Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-247

210 247. országos ülés deczember 9. 1870, sával is megbízta, sőt kötelességévé tette arról gondoskodni, hogy a törvény minden rendelete pontosan teljesíttessék. (Helyeslés!) Már, t. ház, ha ez ugy van: alig lehet kétségbevonni a miniszternek azon jogát, hogy az ujonczozási bizottságoknak eljárását ellenőrizze és fölülvizsgáltassa. Hisz az ujonczozási bizottság határozata, mely szerint valakit, mint védkötelest, alkalmasnak vagy alkalmatlannak nyilvánít, teljes érvényre csak ugy emelkedhetik, ha a miniszter azt végleg helybenhagyta. Maga a törvény sem tekinti az ujonczozási bizottságoknak eljárását és határozatát olyannak, melyhez egyátalában többé szó nem férne. Mert az ujonczozási bizottságok körében elkövetett hibák correctivuma gyanánt intézkedett a véderőről szóló törvénynek 34. §-ban az által, hogy fölállította a vegyes fölülvizsgálati bizottságokat, s ez által módot nyújt, akár az ujonczozási bizottságok polgári tagjainak, akár az illető feleknek íölfolyamodhatni; és ha a törvény megadta az illető feleknek ezen jogot, melylyel számtalan esetben élnek is: úgy hiszem, a törvénynek nem lehetett szándékában megtagadni ugyanezen jogot a minisztertől, ki a végrehajtással lett megbízva. (Helyeslés jobb felől!) Nem járulhatok a t. képviselő urnák azon nézetéhez sem, hogy a miniszternek ezen intézkedése koron- és időnkivüli lett volna. Hisz az intézkedés ugyanazon évben történt, melyben az ujjonczozás elrendeltetett. Korábban nem lehetett intézkedni: mert be kellett várni a törvényhatóságok jelentését, a melyek alapján az eredményt mérlegelni és megítélni kellett. Időszerű volt különben az intézkedés annálfogva is: mert a bizottság október havában kezdte meg működését, tehát azon időben, midőn a lakosok, mezei munkáik befejezése után, előreláthatólag leginkább voltak otthon találhatók. Nem lehetett sérelmes ezen intézkedés senkire nézve: mert megsértett jogokról azoknál s azokra, nézve szó nem lehetett, kik, az ujonczozási bizottság helytelen eljárása miatt, mint alkalmatlanok elbocsáttattak. Pölmentést a védkötelezettség alól még az ujonczozási bizottság határozata senkire nézve nem állapított meg ; mert a kik az idén az első és második korosztályban, mint alkalmatlanok elbocsáttattak, a jövő évben a 2-ik és 8-ik korosztályban mint védkötelesek ismét föl fognak szólittatni. Az intézkedés pedig szükséges volt leginkább azokra nézve, kik az idén a 3-ik korosztályban állottak, mert ha ezek mint alkalmatlanok elbocsáttattak, a jövő évben föl sem fognak szólittatni s ilyképen az egyes ujonczozási járásokban mutatkozó hiányt a miniszter törvény szerint pótolni tartozik az által, hogy a hiányt kiveti a szomszéd kerületre, tehát épen azokra, kik a törvény szerint kötelességüknek leginkább tettek eleget. (Helyeslés!) Nem lehet tehát arról szó, hogy a miniszternek ezen intézkedése, akárkit, szerzett jogainak élvezetében, háborított volna; de igenis joga és kötelessége a miniszternek, ki a védelmi törvény végrehajtásáért felelősséggel tartozik, gondoskodni arról: hogy a végrehajtás az ország minden részében összhangzó és szabályszerű legyen, hogy az átalános védelmi kötelezettség oly módon lépjen életbe, miszerint senki az alól jogosulatlanul ne menekülhessen; valamint kötelessége arról gondoskodni, hogy azon visszaélések, melyek a törvény s annak végrehajtása iránti bizalmat aláássák, csirájukban elfojtassanak, akár valósággal megtörténtek, akár csak kiséri etképen szándékoltatott legyen. Azt kérdi továbbá, az interpelláló képviselő ur, (Zaj. Halljuk jobb felöl.) hogy miért nem lett a miniszternek ezen intézkedése a „Budapesti Közlöny"-ben közzétéve? Errenézve bátor vagyok azt ismételni, mit már az imént megjegyeztem, hogy azon intézkedés, mely — az ország minden részeire és minden lakójára szóllott, — midőn a mmiszter figyelmeztetést bocsátott közre, hogy ha az idei ujonczozáseredménye ismét rosznak mutatkoznék: utólagosan fog intézkedni, az a „Budapesti-közlöny"-ben igen is közzététetett; azon későbbi intézkedés azonban, mely nem az egész országra, nemis annak minden lakójára, hanem csak azon ujonczozási járásokra és azon törvényhatóságokra szólott, melyeidben az eredmény a legroszabb volt, az, közvetlenül csakis ezen törvényhatóságokhoz lett, hivatalos utón intézve; a miáltal a nyilvánosság kellékeinek teljesen elégtétetett. Megnyugtathatom egyébiránt a t. képviselő urat arra nézve, hogy a miniszternek ezen intézkedése a hazai közönségnek alkotmányos érzületét egyátalában nem sértette. Tanúskodik erről azon körülmény, hogy számos fölirat, ugy a törvényhatóságok, valamint egyesek részéről is érkezik a minisztériumhoz, melyekben a minisztérium intézkedésére nézve teljes helyeslésüket nyilvánítják. Hogy a miniszternek ezen intézkedése fölösleges nem volt: mutatja az, hogy, az eddig beérkezett jelentések szerint, az utólagosan beállítottak közül több mint 50% Ítéltetett alkalmatosnak. (Helyeslés jobb felől!) Végre legyen szabad ezen alkalommal válaszolnom azon interpellatióra is, melyet Szüllő Géza t. képviselő ur tegnapelőtt a kormányhoz intézett. Erre nézve szerencsés vagyok, a miniszter urnák megbízásából, kijelenteni, hogy azon ta}3asztalatok után indulva, melyeket a minisztérium eddig gyűjtött és azon hiányok kiigazítása