Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-218
294 218. országos ülés Julius 25. 1870. epeszti a többse'g bizalmát, más váltja fel a hivatalban, de a változás azon országban, még csak legkisebb oscillatiőt sem idéz elő, a dolgok folynak a maguk rendjén s a közigazgatás orgánumai zavartalanul működnek. És miként történik ez? történik azért, mert ugyanazon nemzet törvényei azt tartalmazzák, hogy minden tiszviselő, a legalsóbbtól kezdve a miniszterig, ha törvényt sért, törvénysértéséit a rendes bírő előtt felelős. Nem jutott eszébe Angliának, hogy minden aprőbb kihágásért a minisztereket s a köztisztviselőket criminalis perbe idéztesse. A világért sem : Angliában inkább gyakorlat, mint világos törvény által van behozva a pénzbeli birság ; ezért van az t. ház, ho<£v én nem akartam csak átalában kimondatni, hogy az ellenkező a büntető törvényszék elébe idéztessék; hanem azt mondtam, hogy birája az illető hivatalnokoknak és tisztviselőknek, kik a törvényt megszegik, azok rendes birája; a büntetésről fog gondoskodni a büntető törvény, ugy szintén a konok perlekedés megtorlásáról is. T. ház! Én, semmi ujat nem mondtam, (Jobbról: Igás!) sem olyat, a mi másutt, még pedig oly országban, hol talán az egész világon legjobban van biztosítva a rend, gyakorlatban ne volna. Ha reformot akar a t. ház! akkor kövessen oly államot, és ne kövessen oly államokat, melyekben sem a rend, sem a szabadság biztositva nem lévén, minden pillanatban csak a véletlentől függ, s csak az alkalom hiányzik, — hogy azoknak egész organismusa, romba ne dőljön. En, nem akarom, hogy Magyarországban is ez történhessék: annál fogva ajánlom mddositványomat elfogadás végett. (Jobb felől : Nem kell!) ElllÖt : Miután a t. képviselő ur maga olvasta fel módositványát, ugy hiszem, azt felolvasni fölösleges. Először, szavaznunk kell, ennélfogva a szerkezetre, azután a módositványra. Elfogadja, a t. ház a szerkezetet ugy, a mint van ? (Jobbról fölkiáltások: Elfogadjuk! Bal felől: Nem fogadjuk .') Kérem tehát szavazás által eldönteni. Kérem azokat, a kik a szerkezetet elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Tehát elfogadtatott, Széll Kálmán jegyző (olvassa a 73—82. %-olcat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Majláth István jegyző (olvassa a 83—87. %-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 88 %-t.) Perczel Béla előadó: Az első §-ban elfogadott azon elvnél fogva, mely szerint oly vámosok, melyek eddig törvényhatósági joggyakorlatában állottak, ezen jog gyakorlatában továbbra is megtartandók, szükségesnek tartotta a közp. bizottság a 88. §-ban elősorolni mindazon városokat, melyek a szabad kir. városok categoriájába nem tartoznak. De azonfölül, miután kimondatik itt, hogy a Királyföldre nézve külön törvény fogja a rendezést eszközölni, a központi bizottság egy határozatot hoz javaslatba, mely abból állana, miszerint a belügyminiszter utasítandó lenne, hogy a Királyföld szervezése tárgyában az 1868.XLIH-ik törve'nyczikk értelmében mielőbb törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé. Bátor vagyok ezen határozati javaslatot a t. ház figyelmébe ajánlani. (Helyeslés jobbról.) Gubody Sándor: T. ház! Az átalános vita alkalmával az e törvényjavaslat elleni nyilatkozatom után következetlenség nélkül a részletes vitába nem bocsátkozhatom; mind a mellett ezen §-nál felszólalok, s midőn szavamat hallatom, a szót belőlem azon keserűség sajtolja ki, hogy midőn Erdélynek minden apró városa, szám szerint 17, a királyi városok sorába emeltetik fel, és a törvény értelmében törvényhatóságokká alakittatnak át, addig Magyarot szagon mindazon nagy és régi jogokat birő városokról, mint „non ens" ékről, még csak emlités sem tétetik. Honnan ezen kedvezmény Erdély irányában? En örülök minden jognak, melyet akár egyes ember, akár község nyer, s melyet az illető szellemi s anyagi erejénél fogva képes gyakorolni; de csudálkozom azon, hogy azon számtalan magyarországi város ekkép mellőztetik ! Ennek két oka lehet, tertium non datur; először az, hogy a kormány, miután minden magyarországi nagyobb mező-város kormányellenes ellenzéki képviselőt küldött e házba, most boszut akar rajtok állni, hatalmát akarja velük éreztetni. (Ellenmondás.) Ha ez nem áll, akkor nem fordított elegendő figyelmet a magyarországi mezővárosok állásának tanulmányozására, melv mezővárosok részben több joygal bírtak, mint sok nagy királyi város : — mert máskép mi vezethette a minisztériumot arra, hogy e városokat még most is gyámság alatt hagyja, sőt másokat, melyek nem voltak, az alatt gyámság alá vesse ? Valóban, t. ház. a kormány ezen eljárása a népesedés, anyagi és szellemi emelkedés ezen mellőzése, a constitutionális fogalmak legélesebb megsértése. De politikátlan is! Az igaz, hogy azon önkormányzási, önhatósági jogokból, melyekkel a t. kormány a királyi s egyéb városokat megajándékozta, mint a német mondja: ,,schaut nicht viel heraus"; sőt, mint látom, a kormány maga sem látta ezeket oly nagyon jelentékenyeknek, mert az utánkövetkező szakaszban azt mondja: „amely községnek nem tetszenek a jogok, tessék magát degradálni rendezett tanácsú várossá vagy pedig pláne nagy községgé ." De mind e mellett is lehetetlen nekünk magyar városok képviselőinek nem fájlalnunk a kormánynak azon intentiőját és gondoskodásmódját, a