Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-237
98 237. országos Ölés ociober 31. 1870. politikát másoknak hagyom, az soha egy nemzetnek sem használt és annak, a ki gyakorolta, becsületére nem vált. De igen is elmondtam nézeteimet azért, mert azt hiszem, hogy a helyzet megismertetése utján kell a nemzetet fölszólitani, hogy annak idejében legelsőbben s mindenekelőtt a törvényhozás, azután a nemzet maga tegye meg mindazt, a mi szükséges arra, hogy a helyzet megváltoztattassák, s hogy magunkat biztosítva érezzük. E szempontok azok, melyekből határozati javaslatomat tettem, s a t. háznak is ajánlom. Meglehet, t. ház, azt fogják mondani, hogy lehet ebben sok igazság, azt fogják mondani: mi is óhajtanok, hogy legyen egy teljesen fölszerelt magyar haderő, de hiába ez most nem lehet. Hiszen, az 1867: XH-ik s a véderőről szóló törvények e tekintetben megkötötték kezünket. Fájdalom, t. ház, ez némi részben igaz, de nem minden tekintetben. Igaz, hogy a teljes haderőnek magyar kormány alá s a magyar országgyűlés ellenőrködése aláhelyezése, a véderőről szóló törvényjavaslat által különösen meg van nehezítve, annyira, hogy miután mind ama XII-ik, mind eme törvény nemzetközi szerződés jellegével bir, azokat a magyar törvényhozás önállólag meg nem változtathatja,; de nem áll mindenre nézve. Nincs törvény, mely tiltaná, sőt van, mely követeli, hogy á magyar ezredek Magyarországban legyenek. Nincs törvény, mely tiltaná, hogy a rendszer ugy alkalmaztassák, hogy az ezredek ugy csoportosíttassanak, ugy helyeztessenek el, hogy saját főhelyeiken birják a tüzérséget, a munitiót, a fegyverraktárt, szóval mindazt, a mi szükséges, hogy 8 nap alatt az egyes csapatok hadtestekké alakulhassanak. Nincs törvény, mely akadályozná, hogy fegyvergyárak és tölténygyárak, töltényraktárak és fegyverraktárak Magyarországon is legyenek. (Ugy van bal felől.) Mnes törvény, mely akadályozná, hogy a honvédség is nagyobb testekben szorosabb összeköttetésbe hozassék és hasonlókép tüzérséggel s mindazzal, a mi a védelemre szükséges, elláttassák. (Igaz.) Ezeket tehát, t. ház, jelen helyzetünkben is a magyar törvényhozásnak csak akarnia kell, és meglesznek. (Helyeslés hal felől.) Igaz, hogy ez által nem tökéletes még a mi védrendszerünk, nem tökéletesek védeszközeink, mert ahoz az is kellene, mit önmagukban az általam említett tőrvények folytán, rögtönözve létrehoznunk nem lehet. T. ház! Én azt tartom, hogy abból, hogy a nemzetnek, vagyis törvényhozásának többsége egy, meggyőződésem szerint, fatális perczben ráállott, hogy e jogokra nézve kezeit megkösse: nem következik az, hogy ezen megkötésnek örökké kell tartani ; nem következik, hogy azon utón, a melyen lehető, meg ne tegyen mindent e tekintetben is, a mit az ország és a trón biztonsága kivan. Es minél több a nehézség, az akadály, az nem arra ok, hogy ne kisértsük meg, hanem arra ok, hogy ha sok az akadály, a nehézség, ne várjunk egy perczet sem, de annál előbb kezdjük meg annak legyőzését. (Helyeslés bal felől.) Miután az 1867: XII. tczikket érintettem, miután érintettem a védtörvényt; meglehet az fog másfelől mondatni, hogy: miért nem indítványozom tehát az egész, a teljes revisiót? (Halljuk.) T. ház! Szabad legyen pár szóval megérintenem : miért nem teszem ezt. Hogy én a kiegyezés föltételeiről mit tartok, azt azon küzdelem, melyet folytattam létrejövetele előtt, melyet folytattam minden alkalommal megváltoztatásának érdekében, azt tartom, eléggé tanúsította; arról beszélnem nem kell. De — bár meggyőződésem az, hogy a változtatás szükséges, s bár, ha a revisio követeltetni fog, engem mindenkor, mindig készen talál, mert a mit rosznak tartok, azt igen szívesen revideálom, — de nem indítványoztam azért, mert miként beszédem elején érintettem, nem a közjog szempontját, hanem a biztonság szempontját keresem. Nem indítványoztam, mert azt, a mi sürgős, a mi hitem szerint az ország biztonsága szempontjából elmulaszthattam annak létesítését nem akartam nehezíteni az által, hogy egész közjogi helyzetünknek megvitatásával complicáljam a helyzetet. Nem akartam indítványozni azért, mert meg vagyok győződve arról, hogy a többiekre vonatkozólag nemcsak veszély nélkül lehet, de czélszerü is megvárni a fejleményeket, mely fejlemények folytán tisztábban látva, egyszerűbben fog eszközöltethetni a szerintem is szükséges javítás; mig a haderő tekintetében azt, hogy a fejleményeket közelítsék meg, a megoldást bevárni nem lehet, mert, midőn a haderőre nézve ez megtörténnék, akkor már azt kiáltanák füleinkbe: „trop-tard,*" és akkor intézkedni a haderőről már késő. (Ugyvan hal felől.) T. ház ! Elmondva indokaimat, kérem a t. házat, méltóztassanak első helyen indítványomnak tárgyalását elrendelni és azután indítványomat elfogadni. Kérem a tárgyalás elrendelését, nem azért, mintha azt, hogy ha valaki valamit tárgyalni nem akar, a szabadelvűség hiányának vagy megtagadásának tekinteném, mert részem-