Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-237
86 237. országos Illés october 31. 1870. által biztosítjuk, ha lehetővé teszszük, hogy minél többen megértsék, hogy mivel van tulajdonképen dolguk. Azért az egészet nem tartom az ország önállósága s függetlensége kérdésének, hanem a ezélszerüségének. (Helyeslés.) Táncsics Mihály: Miután a t. miniszter ur válaszában kijelentette, hogy a kérdéses kincstárjegyek nem pénzjegyek, hanem egyszerű kötelezvények, én megnyugtatva vagyok a t. miniszter ur felelete által. Elnök: Tudomásul veszi a t. ház, a miniszter ur válaszát ? (Tudomásul!) Tudomásul vétetett. Kerkapoly Károly, pénzügyminiszter : Engedelmet kérek a t. háztól, hogy a napirend fölvétele előtt beválthassam a múlt héten tett abbeli igéretemet, hogy az 1869-ik évre vonatkozó zárszámadást szintén a t. ház asztalára teendem a legközelebbi napokban. Tettem volna ezt, Ígéretem szerint, már a múlt héten a legközelebbi ülés alkalmával, ha ez oly röviden véget nem ért volna. A zárszámadás, a mmt méltóztatik látni, egész teljességében itt van. A mi eredményeit illeti, azokat főbb vonásaikban, már a költségvetés beterjesztésekor voltam bátor föltüntetni, és mert a törvény értelmében jövőre a zárszámadásokat nem a minisztériumnak, hanem az államszámvevöszéknek kell már össze is állítani, mit — miután még meg nem alakult, ez úttal nem tehetett — most pótolni fog annak revisiójával. Epén azért azt gondolom, t. ház, hogy talán felesleges dolgot cselekedném, ha ennek tartalmát, nagy részletességekig bemenve, ismertetném ez alkalommal, a mikor még át nem ment azon revisión a főszám vevőszék részéről, melyen a törvény értelmében átmennie kell; tudva úgyis, hogy e számadás annak jelentése kíséretében még egyszer a ház elé kerül, azt gondolom, hogy a részletezést nagyobb megnyugvással fogja a t. ház tudomásul venni akkor, midőn a felülvizsgálattal megbízott állami orgánum jelentése mellett lehet azt fölmutatni, mint most, mikor az még hiányzik. Ugyanazért ez alkalommal rövid akarok lenni , és csakis a fődolgokra szorítkozom. (Halijuk.) A mi a zárszámadás külalakját illeti, az egészben és nagyban ugyanaz, a mi volt a 68ik évi zárszámadás külalakja. Némi javításokat eszközölni mégis iparkodtam,. A t. ház ítéletet fog mondani annak idejében, valóban javitások-e azok, vagy csak változtatások? A hasábok czélszerübb berendezésére és oly elnevezésére törekedtem, melyek által az, hogy mi czeloztatik, az azon hasábokban foglalt kimu- I tatással úgyszólván már a nomenclatura által világossá lesz. A mérlegek, melyek mellékelve vannak, szintén a múlt éviek, nevezetesen: egy pénztári mérleg, egy jövedelmi mérleg, és egy vagyoni mérleg. Ugy a pénztári, mint a jövedelmi mérlegnél külön van tartva a rendkívüliek és külön a rendes bevételek és kiadások, illetőleg jövedelmek és költségek mérlegezése, mi azelőtt nem volt. Ez által némileg nagyobb világosság hozatott a kimutatásba; nem levén a rendes jövedelem a rendkívüli jövedelemmel és viszont összevegyitve. Azután következik a vagyonmérleg, ínég pedig négyrendbeli kimutatás: az ingatlan vagyon, a termesztmények ós anyagok, a követelések és a tartozások külön levén egyenkint kimutatva. Ezeknek, mint a vagyon formáinak teljessége adja aztán az általános vagyonmérleget, a mi „állami leltár* nevezete alatt jelenik itt meg. Mert a mikor mindezek kimutatva vannak, akkor egyszersmind az államleltár is el van készítve. A mi a summázatot illeti, a summázat a múlt évi hármas summázat helyett most csak egyben jelenik meg, azon különbséggel, hogy ezen egy summázat hasábjain egyesítve van mindaz, a mi múltkor háromban volt, ugy hogy nem is merülhet föl ama kérdés, a mel} 7 " fölmerült tavaly, hogy t. i. a több summázat közül melyik az igazi zárszámadás? Most egyben jelenvén meg a summázat, nyilván ez a tulajdonkópeni zárszámadás; hogy azonban a zárszámadás tartalmilag szegényebbé még se váljék, fölvétetett ez egybe mindaz, a mi a három közt volt tavaly megosztva. Ezen summázat hasábjainak tartalma a mellékletekben is keresztül van vezetve. A summázat hasábjai megvannak a mellékletekben is, s így a 3 mérleg keresztül vau vezetve még az egyes rovatoknál, tehát a zárszámadás minden egyes tételénél is. Ez belátást enged a részletekbe. A summázatnak a czimekre szoritkozása pedig lehetővé teszi az eredménynek az előirányzattal összemérhetését, ami szintén kívánatos. A végeredmény az, hogy a jövedelem és költség, tehát nem a bevételek és kiadások egybevetése 5.067,316 frt "i2\ krt tesz. Jövedelemnek tekintünk t.i. oly bevételt, a mely az államvagyonnak szaporodását eszközli, költségnek oly kiadást, amely annak rovására megy; tehát ha p. o. elköltünk valamely összeget, de azt befektetjük, az kiadás, de nem költség; miután mi előbb az állampénztárban mint pénz volt meg, azontúl reális értékben lesz meg, de csakugyan meg lesz; mig ellenben eladva például úrbéri papírokat, azok ürü £i pénztárban bevételt képez ugyan, épugy,
