Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-237

237. országos üiés ociober 31. 1870. 97 engem legalább ezen perczben és szemben indítványommal, — bármi fontosak legyenek is a közjogi szempontok, bármi fontos legyen is hazánk önállásának szempontja, nem ez, hanem egyedül és kizárólag biztonságunk szemp ontja vezérel. Mert, meg vagyok győződve arról, hogy ha hazánk biztonsága érdekében megteszszük azt, a mit megtennünk kell: a közjogi hiányok kiigazítására lesz alkalom ; de ha ezt elmulasztjuk, akkor hiába törekszünk a közjogi hiányok pótlására. (Helyeslés balról.) Méltóztatnak tudni, hogy hazánkfiainak százezrei vannak a közös hadseregben, hogy évenkint milliókat áldozunk az adóból a hadsereg föntartására; és mindennek mi az eredménye ? Besorozott hazánkfiainak legnagyobb része kivül van a haza határain, kivül ugy, hogy ha a veszedelem bekövetkeznék, vagy későn fogna már érkezni a haza védelmére, vagy meglehet, hogy már más csatatéren elvérzett volna, mire a haza védelme igényelné. Agyú- és szekerészét! telepek, fegyvergyárak, tölténykészletek, sőt még maguk, a mennyiben léteznek, a montour-készletek is a hazán kivül vannak, ugy, hogy midőn, európai bonyodalom esetén, hazánkat védeni kellene, azok már vagy az ellenség kezén, vagy tőlünk elzárva lennének, s mi minden áldozatunk daczára, a veszély perczeiben megfosztva állanánk mindattól, a mit a hősiesség sem képes pótolni. (Helyeslés.) És különben is, t. ház, ezt sem tekintve, és elismerve a közös hadsereg egyes tagjainak mind vitézségét, mind áldozatkészséget, — mily rendszer uralkodik a közös hadseregnél, és mily biztosítékot képes az nyújtani egyátalában a biztonság tekintetében ? A rendszer legnagyobb részében, fővonásaiban az, mely a hadsereget vitézsége, áldozatkészsége, mondhatnám hősiessége daczára az ujabb időben egyik vereségről a másikra vezette. (Felkiáltások halról: Igaz!) És e rendszer az, hogy az ujonczoknak néha száz mórtföldnyit is kell ezredeikhez utazniok, ugyanennyit a szabadságosoknak haza, és ismét ennyit a behivottaknak; ez béke idején elfecsérlése azon pénznek, melyet jobbra lehetett volna fordítni, háború idején pedig lehetlennó tétele a védelemnek: mert több idő kell, ezen rendszer szerint, egy ezred completirozására, mint másutt egy hadsereg összpontosítására. (Helyeslés bal felől) Arról, hogy megvannak-e a szükséges fegyver-, montour- és tölténykészletek, melyeknek meg kellene lenni, nem is akarok szólani; hiszen tudjuk mindnyájan, és nem lehetett azt megezáfolni, hogy még az is, a minek a béke-láb szerint is okvetlenül meg kellett volna lenni, KÉPV. K. NAPLÓ 18ff XI. még az sem létezett, és ha nem sikerült volna a háborút elkerülnünk, még nagyobb készületlenségben állottunk volna, mint a franeziák. (Helyeslés hal felől.) Ily viszonyok között, és midőn a közös hadseregre sem kormányunknak, sem országgyűlésünknek befolyása nincs: az ország biztonsága iránt megnyugtatva nem lehetünk. Nincs pedig befolyása e háznak sem az ellenőrködésre, mert mindazon befolyást, melyet itt gyakorolni lehetne, csak a delegatiók által gyakorolja; de ezen delegatio egyfelől nem is bir és ne is birjon soha azon tekintélylyel, (Helyeslés hal felől.) melyÍvel egy parlamentnek bírnia kell, és igy ellenőrzése sikertelen; de sikertelen azért is: mert, ha a magyar delegatio elkövetne is mindent, sem ellenőrzése, sem határozatai nem érnek semmit, ha a másik delegatio kegyesen bele nem egyezik. Ily haderő mellett, ismétlem, az ország magát biztonsága iránt megnyugtatva nem érezheti. Igaz, t. ház, hogy ezenkívül van honvédségünk. Midőn a honvédségi törvény alkottatott és az óta is, az országban többen ellene voltak ez eszmének magának. Én részemről és azok, kikkel egy párthoz tartozni szerencsém van, ezek közt nem voltunk, bár állíttatott ellenünkben, de az igazsággal teljesen ellenkezőleg, mintha mi a henvédséget gátoltuk volna. Ezt sohasem tettük; láttuk a törvény hiányait, igyekeztünk azokat kijavítani; de még a hiányos törvényt is elfogadtuk: mert láttuk a honvédségben a nemzeti haderőnek egyetlen csiráját. Azóta is a kivitel mezején, számosabban elvrokonaink közül ! tettleg is hozzájárultak. En részenről ma is telI jes megnyugvással, teljes meggyőződéssel vagyok I az iránt, hogy midőn igy jártunk el, helyesen j ós jól cselekedtünk; azon hírek pedig, melyeket a honvédség gyakorlatairól veszünk, bizonynyal örömmel és megnyugvással tölthetnek el bennünket. Azonban, t. ház, mindamellett mégis kénytelen vagyok kimondani, hogy a honvédség mai alakjában egyetlen ellenséges hadtest ellen sem képes az országot megvédeni: mert igenis vannak jeles, nagybecsű egyes csapataink, de sem összefüggés azok között, sem tüzérség, sem kellő műszaki csapatok, sem tölténykészletek nincsenek : egy szóval a hazafiságon, a begyakorlottságon, a hősi lelkületen kivül nincs semmiök, ez pedig mai világban nem elég. (Igaz ! hal felől.) T. ház! ime elmondtam: mint fogom én föl a helyzetet, elmondtam, minőnek látom helyzetünket &

f véderő szempontjából. Én azt hiszem, nem feketéa ecseteltem a képet, hanem híven az igazsághoz. Tettem ezt nem azért, hogy honfitársaimat nyugtalanítani, megijeszteni akarnám. A megijesztésen alapuló 13