Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-210

58 210. orstágo* üléí Julius 15. 1870. Ki a belügyminisztert látta, azt gondolom nem fogja nevetségesnek találni ezen kijelentést. (Helyeslés jobb felől. Bal/elől: Őszintén sajnáljuk!) Mondottam, hogy a belügyminiszter akadályoztattatván, kötelességemnek tartom, habár röviden is, felszólalni. (Halljuk!) Midőn ezt teszem, t. ház, nem fogok a törvényjavaslat érdeméhez szóllani, illetőleg nem fogom azon nézpontot ujabban kifejteni, mely a kormányt ezen törvényjavaslattal szemben vezette, mert hiszen azt megtették már az én igen t. kollegáim a belügyi, a közoktatási ós a pénzügyminiszter urak; én tehát csak azon állításokra, melyek részint a tények állását, részint a kormány szándókát elferdítve álliták a közvélemény elé fogok szorítkozni és itt is minél tárgyilagosabban és minél rövidebben. Nem fogja tehát nékem rósz néven venni az előttem szólott igen t. képviselő ur, hogyha mindazokra, miket itt mondani méltóztatott, nem válaszolok. Megvallom őszintén azért, mert oly sok érvre, egy hallásra — ha másként nem is lennék annyira elfoglalva, mégis — nehéz'volna felelni, különösen miután oly ékes szólással mondattak el azok. (Ugy van! bal oldalon.) De még sem tarthatom meg magam attól, hogy egy-két állítására ne válaszoljak. A t. képviselő ur paralellát húzott az angol és a magyar parlament között. Es e paralellája ott az ellenzék padjain' nagy tetszéssel találkozott. A t. képviselő ur azt mondta, hogy Angliában vau egy parlament, a mely teljhatalmú minden tekintetben, ki- és fölfelé, a mely mégis kénytelen meghajolni a legegyszerűbb egyes polgár jogai előtt. Nálunk szintén van egy parlament, amelynek nincs befolyása föl- és kifelé, és ennek következtében egyesek irányában keresi azon hatáskört, melyet másként érvényesiteni nem áll hatalmában. Arra nézve, van-e a magyar parlamentnek hatásköre vagy nincs? én nem fogok hosszú okoskodásokba bocsátkozni; hanem csak röviden azon egyet vagyok bátor állítani, hogy azt nem tudom ugyan : van-e nagy befolyása vagy nincs ? de azt merem állítani, hogy százszorta nagyobb befolyása van ma, mint valaha volt, mióta Magyarország áll. (Élénk helyeslés jobb oldalon. Ellenmondás bal felől.) Ezt, t. ház, ugy vélem, Magyarországban ma már mindenki tudja, legyenek bárminők a jelszavak ott tul; (a bal oldalra mutatva) ezt mindenki érzi, ezt mindenki tudja. (Élénk helyeslésjobb felől Ellenmondás bal felől) Es méltóztassanak meggondolni azt, -hogy az ilyen ott kimondott szavak kifelé is hatnak, mértókét adják a pártnak és azon status férfiaknak, kik azokat mondják. Méltóztassanak nekem megengedni, hogy ha ezen ke'rdés Európa elé jönne, egész Európában nem fog találkozni nem párt, de egy ember, ki elhitesse azt, hogy ily ke'rdés Magyarországban még vita tárgya lehet. (Ugy van! jobb felöl; ellenmondás bal felől.) Egész Európa az ellenkezőt tudja, és ha számtalan ellenségeink vannak kün és ben, talán épen az az oka, hogy ezt igenis jól tudják. De miután ezen paralellát méltóztatott fölállitani s ez annyira tetszett az ellenzéknek, méltóztassanak megengedni, hogy folytassam azt. Azt méltóztatott mondani, hogy azon Angliában oly hatalmas parlament megáll az egyes embernek jogköre előtt. Erre nézve szabad legyen nekem fölhozni egy-két tényt. Mindenek előtt van Angliában egy a nép száján járó közmondás, mely azt mondja, hogy Anglia parlamentje mindenható, hogy az mindent megtehet, csak egyet nem tehet: azt, hogy férfiból nőt és nőből férfit csináljon. Ez a közmondás, mely characterizálja az angol parlamentet, e közmondás azon korlátot, a miről méltóztatott szólni, nem ismeri. (Ellenmondás bal jelől.) Azt méltóztatott mondani, ismétlem, hogv Anglia parlamentje kénytelen megállani minden egyes magán ember jogai előtt. Itt két dolgot félejtett el bebizonyítani. 1-ször azt, hogy ez Angliában igy van, 2-szor meg azt. hogy nálunk nincs igy. Hogy ez Angliában igy van, azt igenis elmulasztotta bebizonyítani. Bátor vagyok figyelmeztetni, hogy maga az, a min alapszik ez állítás, a Queens-Bench természete, maga czáíolja meg e tételt. Ugyanis ha egyesek vagy hatóságok sértve érzik magukat bárki által, azoknak joguk van a Queens-Benchhez folyamodni, mely Queens-Benchtől appellata van a, felsőházhoz, tehát a parlamentnek csak egy részéhez, s igy a parlament e tekintetben még ily kérdésekben is teljes teljhatalommal bír. De el méltóztatott felejteni annak bizonyítását is, hogy Magyarországban ez nincs, vagy nem lenne igy. hogy valahol talán e törvényben ki lenne mondva, hogy a magyar parlamentnek vagy kormánynak joga van sérteni egyesek érdekeit. S ezt kereken tagadom is, és senki sem fogja kimutathatni azt, miután épen ellenkezője áll. A törvényben benne van az, hogy, ha valamely kormány akár meg nem szavazott adót, akár meg nem szavazott ujonczokat akarna a megyék által behajtatni, azoknak törvényes kötelességük ellenállani; már pedig adó és ujoncz nélkül politikát csinálni nem lehet és igy a mondottakból concludálom, hogy igenis vannak a magyar alkotmányban oly garantiák, melyek az