Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-226

226. országos Dlés augusztus 1. 1870. 355 váron túl, a Szamos és Aranyos folyamok közt levő, jelentékeny nehézségeket okozó vízválasztón való átmeneteinél kérdés volt, hogy a vasút Torda mellett vitessék-e G-erendre vagy Eger­, begy mellett 1 A kormány a technikai viszonyo­kat tekintetbe véve, melyeket még a politikai és forgalmi okok ajánlják, hogy a vasút Torda városa mellé vitessék. A két bizottság ezt is helyesli 1 " A központi bizottság tökéletesen magáévá tette a pénz és vasúti bizottság idevonatkozó elő­terjesztését. A ház pedig magáévá tette a köz­ponti bizottság javaslatát. Miután én a ihostani pénzügyi és vasúti bizottság jelentéséből ezen okokat, melyek tavai a pénzügyi és vasúti bi­zottságot ennek megállapítására bírták, megczá­folva nem látom, részemről a törvényjavaslatot el nem fogadom. (Helyeslés bal felől.) Csiky Sándor: Én ugyan ezen egész vasutügynek menetelét nem ismerem tökélete­sen (Zaj) mindemellett azonban azt hiszem, hogy ha vannak oly előadások a házban, melyek megjegyzésre méltók, azokat előterjeszteni egyi­künk mint másikunknak képviselői kötelessége hozza magával; — én legalább azt tartom tisz­telt ház, hogy bátor részleteiben nem ismerem tökéletesen ezen tárgyat, miután oly hirtelenül vétetett tárgyalás alá, és igy ezt bővebben nem is tanulmányoztam, éhez képest mint szak­avatott nem is szólhatok hozzá; de mégis szó­lok hozzá t. ház azért, hogy felelhessek azokra, miket a t. előttem szóló képviselő ur e tör­vényjavaslat elfogadására vonatkozólag előttem elmondott, és különösen azt méltóztatott elő­adni közlekedési miniszter urnák és képviselő­társamnak, miszerint azon esetben, hogyha ezen vasút Torda felé vezettetnék, ez esetben az út­közben eső alagút annyi munkát, és hátráltató fáradságot fogna igénybe venni, hogy e miatt egy esztendővel későbben lehetne ezt a forga­lomnak átadni, és hogy ezen mind forgalmi, mind keres iiedelmi tekintetben igen nagy fon­tossággal bíró vasútvonal kiépítésének gyorsí­tása eszközöltethessék : már csak e végett is igen szükséges, hogy ne Torda felé épitessék a vasút, hanem, mint a pénzügyi és központi bi­zottság is javasolja, Gyéresnek vezettessék. De én t. ház, azt tartom, .hogy ha a t. miniszter ur állítása szerint csakugyan egy évvel későb­ben adathatnék is át a forgalomnak ezen vasút, azért mégsem oly fontos tekintet ezen késede­lem, hogy e miatt az egyszer törvény által megállapított s nagy fontosságában érdekeket előmozdító vonalat megváltoztatni kellene. — Már pedig e vonal az 1868 : XLV. törvényezikk által csakugyan meg van állapítva (Ellenmon­dás jobb felől) ezen vasút vonalnak — Boós felé vezetése, én pedig ugy vagyok értesülve, hogy ha Boósnál fog ezen alagút készíttetni, akkor Torda városa akarva se kerültethetik ki. (Fölkiáltás jobb felől: Nem áll!) így a törvény által, tehát a boósi állomás meg lévén álla­pítva ezt törvényszegés nélkül, nemzeti érdekből se­szabad mellőzni. De tovább menve a fönforgó kérdésben azt is látom fölmerülni, hogy a pénzügyi és vasúti bizottságok jelentésében az első bekezdésben ki van mondva, hogy három vonalirány jöhet itt tekintetbe, mely a minisztérium által tényleg tanulmányozva és összehasonlítva is vala, jele­sül: a kolozsvár-pata-boós-torda-kocsárdi stb. Tehát, ha a minisztérium által is ezen ta­nulmányozás folytán első sorban vonal volt ajánlva, magának a pénzügyi- és vasúti bizottság­nak véleményezése folytán most sem látom be an­nak okát, miért kelljen ezen tanulmányozás szülte véleményen változtatást tenni, és igy mind­azon törvényeket, melyek már egyszer egyik vagy másik vasútnak iránjúra nézve megállapit­tattak, minden léjaten nyomon megváltoztatni, a mint már . az illető miniszterek által divatba hozatott; a mit igazol az, hogy már az 1868-ki VIII. törvényezikk, továbbá a 69-ik évi vasúti czik­kek sat. évi megváltoztatására vonatkozó tör­vényj avaslatok is adattak és fogadtattak el a képviselőház által, és most ezekhez még az 1868-ik évi XLV. törvényezikk is megváltoztatása inditványoztatik. Én tehát azt, hogy ez mindig igy haladjon, és igy ha egy törvény alkottatik, az már holnap vagy holnapután a kormány által módosíttatni követeltessók, és ezen követelés, ne­hogy a minisztérium lelépjen, egyszersmind el is fogadtassák, a törvényhozás eljárásával és méltó­ságával öszhangzónak és igy hozzá. nem is illő­nek tartom. Hézetem szerint tehát vasút építésére nem a vállalkozónak szabad és lehet irányt e" részben szabni, hogy mily térségeken vezettessék azon vonal, melynek kiépítését ő magára vállalta; hanem teszi azt a törvényhozás, ennek megha­gyása nyomán pedig intézkedik a kormány; ezen kormány intézkedett a törvénj^hozás útmutatása és megállapítása folytán. A kérdésben forgó vasúti vonal kiépítése tárgyában és engedélyokmányában kifejezett módon készíttessék tehát ezen vonal a szerint el, a mint megrendelve lett, még pedig annyival inkább, mivel éhez járni még az is, hogy 46,000 frt kamatbiztositás ajánltatott a vállalkozóknak meg. T. ház, miután ily magas kamatbiztositás alig adatott valamely vasút megépítésére vállal­kozónak a törvényhozás által, még eddig — s az én tudomásom szerint legalább nem; mert a ka­matbiztositások eddig mér földen kint csak 36 — 45*

Next

/
Oldalképek
Tartalom