Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-235
235. országos Illés october 27. 1870. 79 kereskedelem várva várja ezen törvény meghozatalát. Szlávy József ipar s kereskedelmi miniszter: Tökéleteseu osztozom előttem szóló képviselő társam nézetében az ipartörvény fontosságára nézve, és részemről is kívánatosnak tartanám annak mielőbbi tárgyalását, ha nem volna előttem egy kis akadály. Azon sok törvényjavaslat közt, t. i. melyek a ház elé terjesztettek, kétségkívül el fog végeztetni a községi rendezés és életbelép tettetni a megyei szervezet. Ha a megyei szervezet életbe fog lépni, és a községek rendezéséről szóló javaslat törvénynyé válik — ugy a hogy: — akkor kétségkívül az iparrendben nem nagy, de mégis némi módosítást kellend tenni. Ha tehát az ipar tör vényjavaslat most tárgyaltatik, és elfogadtatván, ő felsége által szentesittetvén, például egy hónap múlva törvénynyé válik: akkor azon két-három hónap múlva, mikor t. i. a községrendezési javaslat törvénynyé válik, ismét némi változtatást kellene tenni. Ennélfogva fölkérem a t. házat, hogy e javaslatot egyelőre tárgyalni ne méltóztassék; hanem akkor, ha a községi törvény meghozatott, méltóztassék visszaadni a minisztériumnak, hogy azon csekély módosításokat, melyek szükségesekké válnak, megtévén, újra terjeszsze a ház elé. (Helyeslés.) Az egész időhalasztás csak egynehány hónap. Ismétlem, osztozom a t. képviselő ur nézetében: de saját Ítéletére bizom; vajon jó volna-e, ha törvénynyé emeltetése után* két-három hónap múlva ismét módosítani kellene? Fölhasználom az alkalmat arra, hogy az osztályokat fölkérjem egy, tán nem nagy fontosságú, de igen sürgető kérdés tárgyalására. Ez a siamchina-japáni kereskedelmi szerződés tárgyalása. (Zajos derültség.) El voltam készülve arra, hogy a ház derültséggel fogadja e kérésemet. Azonban ennek mégis van némi fontossága. Azon idő ugyanis, midőn e szerződésnek ratifieáltatni kellett volna, már el is múlt; az ázsiai államoknál pedig az a szokás, hogy mig valamely szerződés ratificálva nincs, addig egy hadihajónak ott kell állani. Ez az államnak mindennap tetemes költségébe kerül, ennek megkímélése szempontjából is kérem tehát az osztályokat, hogy többi teendőik mellett ezt is elvégezni méltóztassanak; ugy sem fog sok időt elvenni. (Helyeslés.) Németh Albert: T. ház! Mennyire szükséges Ghyczy Kálmán képviselő társamnak azon indítványa, miszerint a beterjesztett törvényjavaslatok osztályozása napirendre tűzessék, maguk a tények mutatják; mert hiszen ime még napirendre sem tüzetett, már is a tárgysorozat fölött vitatkozunk. Táncsics képviselő társam mindenek íőlött az italmérési jog szabályozását kívánja fölvétetni. Madarász képviselő ur, az igazságügyminiszter előadásához ragaszkodva, az irtvány-földek s az úrbéri viszonyok rendezését kívánja preferenteí napirendre tűzetni. Majd Horn Ede mindenek előtt az iparviszonyok szabályozását kívánja elővótetni. Szlávy miniszter ur pedig a siami és japáni kereskedelmi szerződés megkötését. Én gratulálok a t. miniszter urnák, és ezt a közösügyes alkotmány nagy vívmányának tekintem, már csak azért is, mert hiszen tudjuk, hogy európai élezczé vált az, hogy Magyarország Ausztriával az egyessóg nyomán épen siami-ikrekké váltak. (Derültség.) Mondom, maguk a tények mutatják, mennyire szükséges Ghyczy indítványa szerint e törvényjavaslatok osztályozását külön napirendre tűzni. A Horn által fölhozott azon kívánságra, hogy az ipartörvényeknek adassék elsőbbség, bátorkodom egy körülményre fölhívni a t. ház figyelmét. Ha az ipartörvények valóban törvénynyé váltak s szentesittettek ; méltóztassanak meggondolni, milyen bonyodalmakra fognak alkalmat nyújtani, a miatt, hogy az italmérési, vásár- ós malomjog nem lesz előbb szabályozva és törvénybe igtatva és azoknak előbbi kiváltságai mégis megszüntettetnek. Tudjuk, mennyi bájra nyújt alkalmat mostis azon körülmény, különösen a falvakban, hogy a regale a volt földbirtokosoknak kezében van, és a szabad ipar engedély, melyet a szolgabirák kiadnak, megengedi, hogy lepecsételt palaezkokban a borok móressenek. Ez épen igy van a husvágással is. A husvágásról régi pátensek és helytartósági rendeletek szólnak, de törvény alkotva nincs. Tömérdek eset fordul elő különösen a falvakban arra, hogy egyik bíró megengedi, hogy a szegény magyar lakos szabadon vágja juhait, mig a másik, kinek netalán érdekében van az, hogy a korcsmáros vágja a húst, ezt nem engedi meg: Törvény kell tehát, mely átalánosan szóljon minden jog gyakorlatáról, és az efféle kiváltságok, melyek egyik vagy másik hivatalnok tetszésétől függnek, megszűnjenek. Én tehát* helyesnek látom, Ghyczy indítványa folytán, ezen sorrendnek szabatos megvitatására külön napirendet tűzni ki s azért csak azon óhajtásomat fejezem ki, hogy mindenek előtt az úrbéri visszonyok megszüntetése, és, az úgynevezett kisebb királyi haszonvételek méltányos és igazságos kárpótlás melletti megszüntetése praeferenter napirendre tűzessék. Irányi Dániel: T. ház. Tökéletesen egyetértek Deák képviselőtársam azon nézetével,
