ház itt azonnal megszavazza az nem fér össze a takarékossággal. Azért kérem, hogy az összeget a mely a pénzügyi bizottság által előirányoztatott, helybenhagyni méltóztassék. Deák Ferencz: T. ház! Az indítványozó ur előadta indítványában nemcsak az öszszegeket, hanem azon körülményeket és okokat is, a melyeknél fogva ezt kívánja. Pénzről és pedig nagyobb pénzösszegről levén szó, igen ezélszerünek látnám, hogy ezt az indítványt is adjuk ki a pénzügyi bizottságnak, hogy adjon róla véleményt; mert csak akkor tudnók jól megfontolni, vajon ezen inditvány alapul*e méltányosságon ; vagy pedig helytelen és nem ezélszerü annak megszavazása? Tehát ha máskor is tettünk igy, tegyünk most is, és hallgassuk meg az egész pénzügyi bizottságot, s neesak annak referensét, a ki fukarkodó gazda, s már sok indítványt ellenzett, a mit a ház helyesnek talált. Adjuk ki tehát ezen indítványt a pénzügyi bizottságnak, és csak azután határozzunk fölötte. (IIelyeslés.) Nyáry Pál: En egészen elfogadom a t. előttem szóló képviselő urnák indítványát, mert itt nem csupán a folyó költségekről van szó, hanem az illetők által már e czimen kiadott, de meg nem téritett költségek visszafizetéséről. Én elvben ezt tökéletesen méltányosnak és helyesnek tartom, mert egy törvényhatóságot sem lehet kötelezni oly költségek, terhek viselésére, a mely költségeket az illetők kétszeresen fizettik meg. Megfizetik először ugy, mint a közadók részesei, másodszor mint a helybeli hatóságnak adózói. Ez némely törvényhatóságokra nézve tesz ugyan különbséget ; De ezt meg kell különböztetni; nem különböztethető meg pedig sem egyes fölszólalás, sem ellenfölszólalások következtében, hanem oly tárgy ez, melyet meg kell fontolni. Megkívánhatja a pénzügyi bizottságtól a törvényhozás azt, hogy ezen tárgyat érdemleg megvizsgálván, oly jelentést terjeszszen a ház elé, mely ezen minden évben elő forduló, de soha meg nem oldott kérdésnek megoldására alapul szolgáljon. Azt gondolom azonban, hogy azon kérdés igy, mint most elénk állíttatik, különbözik azon kérdéstől, mely e pontnál elő fordulhat. E pontnál, mint a múlt alkalommal, ugy most sem követeltetik az, hogy minden törvényhatóságnak egészen megtéríttessenek törvénykezési költségei. Miről van itt szó? Itt azon törvényhatóságok segélyezéséről, de nem a tökéletes kármentesítésről van szó. Az, hogyha Deák Ferencz képviselő társam indítványa elfogad tátik és a kérdéses indítvány a pénzügyibizottsághoz utasittatik, nem fogja hátráltatni azt, hogy ezen öszeget megszavazzuk; én annál fogva ezen öszeget megszavazom, melyből részesülni fognak a segélyt kérő királyi városok és rendezett tanácscsal biró városok. Hátra marad még azon kérdés, vajon van-e és lesz-e még ezen fölül valami megtérítendő? Én megvallom, hogy valamint a múlt évben történt, ugy most is óhajtottam volna, hogy a belügyminisztérium neesak en bloc terjesztette volna elő, hogy-e költségekre ennyi meg ennyi szükséges; hanem annak jegyzékét is mutassa elő, hogy melyik királyi város, s melyik rendezett tanácsú város részesül ez összegből. Erre nézve, minthogy e jegyzéknek birtokában nem vagyok, mielőtt elmondanám azt, mit még mondandó vagyok, fölkérem a t. államtitkár urat, vajon az idénre van-e ily részletes kimutatás vagy nincs? Tudom, hogy a múlt évre vonatkozólag volt ilyen; de miután az illető községek közül csak azok részesültek e segélyben, melyek ilyenért folyamodtak, és miután tudom, hogy a multévi jegyzékben több község volt, melyek folyamodtak, de melyeknek folyamodására nézve a minisztérium még nem határozott: szeretném tudni, vajon ez évben szaporodott-e ezen városok száma ? Tóth Vilmos belügyminiszteri államtitkár: Megvallom, t. ház, erre nézve nem szolgálhatok felelettel. Hogy miért nem