Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-226

356 226. országos ülés augusztus 1.1870. 37,000 frt között variáltak. Ha tehát ezen út­vonalnál kivételesen ily óriási kamatbiztositást rótt a törvényhozás a nemzetre, bizonyosan fon­tos okának kellett lennie, miért teszi ezt? Tette pedig tudomásom szerint nem egyébért, mint hogy elő volt adva, mily roppant nehézségekkel s aka­dályokkal van ezen vasút vezetése összekapcsolva, nevezetesen, hogy ott egy igen hosszú alagutat kell készítetni, a mi a kiadásokat tetemesen nö­velendi; mindezeknél fogva a vállalkozóknak a szokottnál nagyobb kamatbiztositás légyen meg­szavazandó, és ha ezen nagy kamatbiztositási összeg továbbra is megmaradna mindamellett is, hogy a vonal más irányban vezettetvén, és igy a hosszú alagút építésének szüksége megszűn­vén, a kiépítés kevesebb költséggel járna: a vál­lalkozó csak jutalmaztatnék ez által, és neki na­gyobb haszon eszközöltetnék, míg a népnek terhe a maga eredeti teljességében megmaradna. Én tehát t. ház, ezen okoknál fogva ezen törvény­javaslatot el nem fogadhatom, s igy egyúttal az eredeti 1868-ki XLV. törvényczikknek épségben tartására szavazok. Indokolom szavazatomat még azzal is, mert ha ily módon intézkedik és ren­delkezik a képviselőház ós törvényhozás; az intéz­kedés végrehajtása pedig nem azon módon tör­ténik, a mint a ház elrendelte: ez esetben sem határozatának, sem a törvényhozás által alko­tandó törvényeknek, semmi valódi értéke sem lenne. Igy például elrendelte a törvényhozás a hatvan­miskolczi vonalnak két szárnyvonallal, — jelesen az egri és gyöngyösivel — is ellátását, s míg az egyik, a Gyöngyös felé vezető szárnyvonal közel egy év óta elkészíttetett ós a forgalomnak is átadatott; a másik, melynek kiépítése ugyan­azon alkalommal rendeltetett el, mai napig is a kormánynak végrehajtásbani mulasztása miatt kiépítetlenül hever mindamellett daczára is, hogy e czélból számtalan izekben sürgettetve hitegető biz­tosításokkal élt. ED nem moudom, hogy ezen egri szárnyvonal kiépítése azért maradt addig el : mert a választó közönség nem kormánypárti; hanem, mert ellen­zéki képviselőt választott, ezt felőle föl nem te­szem. Mert ha a felől kellene meggyőződni, hogy már ennyire jutottunk a pártoskodás terén ­akkor egy füst alatt egyszersmind azt is ki kellene mondani, és foganatba is venni, hogy azok : a kik a kormány véleményét nem osztják, vagy vele ellenkező nézetben vannak, költözzenek ki e hazából, mert azok gyászvitézekké alacso­nyitatatttak, mostoha fiaivá degradáltattak azok e hazának. De ezen föltételből egyszersmind egy másik, és igy azon következés is folynék, jelesen az, hogy azon esetbeü : ha a törvényho­zásnak kedvezményeiben nem részesittetnek az ellenzéki érzelmű egri polgárok, ezen esteben föl kellene őket okvetlenül azon terhek viselése alól is menteni, melyek a törvényhozás által reájuk ro­v attak. Ha pedig ezen terheket viselni kénytelenek és igy a törvényeknek engedelmeskedni is köteleztetnek: ez esetben politikai nézeteiket a haza boldogitására irányzott véleményöket üldö­zés alá venni s a törvények által nekik nyúj­tott kedvezményekről őket politikai hitük külön­bözése miatt sem a kormánynak, se pártjá­nak megfosztani sem nem lehet, sem nem szabad. E tekintetből tehát ismételve mondom: ha akár törvény, akár a képviselőház határozata által valami egyszer megállapíttatik: annak teljesedésbe vételét sem ily pótjavaslatok, tekintve módosítá­sok, sem a miniszterek egyik vagy másikénak véleményváltoztatása miatt gátolhatónak el nem ismerhetem; és igy az ily eljárást sem a tör­vényhozás tekintélyével, sem az osztó igazsággal összeegyeztethetőnek nem tekintem. Mindezeknél fogva tehát én ezen törvény­javaslatot el nem fogadom és az 1868. XLV. törvényt, ugy a mint megalkottatott, foganatosít­tatni kívánom. Kemény Gábor h.: T. ház! ííem szándékom a tárgy tüzetes vitatásába bocsátkoz­ni; de megengedi nekem a t. ház, miután a túlsó oldalról előhozatott az, hogy mikép ma­radt ki Torda neve az engedélyokmányból és miután a központi bizottság előadója azt mondta, hogy angol észszel ugy volt készítve, hogy abból szándékosan hagyatott ki, kénytelen vagyok meg­jegyezni, hogy valósággal benne volt Torda is, a mint benne volt minden állomás, melyet a kormány ajánlani szándékozott az egész keleti vasút hálózatot illetőleg. De azután a vasúti és pénzügyi bizottságokban már nehézségeket gör­dítettek egyes képviselők az egyes állomások megnevezése ellen, miután maga a vasúthálózat nem volt kellőleg traeeirozva, és csak azután volt traceirozandó és kétségkívül az erdélyi vi­szonyok sem voltak kellőleg tanulmányozva, és nem ugy voltak meghatározva az állomások, mint kellett volna. • A dolog könnyítése tekintetéből tehát czél­irányosnak tartatott elejteni a kormánynak azon nézetét, mely szerint minden állomás megjelöl­tessék, és igy maradtak ki aztán a nevek az engedélyokmányból, nem abból ugyan, mely az országgyűlés elé terjesztetett, hanem abból, me­lyet a képviselőház magáévá tett. Abban tehát nincs ben Torda, de sok más állomás sincs, mert — a mint mondom — abban átalában nincse­nek az állomások megnevezve. Tehát nem angol előrelátással, hanem a ház meggondoltsága miatt maradtak ki az állomások. En erre emlékszem, ki véletlenül szerencsés voltam akkor a vasúti bizottságnak tagja lenni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom