Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-209

209. országos ülés Julius H. 1870. 29 ennek a szónak két értelme van, — hanem kövessék az angolnak azon mondását : ha nem vagy biztos abban, a mit kezdesz, hogy jó lesz, ne kezdj ujat, hanem maradj a réginél! Igen^ röviden; (Fölkiáltások a jobb oldalon: Éljen! Éljent) kérem ne siessenek vele, {Derültség) mert higyjék el, egy csepp kedvem sincs a humorra, bár kétségbe sem esem; mert: ha életre való volt a megye, újra életre fog kelni, ha pedig élhetetlen volt, hát veszszen el. Hanem meg fogjuk mutatni önöknek, hogy nem fog elveszni, és valamint önök pártérdekből cseleke3znek most, ugy mi is igyekezni fogunk megmutatni, hogy urak vagyunk a magunk házában. Nincs roszabb, mint egy magyar, a ki többé nem magyar. {Helyeslés hal felől.) Egy jelleméből kivált magyar ember monstrum a világon. (Tetszés bal felől.) A jelleméből kivetkőzött régi megye, a milyenbe önök akarják bureaucraticus rámába szedni a magyar népet, és azt ilyen kaptára szorítani, az többé nem megye. Külföldön olvastam Deák Ferencz képviselőtársamnak egy jeles beszédét, a melyben azt monda, hogy midőn Hercules Anteussal küzdött, valahányszor a földet érte, uj erőt nyert attól. Most legyen szabad nekem azt újra előhoznom. Azt a földet, mely a magyar nemzetnek erőt adott a történelemben, megyei életnek hivják. Most önök kiveszik a nemzet alól e talajt, mert elég erőseknek hiszik magukat, hogy azt a levegőben tartsák, kiveszik a talajt, a mely életet adott. Mi a megyei élet földében hiszszük, hogy van a nemzetnek ereje, önök azt hiszik, hogy valahol a magasban van az, és az égben keresik azt. Hogy ha hiszik, ám boldogítsák a nemzetet. Mi a múltból és ezer éves tapasztalásból beszélünk, ezek vannak mellettűnk; Önök kísérletet, experimentatiót akarnak tenni, lehet, hogy boldogítani fogják a hazát: ám tegyék. En ugy hiszem, hogy önök azon véleményben vannak, hogy csak akkor lesz erős a nemzet, ha önök íognaK kormányozni. Jól van. Hanem ha erősek lefelé, legyenek elég erősek felfelé is, s ha szükségesnek tartják ezen erőkifejtést a nemzettel szemben, vessenek számot magukkal, nekünk ellene szavunk nem lehet, Ígértem, hogy rövid leszek, most beváltom igéretemet, és nem szándékozom e tárgynál tovább időzni, s csak azt kívánom, hogy jönne már egy olyan törvényjavaslat, a melyet én is pártolhatnék ; de a jelen törvényjavaslatot még a részletes vita alapjául sem fogadhatom el. (Élénk helyeslés bal felöl.) Stanescu Imre: T. képviselőházi (Eláll !) Az előttünk fekvő nagy horderejű törvényjavaslathoz, melyet az igen tisztelt miniszter ur is kővetkező szavakkal vezetett be: „A kérdés, melylyel a köztörvényhatóságokról szóló törvényjavaslat foglalkozik, egyike a legnehezebbeknek" épen ezen indoknál fogva megvallom, szándékom lett volna államtani, jogi és nemzetiségi szempontokból hosszasabban beszélni. De miután épen most szerencsém volt tapasztalni, hogy sokaknak türelme a hosszú viták során, és a nagy hőségnek miatta már kifogyott, szorítkozom csak néhány tárgyilagos megjegyzésre, és beszédemben rövidebb leszek. (Helyeslés.) Atalában, hogy ha egy átalános tekintetet vetünk a törvényjavaslatra, már fiz első alkalomra is ugy látszik, mintha ezen törvényjavaslat felülről dictando íratott volna, másrészről, ugy látszik, hogy egyedüli végczélja az, hogy vele az igen t. kormány igen t. pártjával kölcsönös biztosításra lépjen. Ha a kormány a virilis szavazatokat érvényesiti ; ha a főispán a tisztviselőket elmozdíthatja és helyettesitheti, némelyeket meg kinevezhet : akkor a maga pártját nevelheti, illetőleg uj pártot szerez; és igy, ha az eddigi pártja elhagyja, neki lesz egy más, egy uj pártja, mely őt a fenállásban biztosithatja. És viszont, hogy ha az ő pártja nem birná már a többséget az országban, akkor ő szintén csak ezen pártot fogja biztositni ezen kölcsönös biztosítási rendszer* alapján. Minden törvényjavaslatot lehet, t. ház, jogi és politikai szempontból indokolni, érvelni, taglalni és megtámadni. Ha az elsőt, a jogit tekintem, t. ház, akkor mindjárt az első szakasztól fogva egészen a végszakaszig nem látok egyebet, mint egy jogilag nem önálló, nem teljes, nem egész müvet: nem látok egyebet, mint jogmegszoritást és jogzavart. Nevezetesen a törvényjavaslatnak első szakasza fentartjaa szabad királyi városokat a szabadalmak alapján! Sokszor történt hivatkozás a kormánynak, és túlsó oldalnak reform törekvéseire. Már ha valahol, ugy itt lett volna helyén a reform életbeléptetése. Ha tekintetbe veszszük az eddigi szabad királyi, városokat . ugy akaratlanul is meggyőződünk arról, hogy igen sok eddig szabadalmazott város van, melyek anyagi és szellemi, kereskedelmi és ipar szempontokból, nemkülönben területök és népességök csekélysége miatt, nem tarthatják meg magukat többé a törvényhatóságok sorában; és viszont elég oly község létezik, mely vaiamint ipar és kereskedelmi, ugy anyagi és szellemi felvirágzásuknál fogva törvényhatósággá lehetnének. És igy ezeket, nézetem szerint, külön törvénynyel kellett volna rendezni, behozván a kellő reformokat, és kijelölvén azon községeket és királyi városokat, melyek ezentúl törvényhatóságokká válandók.