Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-210

i4 21G. országos ülés Julius 15. 1870. soha sem mondottam, mert én csak azt mondtam, hogy kívánom/, hogy épen ugy mint Angliában — a Kings-Bench, nálunk is egy független tőrvényszék határozzon ilynemű kérdések fölött. Azonban — bár igen jól tudom, hogy ezen törvényszók eljárási módozataiban igen sok hiány van, — bár azon törvényszék tagjait a korona nevezi ki az országgyűlés minden befolyása nélkül: biztosithatom a t. képviselő urat, hogy ha nekem oly független és alkotmányos szellemű törvényszéket bir fölállítani Magyarországban, mint a milyen a Kings-Bench Angliában : én azt minden hiányaival együtt elfogadom. (Élénk helyeslés a bal oldalon.) A mi pedig a főrendiházhoz való fölebbezést illeti: nem minden ügyekre nézve ugyan, de némelyekre nézve létezik ez. Csakhogy t. ház, hasonlítsuk össze a mi eljárásunkat azon eljárással , melyet Angliában a gyakorlati élet teremtett. Mi még csak most alig néhány hónapja, fogadtunk el — azaz fogadott el a t. többség — egy oly törvényt, mely a főrendiháznak bíráskodási jogot ad, még pedig oly módon, hogy e bíráskodást gyakorolhatják annak minden néven nevezendő tagjai különbség nélkül. Angliában az éiet ezt megoldotta már a főrendiház bíráskodására nézve ugy, hogy azon kevés esetben is, melyben el nem kerülhető a főrendiháznak bíráskodása, a főrendiháznak bírói quaiificátióval nem biró tagjai soha nem vesznek részt •A bíráskodásban. (Tetszés bal felől.) Nagv különbség van itt, — ugy látom, — e tekintetben is a felfogás között. Különben azt szokták mondani — és ezt igen erélyesen hangsúlyozzák, s ugy hiszem, a belügyminiszter úrtól is hallottam —, hogy ha mi azt kívánjuk, miszerint a rendeletek törvényessége felett azok végrehajtása eló'tt is Ítélhessen egy független törvényszék: akkor semmivé teszszük a parlamenti felelőn kormányzati rendszernek azon előnyét, hogy a kormány gyakran a törvények ellenére is megmentheti az országot, kérvén azután indemnyt a törvényhozástól. En, t. képviselőház, azt, hogy lehetnek esetek, midőn a kormánynak — magát a törvényen túl téve --a törvényt, ha tetszik, felfüggesztve lehet vagy kell, a haza megmentéséről saját felelősségére rendelkezni , nem tagadtam sem 1865-beu, sem 1867-ben, nem tagadom ma sem. Azonban igen uagy különbség van a kettő között. Igen, rendkivüli esetekben, midőn t. i, az ország biztonsága és jóiéie kivánja, felfüggesztheti a kormány a törvény hatályát , fel az összes megyei jogkört és lehet oly eset, melyben magam is megszavaznám neki az indemnityt; de hogy azért, mert évtizedekben, ötven vagy száz esztendőben egyszer előfordulhat ily eset, megadni a kormánynak a jogot, a törvény hatályát mindig és folytonosan megszüntetni: ennek okát nem látom. Hiszen, t. képviselőház, mindnyájan tudjuk azt, hogy az orvosszerek egyik leghatalmasbika a mireny. Egyes esetekben, midőn ass emberi constitutio nagy erisisen megy keresztül : ez talán az egyetlen szer, mely az életet megmentheti, de próbálja meg azt valaki egészséges állapotban használni : el fog pusztulni. Épen ugy van ez az állammal is. A mi pedig az inaemnityt illeti, megvallom, furcsa magyarázata ennek az, hogy igenis a kormány törvényen kivül is kormányozhat, s nem köteles a törvényt megtartani; mert ugy mondják, az illető hatóság panasza folytán ugy is előkerül a kérdés az országgyűlésen, és ez azután megadja vagy meg nem adja az indemnityt. Engedelmet kéiek, t. ház, hisz ez az indemnitynek még csak fogalmával sem egyezik, mert az indemnitynek fogalma az, hogy ha a kormány rendkivüli esetekben a törvény ellenére is kényszerültnek, hivatottnak és kötelezettnek érezte magát a haza megmentésére rendelkezni, nem vána be panaszt senkitől, kötelességszerüIeg a lehető legrövidebb idő alatt össze kell hivnia az országgyűlést, s önkényt számot adn: eljárásáról ts provokálni a határozatot. Ezen eÍj ái ás és az előbbi közöti ég és íöld a különbség. T. képviselőház! A viták folyamán egész átalánosságban fölhozták azt is, mintha mi itten a bal oldalon a megyei törvényhatóságoknak önkormányzatát követeinők csupán, mintegy megfeledkezve a községekről, vagy mint hajdan volt, tán elnyomni is akarva a községek jogait. Ez, t. ház, először is nem áll; mert hisz, midőn a törvényhatóságoknak nagyobb hatáskört követelünk, nem csak a megyéknek, de a városi törvényhatóságoknak is követeljük azt, s igy e tekintetben is a különbség köztünk csak az, hogy mi a városi törvényhatóságoknak is több jogot akarunk adni, mint önök nekik szántak. De ha tovább megyünk is más községekre, természetesen nem azon javaslatunkban, mely ma a ház asztalán fekszik. — mert községi tőrvényről nem levén most szó, az ezen javaslatba fölvehető nem volt, — de azon pontozatokban, melyekben az ellenzéknek legalább egyik árnyalata nézeteit kifejtette, a rendezett tanácsú községeknek adandó igen nagy körű autonómia épen ugy föl van véve mint az önök törvényjavaslatában. Egyátalában pedig ezen eszmének föltalálói sem önök nem, sem mi nem. mert hiszen ez már törvényeinkben le van fektetve. Különbség e tekintetben köztünk az, hogy mi törvényben kívánjuk meghatároztatni a föltételeket, melyek szerint valamely község a neki megfelelő önkormányzati jo-