Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-238

118 238. országos ülés november 17. 1870. ként gondoskodik, hogy gondoskodása ideiglenesen intézze el az ügyet, fönhagyván a törvényhozásnak a véglegesen való intézkedést. (Helyeslés jobbról.) Elnök: Kénytelen vagyok a szónokló urakat figyelmeztetni a házszabályokra, a melyeknek 126 §-át 1869. október 30-án igen világosan magyaráztuk, akképen, hogy a miniszter ur által adott választ érdemlegesen nem szabad tárgyalni, hanem a ház egyszerűen szavaz a fölött, vajon tudomásul veszi-e a választ, vagy azt tárgyalni kivánja-e. Azt kérdem tehát: a t. ház tudomásul veszi-e a t. miniszter ur nyilatkozatát vagy nem ? a kik tudomásul kívánják venni, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik. Fölkiáltások: kisebbség!) Most kérem, a kik nem kívánják tudomásul venni, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) En nem tudom kivenni a többséget: kérem a jegyző urakat, tessék a szavazatokat megszámlálni (A jegyzők olvassák.) A jegyzők a szavazás eredményét különfélekép jelentik be, újra szükséges megolvasni. Méltóztassanak tehát azok, kik tudomásul venni nem kívánják, állva maradni. (Megtörténik.) Húsz tag, holnapra névszerinti szavazást kíván (Halljuk a neveket.) Széll Kálmán jegyző (olvassa a neveket: Huszár István, Térey Pál, Szentiványi Károly, Semsey Albert, Szeniczey Ödön, Dániel Márton, Wodianer Béla, Molnár István, Harkányi Frigyes, Harkányi Fülöp, Hertelendy Kálmán, Bezerédj László, Ányos István, Prileszky Tádé, Korizmics László, Bittó István, Ordódy Pál, Brogyányi Vincze, Petrovay Ákos, Ivacskovics György.) Ghyczy Kálmán : Megvan-e a húsz tag? Elnök: Megvan! Madarász József: A házszabályokra hivatkozva szót kérek! (Halljuk!) Arra. hogy 20 tag névszerinti szavazást követeljen az nap, midőn a tanácskozás befejeztetett — tökéletes joguk van a képviselőknek; de arra nézve, hogy a tanácskozások berekesztése után, ha 20 tag írásban kívánja, a jövő napra halasztandó-e a szavazás, az a kérdés: hogyan formulázta kérelmét? Elnök: A szöveg így szól: Holnapra névszerinti szavazást kérnek. Madarász József: Engedelmet kérek, épen azért hivatkoztam a házszabályokra. A ház többsége határozhat a mint neki tetszik, ha péld. látja a többség — mely az országgyűlési többség — hogy ma kisebbségben van, s el akarja halasztani a szavazást (Zaj, derültség) akkor tessék legalább azon formát megtartani, melyet a házszabály követel. A házszabály a szavazás elhalasztására nézve külön szakaszban a 139-ben nem azt mondja, hogy az egyetemesen legyen kérve a névszerinti szavazással, (Zaj) hanem azt. hogy közvetlenül a tanácskozások berekesztése után. a szavazás megkezdése nélkül külön kóressék. Ezért én a beadott 20 szavazatot nem tartom a házszabályokkal megegyeztethetőnek és mára kérem a szavazást. Csernátony Lajos: En a föltett kérdést, mely fölött szavazni fogunk, sokkal fontosabbnak tartom a közügy szempontjából, mintsem hogy az a feletti szavazásra nézve igénybe akarnám venni a meglepetést. (Átalános helyeslés.) Azt tartom, hogy ez egyike a legfontosabb kérdéseknek Magyarországra nézve, és ennél tisztába kell jönni mindenkinek magával az iránt: hogyan akar szavazni. De azután szilárdan kell állania ma is, holnap is, és az országnak is meg kell tudnia akár ma, akár holnap, hogy ki, hogyan szavaz. Ennélfogva én részemről nem folyamodom a házszabályok oly magyarázatához, melyet Madarász t. képv. társunk adott, mert ez megjárja valamely kisebb fontosságú tárgyban, de ezen tárgy méltósága egészen mást kíván. (Helyeslés,) Elnök: A házszabályok helyes fölfogása érdekében tiltakoznom kell Madarász képv. ur fölfogása ellen. 20 tagnak joga van kívánni a névszerinti szavazást, és joga van kívánni a szavazásnak más napra halasztását is; ha egyszerre kívánja is a húsz tag mindkettőt. Ez által a házszabályok nem sértetnek meg. Madarász József (szólni kivan. Fölkiáltások : Nem lehet! szónok leül.) Vukovich Sebő: En hódolattal elismerem (Halljuk!) a házszabályok tekintélyét s elismerem azt is, hogy azok létezése szükséges, és minden egyes tag által megtartandók ugy a szólásszabadság, mint a tanácskozási rend érdekében. De t. ház! vannak rendkívül nagyfontosságú kérdések, melyekre nézve kutforrást a mi jogunk gyakorlatára nézve nem a házszabályokból, hanem magának a népképviseletnek természetéből és azon megbízásból kell merítenünk, mely által ide vagyunk küldve, hogy az ország dolgait intézzük. Azon felelet, melyet ma Zsedényi képviselőtársunk interpellatiojára a pénzügyminiszter ur adott, igen meglepő, és én — a tényeket illetőleg, nem vonom kétségbe előadását, — de a mi az előadott jogi szempontokat illeti, melyekkel az eljárást támogatja, azokat, én részemről, oly fölforgatóknak tartom az alkotmányra nézve, hogy nem ismerhetem el a háznak azon jogát, hogy ezen kérdést tárgyalás nélkül döntse el. Én tehát, kötelességemnél fogva, (Félbeszakítás) melylyel választóim bizalma által vagyok fölruházva, bátor vagyok kijelenteni, hogy teljes hitem van abban, hogy bármiként döntés-