Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-211

21!. országos ülés június 16. 870. 73 Nagy Károly, Németh Aliért, Nyáry Pál, Oláh Miklós, Pap Lajos, Paulini- Tóth Vilmos, Perczel István, Pethes József, Péchy Tamás, Pétery Károly, Pilissy Lajos, Plachy Tamás, Podmaniczky Frigyes b., Popovics Zsigmond, Prick József, Prónay József, Bagályi Gyula, Salamon Lajos, Sárközy Béla, Schvarcz Gyula, Simonyi Ernő, Simonyi Lajos báró, Sipos Orbán, Siskovics Tamás, Sréter Lajos, Stanescu Imre, Szdkácsy Dániel, Szalay Sándor, Szaplonczay József, P. Szathmáry Karoly, Széky Péter, Szilády Áron, Szluha Ignácz, Szomjas József, Szontagh Pál (csanádi), Szatmáry Miklós, Táncsics Mihály, Tassy Miklós, Tisza Kálmán, Tisza László, Tóth Kálmán. Távol voltak: Wass Sánmel gr., VukovicsSebő Zahornánczky Bálint, Zichy Jenő gr. ,lAndrásy Gyula gr., Bay Ferencz, Bethlen Sándor gr., Iktegh Kelemen, Boczkó Dániel, Boér János, Csörghe László, Degenfeld Gusztáv gr., Méhes György, Herttlendy Kálmán, Jankovics Gyula, Jeszenszky Lajos, Kábos Imre, Károlyi Ede gr., Klapka György, Kubinyi Ödön, Latinak Budolf, Lónyay Gábor, Majláth István, Makray László, Máttyus Uzor, Mednyánszky Sándor, Miletics Szvetozár, Mocsonyi Jenő, Makszimovics Miklós, Na gy János, Ónossy Mátyás, Papp Zsigmond, Papp József, Patay István, Pásziélyi János, Pilaszanovics József, Petrik Gyula, Rannicher Jakab, Mákóczy János, Bhédey István gr., Barnán Sándor, Bőth László, Budnay István, Salamon Tódor, Szentpály Jenő, Szilágyi Lajos, Szluha Benedek, Stratimirovics György, Szunyogh Albert, S^.uppan Zsigmond, Thury Gergely, Uhlarik János, Űrményi Miksa. Bujanovich Sándor jegyző: 403 igazolt képviselő közül igennel szavazott 203, nemmel 145, elnök nem szavazott, távol volt 54. I Elnök: E szerűit a ház többsége a törvén vjavaslatot részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Kérem a központi előadó urat, foglalja el helyét, a részletes tárgyalás következik. Perczel Béla központi bizottsági előadó (elfoglalja a szószéket.) Széll Kálmán jegyző : (olvassa a törvényjavaslat czimét.) Perczel Béla előadó : A központi bizottságnak a czimre nincs észrevétele. Tisza Kálmán: T. képviselőház! A czimet illetőleg, azt gondolom, hogy mindig leghelyesebb azt akkor meghatározni, midőn az egész törvényjavaslat már el van fogadva, mert, ha ezen esetben nem valószínű is, de mégis történhetnek oly változtatások a részletes tárgyalásnál, melyek a ezim megváltoztatását vonják maguk után. Ezt megjegyezvén, különben arra vagyok bátor kérni a t. házat és a t.. elnökséget, hogy ha mi ezen törvényjavaslatban helytelen elveket látván, minden egyes szakasznál KÉPV. H. HAPLÓ 184f X. nem is fogunk felszólalni, ne méltóztassanak azt ugy venni, mintha azokat el fogadnók, hanem méltóztassanak azon szakaszokat csak többségile^ elfogadottaknak tekinteni. Egyébiránt részünkről ott, hol az elvek vannak lefektetve, meg fogjuk tenni módosításainkat; mig ellenben, ha egyszer a szerintünk helytelen elv el van fogadva, azon téren módositványokat tenni nem érezzük magunkat hivatva. De ha a t. jobb oldal részéről, ugy mint ez többek által jeleztetett, bármely oly módositvány adatnék be, mely a törvényjavaslatot még a helytelen elv alapján is jobbá teszi, azt pártolni mindig készek vagyunk. (Helyeslés!) Elnök: Á czim tehát el van fogadva. Széll Kálmán jegyző: olvassa az 1-ső szakaszt. Perczel Béla előadó: A központi bizottság nézete szerint ezen szavak után : „szabad királyi" közbeteendő volna: „valamint a 88-ik §-ban elősorolt városok." A központi bizottság ugyanis nem hitte indokolhatónak, miszerint oly városok, melyek eddig is a törvényhatósági jogok tettleges gyakorlatában voltak, és melyek ezen jog gyakorolhatására képesek, ezen jogtól megfosztassanak, és miután az eredeti törvényjavaslat csak szahad királyi városokról tesz említést; már pedig ugy Magyarországban , mint Erdélyben van számos város, melyek daczára annak, hogy a szabad királyi városok kategóriájába nem tartoznak, mégis mint önálló törvényhatóságok állottak fen: annálfogva a központi bizottság az általam jelzett módosítást tartotta szükségesnek, annyival inkább, miután oly városnak, mely akár anyagi, akár pedig szellemi tekintetben oly körülménybe juthat, melynél fog-va az ö törvényhatósági kötelességeinek megfelelni képes nem volna, a későbbi 86-ik §-ban mód nyujtatik, hogy ezen törvényhatósági jogáról lemondva, rendezett tanácsú várossá alakuljon át. Ezen tekinteteknél fogva bátor vagyok a központi bizottság által tett modositványt elfogadás végett a t. háznak ajánlani. Györffy Gyula : T. ház! A törvény javaslat 1-ső §-hoz bátor vagyok egy modositványt benyújtani, melynek lehető rövid indokolására, midőn a t. ház becses figyelmét felkérem, nem azért teszem, mintha talán egy fényes szónoklattal kiérdemelni remélném, sőt ellenkezőleg nagyon is érzem, hogy különösen most gyengélkedő állapotomban a t. ház szíves ellenézését vagyok kénytelen igénybe venni; mi ndazonáltal nagyon kérem becses figyelmüket : mert ugy vagyok meggyőződve, hogy azon el vek, melyek módositványomban foglaltatnak, a városok felvirágzásának nélkülözhetlen feltételeiből, politikai, tár10