Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-210

210. országos Ötét Julin* 15. 1870. 39 több hóval ez előtt lejárván, az ottani városi közönséget sem jogosan, sem illetékesen nem képviselheti; nem képviselheti főleg azért, mert ugy közigazgatásilag, mint politikailag, szemben a város közérdekével és szemben a városi közönség közérzületével és hangulatával, veszélyes irányt követ és ellenkező állást foglalt el. — Ajánlom e kérvényt a t. ház figyelmébe. (Helyeslés a hal oldalon.) Elnök: Miután ezen folyamodásban más tárgy is van érintve, nem csak a köztörvényhatóságok rendezése, a kérvényi bizottsághoz tétetik át. r Nyáry Pál: T. ház! En is kérvényt fogok benyújtani. A kérvényezők, reménylem, hogy szerencsésebbek lesznek, mint a törvényhatóságok, ezek t. i Pest megye hajdúi, kik fizetésük fölemelését kérik. Azt hiszem, sokkal igazságosabb lesz irántuk a t. ház, semhogy kérelmüket meg ne hallgatná. Elnök: A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Szeniczey Ödön: T. ház! Német-kéeri község elöljáróságának kérvényét , melyben a nevezett község az úrbéri maradványföldek váltságösszegének kamatait elengedtetni kérik, van szerencsém tisztelettel benyújtani, és annál melegebben ajánlom ezen kérvényt a t. ház figyelmébe, minél méltánytalanabb dolognak tartom azt, hogy a vallásalap a váltságösszeg kamatait ] 848-ik évtől fogva követeli, holott az e tárgyban kötött egyezség csak 1848-ban jött létre, és az egyesek által birt többlet csak 1868-ban, tehát 20 évvel későbben mutattatott ki, mint mely időktől fogva a vallásalap a kamatokat követeli. Kérem ezen kérvényt soron kivüli tárgyalás végett a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök" A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Következik a napirenden levő tárgy vitatásának folytatása, és az utolsó szónok Madarász József. Madarász József: T. ház! Hazánk jövője miatt, azért, mert a nép összege értelmiségében s a fokozatos fejlődós iránti hajlamában bizalmam van, soha kétségbe nem esvén, ellenzem a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot és pártolom az 1848-as párt által László Imre barátommal beterjesztett határozati javaslatot. Ellenzem a kormány törvényjavaslatát azért, mert ellenkezik kiválólag az 1848-ki törvényczikknek nem csak betűjével, de szellemével is, a mennyiben a népképviselet helyett, mely magának a parlamenti kormányrendszernek alapja, vagyoni, és igy a legveszélyesebb kasztot állítja föl, és ez által magát a parlamenti rendszert és az alkotmányt lényegében iparkodik megsemmisíteni. Ellemzem azért is, mert hazánk közjava, kifejlődése, annak haladása ellenkezik az törvényjavaslatban kifejtett elvekkel: jelesül, ha csak egyet veszek tekintetbe, tudniillik azon mesterkélt előnyt, a melyet e törvényjavaslat által biztosítani kivan a magyar nemzetnek, holott e nemzet semmi mesterkélt fölényre nem szorul. Ezen egy pont maga mutatja e törvényjavaslat káros következéseit. Az erőszakot, uraim, engedjük át a zsarnokságnak; a népképviselőknek és a népnek nincs semmi egyéb teendőjük, mint testvéri szeretettel kötni össze egymást a haladás fokozatában. {Tetszés hal felől.) Pártolom a határozati javaslatot átalános szempontokból, sokkal csekélyebb jognak látom azon jogot, mely mindenkinek megadja három, négy, vagy tán soknak kívánalma szerint megadja majdan 5 évben egyszer a képviselőválasztást, e mellett sokkal fontosabbnak és helyesebbnek látom az önkormányzati térnek megtartását, melyen mindenki minden időben befolyhatik önértelmiségének öregbítésére s hazája iránti jó indulatának kifejtésére. De ellentétben is látom az ellenoldalról jött megtámadásokkal az önkormányzati rendszert. A reactióval, ennek a megyei önkormányzat alá bujásával vádoltatik a jobb oldal részéről az ellenzék. Eu a ház igen t. elnökének, Somssich Pálnak, az angol forradalomról irt munkája 145-ik lapjáról vagyok bátor, véleményét fölolvasva, kimutatni, hogy vajon reactió-e ezen megyei intézmény, a melyet — örömömet fejezem ki — az ellenzék egész erejével támogat, valamint egész erejével támadja meg az ellenfél javaslatát, midőn igy íejezi ki magát: ,E bon ezer év óta bir helyhatósági önkormányzati al; nem csak egyes kasztok, de a megyék és városok mellett a faluk is önmaguk választották biráikat, esküdtjeiket stb. Ezen sajátság második természetévé lett a népnek, és a kasztok kiváltságos jogainak megszűnte után nem lerontani, de rendezni s ezen iustitutióknak részese kívánt lenni az összes nép. Kételkeduetik-e akárki, ha különben a magyar nemzetet ismeri, hogy minden lépés, mely ezen ős institutióknak megsemmisítésére van intézve, reactio a szónak nem ^rammaticai, hanem politikáikig kárhozatos értelmében." (Élénk helyeslés a szélső bal oldalon.) Mélyen szivtmbe vésett s gyermekkorom óta egész férfi koromon át, 34 év óta — a mi nem esekélv idő — keblem mélyen ápolt érzetének adtak kifejezést ama szavak, hogy ezen intézmény volt az, melynek sánczai között őseink hosszú évek során, s negyedfél százados szén-