Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-211

74 211. országos Ülés Julius 16. 1870. sadalmi és közgazdászat! érdekeiből lévén merítve, a törvényhozásnak komoly megfontolását méltán igényelhetik. A főczél, t. ház, a mit módosítvanyommal elérni akarok, az, hogy lehetőleg eltávolíttassanak a veszélyes következmények, melyek igénytelen nézetem szerint a törvényjavaslatnak azon alaphibájáből származnak, hogy figyelmen kivül hagyva a különböző alkatrészekből álló törvényhatóságok belszervezésének, közéleti viszonyainak és hivatásának eltérő, sőt gyakran ellentétes természetét, azok felett együttesen és egyenlő szabályok szerint intézkedik. T. ház! a fimforgó kérdésnek hordereje belátbatlan fontosságú, mert annak eldöntésétől fog függni az, hogy izmosítani vagy zsibbasztani fogjuk-e városok fejlődési képességeit? Pedig, t. ház, a városok fejlődésétől függ az ország fejlődése is. Atalános igazság ez, mely el van ismerve mindenütt a történelemben, elismerte a magyar törvényhozás már évtizedek előtt. A lánglelkü Kölcsey országgyűlési beszédei egyikében az előítéletekkel szemben is kimondta, hogy: „a városokban lelem a magot, honnan a hazai szorgalom és műveltség kifej lendő lészen; a városok munkás polgáraiban találom az alapot, melyre egy biztos garantiákon nyugvó democrat alkotmányt emelhetünk." Hivatkozom továbbá az ország egyik legnagyobb tekintélyű férfiára, Deák Ferenczre, (Éljen ! a jobb oldalon.) ki mintegy három évtized előtt, midőn a városok helyzetüknél fogva még sokkai kevesebb elismerést igényelhettek, már akkor elsőrendű kötelességnek nyilvánította: „czélszerü törvények által kifejleszteni bennök azon erkölcsi erőt, mely egyedül képes azokat és általuk a hazát virágzásra emelni. De hivatkozom a legközelebb lefolyt vitára is; hivatkozom önökre t. uraim a túlsó oldalon, kik oly szépen hangsúlyozták az értelmiségnek, a polgári elemeken alapuló középosztálynak, az ipar és kereskedelemnek nagyfontosságú érdekeit. Mert mindezen érdekeknek nagyobb mérvben előmozdítására alkalmas tért egyedül csak a városok képesek nyújtani. Ezen, az ország életére közvetlen befelyással biró érdekeket sértené meg e törvényhozás, ha nem méltányolná kellőleg, ha nem vénné figyelembe a városok fejlődésének érdekeit. Es én, t, ház, ugy vagyok meggyőződve, hogy a méltatlanságot, ezen figyelmetlenséget alig lehet nagyobb mértékben, alig lehet kártékonyabb módon elkövetni, mint midőn a városokat alkotő polgári elemek sajátszerű viszonyait, természetét és hivatását ignorálva, még arra sem tartják érdemesnek, hogy a felettük rendelkező törvény alkotásával, érdekeik megóvására kellő gondot fordítsanak. És én, ugy vagyok méggyőződve, t. ház, hogy ha ezt e törvénynek előterjesztői és pártolói szem előtt tartanák, miután atalános elv, hogy a legjobb törvény is heterogén viszonyokra alkalmazva csak ártalmas, csak czélszerütlen lehet; a városok, melyek nem pusztán törvényhatóságok, mint a megyék, hanem lényegileg más alkatrészekből álló községek is, azokkal egy szabású szervezés alá nemcsak az elmélet szabályai szerint nem eshetnek, hanem azért sem, mert az ily eljárás a városok önálló czéljait, intézményeit és birtok jogaiból kifolyó érdekeiket a gyakorlatban is igen érzékenyen sértené. Mellőzve, t. ház, számos részletet, melyek ezen törvényjavaslatból a városokra ki nem terjeszthetők, hogy állításaimat csak főbb vonásokban csak kirívóbb példákkal igazoljam, egyedül csak a 3-ik és 20-ik §., továbbá a IV. és V. fejezetre hivatkozom. Nem akarván azonban szólásjogommal viszszaélni, most csak az 1-ső §. lévén tárgyalás alatt, ezen §§-ok és fejezetek érdemleges bírálatába nem bocsátkozom; azt hiszem azonban, hogy ha az azokban foglalt elvek magukban véve és a megyékkel szemben helyesek lennének is, — mit én ugyan határozottan tagadok, — ezeknek a városokra alkalmazása ennek daczára is helytelen, czélszerütlen és azoknak a városokra kiterjesztése egyátalában nem indokolható. A 3-ik §. t. ház, a megyékkel szemben az önkormányzat szempontjából helytelen, a városokra nézve azonban, melyek azonkívül, hogy törvényhatóságok, még községek és sokszor nagyobb terjedelmű birtokkal biró tulajdonosok is, a városokkal szemben, moi.dom a 3-ik §. még a felhozott okon kivül a jogi fogalmalíkal, és közgazdászati érdekekkel is összeütközik. , IIelyeslés halról.) A 20-ik §., mely az atalános tárgyalás alkalmával (Felkiáltások jobbról: Csak az elsőhez tessék szelni.)' Elnök: Kérem csak módositványát indokolja. Györffy Gyula : Mondom, t. ház, (Ralijuk!) hogy a 20-ik §. mely az atalános tárgyalás alkalmával igen kimeritőleg tárgyaltatott, a t. túlsó oldalról a különféle felfogások és talán a különféle hajlamok folytán, különfélekép védelmeztetett. Hallottam megemlíteni a nemzetiségi érdeket, az agrariurf aggodalmakat, az intelligentián és a vagyonosságon alapuló független elemeknek biztosítását és több effélét; de azt, hogy ezen érvek a városokra minő okok alapján lennének alkalmazhatók, sej;ki sem mondta meg; annak kifejtésére senki sem vállalkozott. És ez igen természetes, mert nagyon háládatlan dolog lett volna. A nemzetiségi indokok a városokban el-