Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-210

46 210 országot Ülés Julius 15. (870. mondani más felől, — ha ugyan még létezik, — minden, a hazajavával meg nem egyező törekvésről. Versenyezzünk egymással az elsőség természetszerű eszközeivel a szabadság mezején, és akkor megállapítjuk mindnyájunk jólétét és meg a hazáét. (Élénk helyeslés bal felől.) Ha ellenben akár egyik, akár másik az általam jelzett hibába esik, azt hivén, hogy a perez talán reá nézve kedvező: sem önmaga, sem a többi, sem a haza boldogulni és virágozni nem fog. Ismétlem, t. ház, hogy én nem hiszem, hogy ezen szándék vezette volna a kormányt; de ha mégis azon eszme öntudatlanul némi befolyással lett volna a kormányra, ennek okát én egyedül abban keresem, hogy nem tartotta szem előtt Peel Róbert azon üzenetét, melyet egyszer G-uizotnak küldött; Peel mint Anglia minisztere Guizotnak, a franezia miniszternek ezt izente•: „mondják meg Guizot barátomnak, hogy én azt hiszem, hogy ő nagyon téved abban, hogy oly sokat enged pártfeleinek és barátainak; mondják meg neki, hogy én ha már engedek, inkább ellenfeleimnek engedek." (Tetszés bal felölj És méltóztassanak meggondolni, ezen két eljárási módozat következése nincs minden tanúság nélkül. Igaz, Peel Bobért sokkal hamarább megbukott, kevesebb ideig volt miniszter, mint Guizot, csakhogy midőn megbukott, még ellenségeinek is elismerését, mondhatnám a nemzetnek háláját és azon biztos kilátást vitte magával, hogy ha él, egy pár év múlva, ismét a kormányra jut. Ellenben Guizot, ki a másik utat követte, sokkal tovább volt miniszter, sokkal több ideig birta a miniszteri széket megtartani, de midőn megbukott, véglegesen bukott meg s az egész rendszert magával rántotta és véghetien zavarba döntötte hazáját. (Tetszés bal felől.) Különben a nemzetiségi kérdést illetőleg gróf Bethlen János igen tisztelt képviselő urnák akarok egy pár szót mondani. 0 ezen törvény elfogadását indokolja azzal, hogy vannak bizonyos veszélyes tendentiák, például : létezik tendentia, mely el akarja Szent-István birodalmától szakítani Erdélyt és Magyarországot a Tiszáig. Meglehet egyes emberekben lehet ily tendentia, mert hisz arról, hogy egyes rósz hazafiak ne Jegyének, csakugyan jót senki sem állhat; de én azt tartom, hogy ha tudatik, constatáltatik ez, nem itt keli az ily hírekkel fellépni, hanem éreztetni kell az illetőkkel a törvény szigorát; (Helyeslés hal felől.) ha pedig nem constatáltatik. ily hírekkel itt e házban fellépni és a kedélyeket izgatni nem helyes. (Helyeslés a hal oldalon.) Es egyátaiában, méltóztassanak nekem megengedni, ha van ily tendentia, annak nem a virilis szavazattal fogjuk végét vethetni, nem azzal, ha mi azt mutatjuk, hogy félünk; mert én legalább részemről, ha van ily tendentia, ha van ily törekvés, én arra csak egyet felelhetek, ugyanis annak, a ki el akarja venni Magyarországot a Tiszáig, csak azt válaszolhatom, mit a spártai ifjú válaszolt annak, ki fegyverét elkérte tőle : „Gyere, vedd el." (Élénk tetszés) De mondom, hiszem, hogy nem a nemzetiségi kérdés vezette a kormányt ; hiszen hallottuk a kormánypártbelieknek előadásaiból, hogy ők azt tartják, hogy vagyonához képest kell valakinek joggal bírnia, vagyis ők az államot ugy tekintik, mint részvénytársulatot. Csakhogy persze a részvénytársulat eszméjével sehogy sem lehet megegyeztetni az állam, magasabb rendeltetését, mely nem lehet más : mint biztosítani és előmozdítani az emberiséget végczéJjai felé irányzott törekvésében. Hanem az bizonyos, hogy igen takaros kis állam lesz Magyarország, ha ez eszme keresztülvitetik; mert ekkor mi kell egyéb, mint részvényekre osztani az összes államvagyont, és a ki bizonyos számú részvényekkel bir, az lesz választó, ki többel bir kéjjviselő, a harmadik főispán, a negyedik minisztertanácsos és utoljára a miniszternél is első kérdés lesz: hogy bir-e a kellő számú részvénynyel ? {Tetszés bal felől.) Azt is hallottam vitatni, hogy a census és a virilis szavazat ugyanegy. Engedelmet kérek, ha nem hallottam volna oly férfiutói is ez eszmezavart, mint Eötvös b. miniszter úrtól valamint Tóth Vilmos államtitkár úrtól, valóban nem hittem volna, hogy az eszméket igy össze lehet zavarni. Már ugyan miként lehet azt mondani, hogy az, ha valakinek csak vagyonnal kell bírni valamely jog gyakorolhatására, épen az, mintha egy bizonyos vagyon is szükséges arra a többi föltétel között, hogy jogot gyakoroljon, midőn egyik esetben a vagyon az egyedüli föltétel, másikban a föltételeknek csak egyike. Én azt tartom, hogy ez oly lényeges különbség, a melynek daczára itt egyformaságot keresni, mint az igen t. eultusminiszter ur tévé, lehetetlen. Még azt is monda pedig, hogy, mert az angol békebirónak 1000 frt jövedelemmel kell birni, ő virilis szavazat utján gyakorolja jogát; pedig még a vagyon mellett kell értelmi qualificatió, kell a béke bir ói testület ajánlása s a korona kinevezése. Nem is harezolok sokat ez ellen, mert valóban fölösleges hareznak tartom; hanem egyre kívánok figyelmeztetni, arra, amit az igen t. államtitkár ur mondott. Azt monda ugyanis — abból indulva ki, hogy a census és virilis szavazat egy — : hogy a kormány a virilis szavazathoz kell, hogy ragaszkodjék, mert máskép azon alappal jönne ellentétbe, a melyen önmaga áll; mert hiszen ő is oly háznak több-