Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-256

2S6. országos iiiés deczember 20. 1870. 353 építünk helyérdekekből, (Fölkiáltások a szélső hal oldalon: „Családi érdekekből!") a többieket az országos érdeküeket, majd később, ha amazok meglesznek. Csak tegnap olvastam a hírlapokban, hogy Magyarország fővárosában, Pesten egy ember a sárba belefúlt, és belehalt. (Derültség jobb felöl. Fölkiáltás bal felől: Nincs azon mit nevetni! i Ezen nem segítünk, hanem építünk sugárutat. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Ezek tehát a fénypontok az anyagi érdekek szempontjából. De kérdem: miféle gondot fordít a kormány az ország valódi anyagi érdekeire, miként emeli az ország hitelét, mikor a törvények világos rendeletét meg nem tartja, mikor a minisztérium által oly állapotban beadott számadásokat, melyeket szakférfiak megvizsgálhatlanoknak nyilvánítanak, minden megvizsgálás nélkül elfogadja, rá az absolutiót megadja, egy évre pedig egyátalán nem kivan számadást ? Ha ez az országanyagi érdekeinek előmozdítása: az — szerintem — nagyon szomorú előmozdítás, (JJgy van! a bal oldalon.) Vagy talán a reform terén tettek valamit 1 Én a múlt ülésszak bevégeztekor voltam szerencsés azt mondani, hogy a reform terén igen is tettek valamit, és tették azt, hogy megszavaztak egy törvényt, de azt másfél év óta végre nem hajthatják; megszavaztak a nyáron egy más törvényt is, melyet ismét végre nem hajthatnak; és ezen két törvényből áll önöknek a reform terén tett munkálata. Talán tettek valamit a népnevelés terén ? Igaz, kíneveztek egy rakás tanfelügyelőt, de mutassák meg önök, van-e tíz tanulóval több mint ezelőtt? Azt inti a miniszter ur, hogy van; meglehet, hogy van: hanem én szeretném látni a kimutatást, melyet már egy év előtt kellett volna beterjeszteni. (Élénk helyeslés bal felől.) Tehát uraim! odadobnak egy átalános frásisban, hogy a kormánynak vannak fénypontjai, és azután Zsedényi megcsinálja a számadást, levonja az árnyoldalakból a fénypontokat és azután a maradó plus mellett szavaz. En igenszeretnék bizalmat szavazni a kormánynak; hanem azt csak akkor teszem, hogyha a kormány azt mondaná: igenis, vannak fénypontok, és ezek azon működésünk, mely az országnak valóságos hasznára van. De én megvallom, ezen fénypontokból egyet sem látok, és igen fogok örvendeni, ha valaki fölvilágosit engem arról, hogy csakugyan vannak ily fénypontok. (Helyeslés a szélső bal felől.) Zsedényi képviselő urnák van még egymás okoskodása is, melyet átalánosságban véve, én megvallom, szomoritónak találtam; ránézve örvendetes lehet ugyan: mert az körülbelül annyit KÉPV H. N4.PLÜ 18S4 XI. tesz, hogy ha a jelen kormány, megszűnik lenni: akkor a világ menete megakad, más kormány nem lehetséges, mint az ő kormánya; azt tehát nem szabad megbuktatni. Ha így van a dolog: akkor igen természetesen el kell fogadni mindent, a mit ez a kormány tesz, mert más kormány lehetetlen. Ezt, megvallom, elég szomorú állapotnak találom, és ez egykissé hasonlít azon okoskodáshoz, mikor azt mondják: a mi pártunk az egyetlen párt, a mely kormánykepes, tehát nekünk kell a kormányon lenni. Ennek természetes következése az volna, hogy: ha a közönséges halandóság utján kimúlnék ezen párt, többé kormány nem lehetne. Ez mondom igen kevéssé kielégítő állapot egy országra. mert egy országnak nem szabad egyes emberhez, vagy egyes párthoz kötni lételét. Azonban én nem találom oly szomorúnak a dolgot, és én, részemről, kész vagyok vigasztalni Zsedényi képviselő urat: soha se gondolja azt, hogy ha megtalál bukni a jelen kormány, akkor minden fönakad. Ne féljen ettől: munclus se expediet. Higye el nekem, hogy lesz más, a mely azt fölváltsa, ós ha nem is lesz oly fényes az ország kormányzása, mint a mióta ő fölvilágosítja a fénypontokkal, de menni fog azután is, ha ezen pártot azon szerencsétlenség érné, hogy megbukjék; higye el, hogy nem fog megakadni a világ menete, ós Magyarország bukása nem fog bekövetkezni. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy az egyezkedés azon egyetlen alap, melyen egy kormány megállhat. Az ő fölfogása szerint az: mert történetesen ő azon alapon áll ; hanem hát mi épen azért nem szeretjük ezen kormányt, mert oly kiegyezést hozott létre, a mely lehetetlenné teszi az ország alkotmányos kormányzatát, és mi azt mondjuk, hogy mig ez a kiegyezés áll: addig Magyarországnak alkotmánya, függetlensége, önállása lehetetlen. Ha tehát mi azt akarjuk, hogy egyik vagy a másik párt kormányon maradjon: akkor igen természetes, ragaszkodjunk azon egyezkedéshez, melyet csak azon egy párt fogadott el a házban és az országban; mert abban nem értek egyet Zsedényi t. képviselő úrral, hogy az ország többsége fogadta el; azt kereken tagadom, arra nézve az ország többsége megkérdezve nem volt; elfogadta a képviselőház többsége, és a főrendiház többsége; de én biztosan mondhatom, hogy az ország többsége azt soha el nem fogadta. Ha tehát ezen egyezkedés okvetlenül szükséges: akkor igenis ennek a kormánynak kell állani; de ha Magyarország alkotmányos léte, önállása és boldogítása a czél, a mit elérni akarunk: akkor ezen kiegyezésnek megállani nem lehet, nemsza45