Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-255

255. országos üiés deczember IS. 1870. 325 tétnek Ausztriával a szerződések: egyszerre csak meglephetnek azzal, hogy Ausztriába ezután másutt, s nem Magyarországon fogják vásárolni a dohányt. A miniszter ur állítani méltóztatott, hogy ő azt nem érti: mert ő csak annak elvesztésétől fél, a mi hasznunkra van; szerintem pedig ezen körülmény Magyarországra hátrányos lenne. T. ház! Ez élez sikerült lehet, de nagyon keserű. Igaz, hogy Magyarország dohány termelésének legnagyobb piacza Ausztria s így most az országnak erre szüksége van; de igaz az is, hogy ezen helyzet nem kedvező és ne felejdék uraim, hogy ezen helyzetet épen a monopólium idézte elő : ez okozta, hogy ez a magyar dohánytermesztésre nézve az utolsó falat kenyérré vált és önök, kik e helyzetet föntartják, ne gúnyolódjanak a fölött, hogy a szegény termelőkre nézve ezen utolsó — habár rósz — falat is becsessé, nélkülözhetlenué vált. A pénzügyminiszter ur nagyon ügyesen magyarázta az 1868-ik június 22-én hozott határozatot ; de nem vonta, mert nem vonhatta, kétségbe a határozatnak utolsó pontjában foglalt világos utasítást: hogy a kormánynak kötelességévé volt téve, a dohány monopólium megszüntetésére törvényjavaslatot előterjeszteni. Ezt nem vonhatta kétségbe, — különben a szavak világos értelmét is meg kellett volna tagadnia; — valamint nem vonhatta kétségbe azt sem, hogy az országgyűlés ezen utasításának — általa ugyan védett körülményeknél fogva, — de elég nem tétetett. Ily körülmények közt a különvélemény szüksége, valamint Móricz Pál barátom határozati javaslata indokolva vannak. A pénzügyminiszter ur rósz néven látszott venni azt, hogy 67-ben és 68-ban mondott szavaival most ellentétes helyzetben tüntetjük föl, miből természetesen következetlensége tetszik ki. En sajnálom, hogy ez állásponthoz kénytelen vagyok ragaszkodni. íme most legutolsó beszédében is, a törvényben használt „jövedék" szót egészen máskép magyarázta, mint 67-ben; magyarázta pedig 1867. deczember 19-én következőleg: „E tekintetben bátor vagyok Bónis Sámuel képviselőtársam előadására megjegyezni, hogy a miniszter ur nem csatlakozott volna ezen szöveg módosításához, ha az által, hogy az egyedáruság szó jövedékkel lett kicserélve, nem akart volna egy elvet föladni, mely iránt a házban sympathia nem tapasztalható." így magyarázta ezt 1867-ben. Méltóztassanak most visszaemlékezni azon magyarázatra, melyet, ezelőtt pár perczczel tett a miniszter ur. Azt állitotta továbbá, hogy 67-ben csak kívánatosnak nyilvánította a dohányegyedáruság megszüntetését, de azt nem mondotta, hogjr az lehető; ő pedig csak azon esetre helyeselné a dohány egyedáruság megszüntetését, ha nem csak kívánná, de annak lehetőségéről is meggyőződnék. Engedelmet kérek, 1867-ben más nézetben volt a pénzügymiuiszter ur : „Ezen kérdés megoldása rám nézve — ugy mond — nem kérdés, de ugy hiszem a házra nézve sem kérdés ; azért engem is megnyugtat az, hogy ezen módozat nem tart tovább, mint a jövő évben." Tehát 1867-ben meg volt arról győződve, és megnyugtatta hazafiúi lelkiismeretét az akkori képviselő urnák, hogy 1868-ban, tehát egy év alatt, megszüntethető; hogy ez lehetséges, akkor tudta, ma nem tudja. De szabad legyen ez idézésnél, mely igen jellemző, még egy perczig időznöm, (Halljuk! bal felől.) és kimutatni azon különbséget, mely az 1867-iki és 1868-iki véleménye közt is látható. 1867. deczember 19-én a jelenlegi pénzügyminiszter ur e szavakat monda: „Ezen kérdés megoldása részemről nem kérdés, ugy hiszem, a házra nézve sem kérdés." 1869-ben pedig szóról szóra, azt mondja Kerkapoly ur: „Csak az a kérdés, vajon nem malum neeessarium-e?" Fölkiáltás balról : a jegyzőkönyv tartalma szerint. ,,ez nem kérdés?" mire Kerkapoly ur folytatólag felel: „Bocsánatot kérek, ez még kérdés." Tehát az 1867-ki határozott Kerkapoly ur 68ban már kérdésessé vált. T. ház! Tisza Kálmán képviselőtársam már tüzetesen kimutatta, hogy 1868-ban önök a túlsó oldalon a dohányegyedáruság megszüntetésének kívánatos voltát és lehetőségét elismerték, valamint elismerték azt, hogy ez a nemzet óhajtása. Miért nem teljesedik ezen óhajtás 1 Ha kétségbe vonják azon állításomat, hogy a dohányegyedáruság Ausztria érdekében tartatik fön : mondják meg, hogy kinek érdekében történt tehát az, hogy nem teljesedik a nemzet akarata 1 Km törik ez meg ? Önökön 1 Jó ! de „manet alta mente repostum." (Zajos helyeslés bal felől. Élénk nyugtalanság jobb felől.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszter : Az ügy érdekében csak egyetlen egy pontra akarok válaszolni, t. i. arra, a mely a dohány megrontását illeti, és ezt azért, mert azt hiszem, hogy jó lesz, ha kün is tudják, miben áll ezen dolog. Igenis a pénzügyőrök meg tudták különböztetni a közönséges és csempesztett dohányt a regié dohánytól, és pedig azért : mert igen is gyakorlatban volt az utóbbinak mesterséges szárítása, t. i. akár hogy kezelték a dohányt, egy bizonyos bánbatóságot kellett neki adni megvi-