Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-210

60 210. országos Ölés Julius 15. 1870. kénytelen vagyok bevallani, (Halljuk!) hogy ha az ember sokáig van ily helyzetben, az embe­rekről való nézete nem javul; (Halljuk!) de azért mé\i sem romlott az meg annyira, hogy most is magamévá ne tegyem azt, a mit- akkor, mint képviselő mondottam, midőn arről volt szó, hogy egy centralisatio következtében Magyar­ország az ugy nevezett Reichsrathba menjen. En ma is azt hiszem, hogy a választott tisztvise­lőknek ha nem is mindenike, de azok nagyobb része, bizonyosan teljesíteni fogná kötelességét. Ez tehát nem szól ellenem. A képviselő ur tovább folytatja az idézést, ilyképen : „Politikai pártok hasonlítanak a mág­neshez : van egy oldaluk, a mely vonz, és egy, mely eltaszít." T. ház! Ezen állításomat ma épen ugy is­mételhetem, sőt hozzá tehetem, hogy igen sok­szor történt részünkről kísérlet a mágnesnek azon részéhez közeledni, a mely 7 vonz, nem a kormány fentartása. hanem a közügy érdekében; de mindig találkoztunk azzal, a mely eltaszít. A harmadik s tán döntőnek vélt állítás, mely ellenem felhozatik az : „hogy jobb volna, ha meddő formavitatkozások helyett meggyőznők a hazát és világot arról, hogy a felirat ama sza­vai mögött : Magyarország az 1848-ki törvénye­ket nem adhatja föl soha, az összes nemzet mint egy ember áll." T. ház! E tétel ép oly kevéssé áll ellentét­ben mai nézeteimmel, mint a többi. E kormány az 1848-ki törvények alapján áll. Hogy értettem én ezt akkor, hogy értette azt a törvényhozás nagyobb része, bizonyítják az akkori feliratok, melyek azt mondják: hogy igen is, mi követeljük a jogfolytonosságot, nem azért, hogy mereven ragaszkodjunk minden egyes ponthoz — mert mi azt részben módosí­tani akartuk : hanem azért, mert ezenkívül más biztos alap nincs. (Ugy van a jobb oldalon.* Hogy nyilatkoztam én ebben, azt idézhe­tem azon másik czikkből, mely 1865-ik sept. 10-én az én nevem alatt jelent meg, és mely ismét súlyos vádképen használtatott az ón politikai következetességem ellen. Abban én az országgyűlés teendőiről szólva, a következőket mondottam : — igen rövid bocsánat a felolvasásért. (Halljuk! Olvassa a Pesti Napló 1865. sept. 10-ik számából.) „Midőn a magyar országgyűlés összejön, nem csak az osztrák birodalom, de Európa szemei fognak rajta csüggni, bírálni fogják eljárását hogy megítélhessék, vajon e nemzet képes íeend­e azon missiónak megfelelni, melyre az osztrák birodalomban, s ez által közvetve Európában hivatva van ? Horvátország régi kapuinak meg­újítása, Erdély visszakeblezésének végképeni eldöntése; a közös ügyek meghatározása; az 1848-ki törvények revisiója s illetőleg élet­beléptetése; (Ugy-e!f bal felől) a koronázási ok­mány kiállítása: ezek azon teendők, melyek oly feladatot tűznek az országgyűlés elé, milyen talán Szt. István uralkodása óta egy országgyű­lésnek sem jutott osztalékul." Ezt mondtam én t. ház, 1865. szeptember 10-ikén nem mint miniszter, hanem mint ma­gán ember, s azt gondolom, ez teljesen legiti­málja azon állításomat, hogy a mit mint képvi­selő mondtam, azt azóta nem én, de társaim, a többség teljesítette is; és hogy én csak azt állítottam előre teljesitendőnek, minek teljesíté­sét kívántam mint miniszter is. (Élénk helyeslés jobbról.) A mi a modort illeti, a modor is lényeges ily dologban; ugyanazon incriminált czikkben ezt mondom: „midőn e sorokat írom, nem szándékom egy bevégzett tény gáncsolása által a kormány állását nehezíteni. Viszonyaink kö­zött ezt hazafiságom tiltaná. Csak olyast aka­rok ajánlani, mit magam elfogadnék." Es ime uraim, midőn ő felsége által mi­niszternek volt szerencsém kineveztetni: mi volt a kormánynak első teendője? Az, a mi e czikkben hosszasabban van indo­kolva : a tisztviselőválasztás jogának visszaállítása, mely csakugyan létezik, ós törvényben is van ; 2-or pedig a megyéknek feltétlenül visszaállítása, még pedig — s erre súlyt kérek helyezni — akkor, midőn a megyék nem voltak többé oly loyali­sak az akkori kormány irányában, mint rövid idővel azelőtt 3 oválisak voltak a collegialis kor­mány irányában. Első ténye volt hát a kormány­nak : a megyéket visszaállítani feltétlenül. A mit a jelen kormánynak férfiai ígértek, azt tel­jesítették is. De már most méltóztassanak megengedni, hogy egy figyelmeztetést intézzek a t. képviselő urakhoz, épen a demoralisatio kikerülése érdeké­ben. Ha a t. képviselő urak ma-holnap a kor­mányra találnának jönni, tanácslom nekik, éges­senek el minden lapot, tépjék ki a naplóból minden beszédjüket: Zajos helyeslés és taps a jobb oldalon. Élénk ellenmondás bal felől,) mert, ha ezt tenni nem fogják: ugy mind ezen lapok, mind ezen beszédek élő tanúi lesznek annak, hogy a mit mint képviselők és ellenzék ígértek, annak mint kormány talán egy jótájat sem lesznek képesek megtartani. (Szűnni nem akaró zajos éljenzés és taps.) Elnök csenget): Csendet kérek. (Ismé­telt éljenzés és taps. Halljuk!) Csernatony Lajos : Halljuk a jellem­telenség glorifíeatióját. Andrásy Gyula gróf miniszter­elnöki Több oldalról emlitetett egy másik

Next

/
Oldalképek
Tartalom