Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-271

271. országos Giés január 26, 1871. 179 tott be meglehetős szomorú képét adja az ottani állapotoknak: és én, ki azoknak szemtanuja voltam, csak annyit tehetnék hozzá, hogy a kép, melyet ő ecsetelt, talán csak azért nem élethű, mert nagyon halvány színekkel van festve. Nem tudom mi történt a kormány részéről a baj elhárítására; azt azonban tudom, hogy az a mi történt, nem történt czélszerüen, és legyen szabad e részben két példát idéznem. A Béga-csatorna a kormány kezelése alatt áll, ennek kezelésére és fontai tására az idei budgetben 98,438 frt van előirányozva. Ezen, állítólagosán, hajózható csatorna azon tulajdonsággal bir, miszerint nyáron nincsen benne annyi viz, hogy a kereskedés czéljainak megfelelhessen, télen pedig rendesen ki szokott áradni. Az idén is, miután ez történt, Torontál vármegye egy küldöttséget rendelt ki a baj orvoslására. E küldöttség, igen természetesen meghívta a Temesváron székelő Béga-mórnök urat is; aki azonban meg nem jelent, az a mérnök ur volt. Három nap múlva irt ugyan egy levelet, melyben imigy-amugy mentegette magát meg nem jelenéseért ; de kijelentette, hogy nem jött volna különben sem ; mert a megye nem disponál vele: hanem ha valahol megjelenését óhajtja, irjon a minisztériumnak, és ez fogja majd utasítani, hogy mit tegyen. A másik példa az, hogy midőn a Béga-csatorna jobb partjának töltései kiszakadtak, ugyanazon mérnöki hivatal egypár hét után irta csak az árverést 10,000 zsákra, hogy isten tudja mi kor, majd ha az árverés végbement, a töltések helyreállíttassanak. El kell azonban ismernem azt, hogy mindezen bajok megvizsgálására a Béga és Temes mentében a közlekedési miniszter ur közelebb egy küldöttséget rendelt ki. Azt azonban nem tudom, hogy ezen küldöttség a vizsgálatot kitérj esztette-e Dél-Torontálra a Temes balpartjára, és a Brezova vidékére is, hol a baj époly nagy, ha nem nagyobb mint emitt. Hogy a mostoha időn kivül a baj oka hol fekszik, azt mathematieai biztossággal meghatározni nem tudom, mert nem vagyok szakértő. Azonban az érdeklettek legnagyobb része azon véleményben van, hogy egyik lényeges ok a Temes folyónak gyarló szabályozása, melyet annak idejében a magyar építészeti igazgatóság állapított meg. Tény az, t. ház, hogy ma Torontál megyének nagy része viz alatt áll, és azon áldott föld termékenységéhez kötött reményeknek az idénre nézve vége van. Tény az is, hogy az állam roppantul károsodni fog, ugy az adóból, mint a saját birtokaiból reménylett jövedelmének csökkenése által. Ezeknél fogva a következő interpellatiót intézem a közlekedési miniszter úrhoz: (olvassa az interpellatiót.) „Interpellatio a közmunka- és közlekedésügyi miniszter úrhoz. Mily intézkedéseket tett és szándékoziktenni a közmunka és közlekedésügyi miniszter ur a Bega és Berzava csatornák, valamint a Temes és Beregszó folyók Maradása által előidézett bajok orvoslására, és ily szerencsétlenségek megújulásának lehető megakadályozásáza 1" Elnök: Közöltetni fog a miniszter úrral. Dőry János: Van szerencsém benyújtani Mayer József pesti polgár kérvényét, 285 forintra menő magyar bankjegyeknek a magyar kormány által eszközlendő beváltása iránt. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Lázár Ádám : T. képviselőház ! Tegnap a képviselőház által az államhivatalnokok fizetéseinek és lakbérének fölemelése, úgyszintén a nyugdijasok jegyzéke az állandó pénzügyi bizottság javaslata elfogadásával határozattá emeltetvén, már tegnap volt szándékom határozati javaslatot benyújtani. Azonban az idő rövidsége miatt nem tehetvén ezt: ezúttal szabadságot veszek magamnak egy határozati javaslatot benyújtani, még pedig azon indokból, hogy ha netán jövőre is a nyugdíj-rendszer föntartása mellett lenne a képviselőház, — a mi iránt eddig még elvben sem nyilatkozott, — azon esetben ne folytonosan az államkincstár, illetőleg az adózók terheltessenek , hanem azon alap, mely, köztudomás szerint, minden alkalmazandó államhivatalnoktól történni szokott levonások által alakittatik, és mely, valamint régi időben, ugy most is hivatva van, hogy abban a nyugdijak legalább részben fedezésöket találják. Bővebb indokolásba nem bocsátkozom; hanem bátor leszek határozati javaslatomat fölolvasni, (olvassa:) „Határozati javaslat. Miután a képviselőház az államhivatalnokok fizetési rendszere, végleges szabályozása iránt hozott határozata daczára, a kormány által kivánt fiaetések és lakbérek fölemelését az államkincstár túlterhelésére ismét elhatározta ; Miután továbbá, bárha a kormány a nyugdijakra nézve fönálló határozatoknak teljesleg meg nem felelt, mégis a képviselőház az előirányzott összeget megszavazta; miután végül igen kívánatos, hogy addig is, míg az egész közszolgálat rendszeresen szabályoztatik, s ezzel összefüggőleg az államhivatalnokok fizetése az államkincstár pénzerejéhez képest biztosan és határozottan végleg rendeztetik, azon joénzalap, melyből a nyugdijak jelenleg fedeztetnek , és ha netán a nyugdíjrendszer jövőre is föntartandó lenne, melyből azok ezután fedezendők lennének, részletesen és tüzetesen tisztáztassék s állapittassék meg; ugyan23*