Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-237

237. országos Ülés ocl. ber 31. 1870. 85 Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az október 29-én tartott ülés jegyzőkönyvét.) Elnök; Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesítve van. Bemutatom Kállay Ákos Nagy-Kálló választókerületben és Kemény Mihály a csabai választókerületben megválasztott képviselők megbízó leveleit; azokat mielőbbi jelentéstétel végett az igazoló bizottsághoz tevén át. Lindner Gusztáv kőhalomszéki képviselő a nagyszebeni jogakadémia igazgatójává neveztetvén ki, képviselői állásáról lemond. A ház ezt tudomásul veszi, és az uj választásra vonatkozó intézkedések megtételével az elnökséget megbízza. (Helyeslés.) Szab. kir. Pest város közönsége az eperjestarnowi vasútvonalnak Bártfa városán át leendő vezetése érdekében folyamodik. A kérvényi bizottságnak adatik ki. Az elnökségnek több előadnivalója nincs. Kovács László * Hevesmegye több községének kérvényét vagyok szerencsés benyújtani, melyben Gyöngyös városában kir. törvényszék fölállítását kérik. A községek nevei a következők : Gyöngyös püspöki, Sólymos, Saár, Vörösmart, Fancsal, Hatvan, Horth, Ecséd, Rhéde, Tarján, Monostor, Csány, Atkár, Halász, VámosGyörk, Adács, Sz.-Püspöki. Sz.-Jakab, Szűcsi, Apcz és Oroszi. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Deák Ferencz: Van szerencsém a ház asztalára letenni a magyar királyi curia és pesti királyi itélő tábla fogalmazóinak folyamodványát, melyben a magyar királyi miniszteri központi fogalmazó személyzetre nézve javaslatba hozott fizetésfölemelésnek, reájok leendő kiterjesztését kérik ; azon kéréssel, hogy ezt a pénzügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. Elnök : A pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Szögyényi László: Özv. Böhm Zsuzsanna ó-budai lakos kórvényét van szerencsém bemutatni, melyben 1849-ben a magyar hadsereg számára készített és az osztrák katonák által elkobzott 507 pár bakancsért járó munkadíj megtéritteését kéri. Kérem a kérvényi bizottsághoz utasíttatni. Elnök: Oda utasittatik. Jegyzőurföl fogja olvasni az első folyamodásu bíróságok székhelyei tárgyalására választott bizottságra a szavazatok eredményét. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a szavasatok eredményét.) Elnök: Kérem a megválasztott urakat, méltóztassanak a mai ülés után megjelenni és alakulni. A mai ülés napirendje előtt pénzügyminiszter ur kivan szólani. Kerkápoly Károly pénzügyminiszter: A közelebbi ülésben Táncsics képviselő ur egy interpellatiót intézett hozzám, melyben kérdi, vajon igaz-e, hogy a jelenleg nyomtatás alatt levő kincstári utalványokon német szöveg is van ? és megjegyzi, hogy ha ez igaz, hogyan tudom ezt megegyeztetni hazánk önállóságával és függetlenségével ? stb. A kérdéses kincstári utalványokon csakugyan van német szöveg is, és ezt nem látom ellenkezni hazánk önállóságával és függetlenségével, azon egyszerű okból, mivel ama kérdéses utalványok nem pénzjegyek. Azok egyszerű kötelezvények; az államnak adóslevelei, s valamint minden magános, adóslevelét azon nyelven állítja ki, melyen hitelezője kívánja, ugy az állam sem ad föl semmit a maga önállóságából és függetlenségéből az által, ha adóslevelét oly nyelven is állítja ki, melyen azt hitelezői kívánják s megértik. Ez esetben nincs biztosan megállapított hitelező ; az egész közönségtől várjuk, hogy azon jegyeket honorálva, hitelt adjon s ez által hitelezőjévé legyen az államnak. Ha a valóság előtt szemethunyni nem akarunk, előreláthatólag jelentékeny lesz azoknak száma, kik ezen jegyeket honorálva, hitelezőinkké válandanak, és a német nyelvű szöveget inkább értik, s azért inkább is kívánják. Egyébiránt én abban sem látnék semmit, ha a hazában divatozó minden nyelven megmondanék is rajtok, hogy mik azok, mennyit érnek, mi föltételek alatt, mikor váltatnak be, stb ha t. i. mindez reájuk is férne. De mert ez nem fér meg azokon, csak az érték tétetik ki rajtuk, nemcsak magyar s német, hanem a hazában divatozó minden más nyelven is. Hogy csak a magyar és német szövegben van több mondva a puszta értéknél, azt egyszerűen a kiállítás oekonomiája, a térrel való gazdálkodás, ama körülmény okozta, mivel nagy különbség van az elődöm által veretett s még most is folyton verés alatti érczpénzek közt, melyeken tiszta magyar fölirás mutatja, hogy a magyar állam pénze és azon jegyek közt, melyek nem egyebek, mint kötelezvények, a melyeknél az a tekintet áll, hogy az ember ama nyelven állítja ki, melyen a hitelező valószínűbben megérti és jobban szereti. Ttt nem az ország függetlensége az irányadó, hanem a czélszerüség az opportunitás, s azon tekintet : hogyan biztosítsunk a jegyeknek nagyobb keletet ? Itt az ország érdeke azzal függ össze, hogy minél nagyobb hitelt s nagyobb keletet biztosítsunk a jegyeknek: ezt pedig az