Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-272

222 C72. országos Ülés január 27. 1871. terjesztettünk be kimutatást azon városokról, melyek segélyt nyertek, annak egyszerű oka az, hogy a múlt évben azon sárgakönyv, azon kimutatás, melyben elő vannak sorolva, ós úgyszólván chronologiee előadva az illető városoknak és községeknek adott segélyek, kiosztattak a képviselő urak közt, és ezúttal nem tartottuk szükségesnek azt, hogy az idén ismét újra kiosztassanak. A költségek szaporodása az idén csak 4500 frtot tesz, és miután a múlt évben az volt a határozat, hogy a multévi szükséglet öszege szerint határoztassék meg a következő évi: az idén is a szerint indultunk. delenleg nincs nálam azon városok jegyzéke, melyek segélyezésben részesültek, de majdnem ugyanazok: uj város, ugy hiszem, nem is volt. Ha még nem kaptak eddig törvénykezési segélyt azon városok, melyek újból folyamodtak: az onnan van, mert a tárgyalások befejezve még nincsenek. Ha be lesznek fejezve e tárgyalások: a minisztérium azok iránt úgyis előterjesztést fog tenni. Nyáry Pál: Miután ebből azt látom, hogy az itt egy összegben kitett summa csak nz előbbi időben és előbbi évben is e jótéteményben részesült községeknek fog kiadatni; ebből azt kell következtetnem, hogy a folyamodott többi községekre nézve a tárgyalások még be nem végeztettek, és hogy az elv levén elfogadva, nem ezen összegből fognak részesülni, hanem hogy a minisztérium hajlandó póthitelért folyamodni a t. házhoz. Épen azért kívántam, hogy a mostani, a jelenlegi évről is terjesztessék elő a jegyzék : mert a nyomtatványban, melyre hivatkozni méltóztatott, van több oly város is íöivéve, melyekre nézve ki van jelentve, hogy szintén segélj^ezésért folyamodtak. Hogy be van-e végezve eziránt a tárgyalás vagy nincs, s hogy mennyiben részesitendők az ily városok segélyben ? azt a tisztelt háznak tudnia kell; mert midőn egy meghatározott summát szavaz meg a t. ház, akkor annak mikénti fölosztását az illető községek között épen ugy szavazza meg, mint megszavazza egy összegnek kiosztását a megyék, a törvényhatóságok, városok és többek között. Ennélfogva azt gondolom, hogy nem lenne helytelen — az igazság és méltányosság tekintetéből — kijelenteni a t. háznak ez alkalommal, hogy a mennyiben a múlt évben előmutatott jegyzék szerint, több olyan község volt, melynek folyamodására a minisztérium által még határozat nem hozatott ; ha netalán a tárgyalások e községekre nézve be lesznek fejezve: a minisztérium az ezek részére megkívántató segély megszavazása végett pótlólag tegyen a házhoz előterjesztést. Ez volna alázatos kérésem, mely méltányos és igazságos. Kollár Antal: T. ház! E tárgy 68 óta majd minden évben előfordul; kívánatos, hogy valahára vége legyen; azért egész készséggel hozzájárulok Deák Ferencz tisztelt képviselő ur indítványához: hogy t. i. mind Maximovies, mind Királyi indítványa a pénzügyi bizottsághoz utasíttassák. Hanem hogy valahára e tárgy véget érjen, a 6S-ki 437. és a "íO-ki 239. számú indítványokat és határozati javaslatokat is a pénzügyi bizottsághoz utasítani kérem, hogy adjon véleményt : miként haladtassék meg a tárgy egész alaposan ? Tóth Vilmos belügyminiszteri államtitkár : T. ház! Én igen tisztelt Nyáry képviselő ur indítványát oly természetűnek tartom, hogy az ellen fölszólalni nem lehet. Ha a tárgyalások kimutatják azt, hogy némely rendezett tanácscsal ellátott város nem képes fedezni a törvényszékek szükségleteit, és felőle a budgetben gondoskodva nincs: igen természetes, hogy a minisztériumnak póthitelt kell kérnie. Zsedényi Ede : T. ház ! Azon észrevételemet el nem hallgathatom, hogy azon rendezett tanácsú városok, melyek egyátalában nem képesek a törvénykezési költségeket fedezni, adják át a megyének: (Helyeslés) mert, véleményem szerint, épen azért tétetik valamely város rendezett tanácsú várossá, hogy az ország terhére ne essék; ha maguk nem győzik a költségeket, mondjanak le saját törvényszékükről. Dietrich Ignácz : Csak néhány szót akarok megjegyezni az előbb mondottakra. Igen szép azt mondani, hogy azon városok, melyek nem győzik a törvénykezési költségeket, mondjanak le saját törvényszékükről és adják át a megyének ; hanem méltóztassék figyelembe venni azt, hogy nincs oly városi törvényszék, melynél azon adó, mit a perlekedők a a bélyeg által fizetnek, nem fedezné a törvénykezési költségeket. Sőt igen sok város van, ahol ezen adó nemcsak a törvényszék költségei fedezésére, hanem még a fölsőbiróság költségei fedezésére is elégséges. Nem igazságos tehát, hogy midőn a kormány valamely törvényszék költségeitől jövedelmet huz, ezen törvényszéket mégis meg akarja szüntetni, mivel az államtól segélyezést kér, és tuiajdonképen csak annak egyik részét követeli vissza, a mit az állam a törvényszékektől jövedelemképen huz. Ennélfogva a közp. bizottság véleményét semmiképen sem pártolhatom. Petrovay Ákos : T. ház ! Az előttem szólónak megjegyzésére bátor vagyok csak azt a véleményt megjegyezni: ha az oly városok, melyek anyagi elegendő erővel nem birnak arra nézve, hogy törvényszéket föntartsanak, át nem adják a törvényszéket a most szervezendő királyi törvényszékeknek : oly dolgok fognak belőle