Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-218

318. országos ülés Julius 25. 1870. 291 ezt tenném, őszintén megvallom, hogy az eredeti szerkezet §-ainak tartalmára nézve nem vagyok tisztában magammal. Ezen fejezet czime ,,A bizottsági tagok és tisztviselők felelősségéről." Mit ért a javaslat, és kiket ért e nevezet alatt 1 ennek valódi értelmére nézve nem vagyok tisztában magammal. Ha a megyék ugy rendeztetnének, a mint mi kívántuk, akkor érteném : mert akkor a megyének nincs, nem lehet más, mint választott tisztviselője; de miután az előbbi pontokban a ház a megyéből egy mixtnm compositumot alkotott, nem tudom: vajon értetnek-e e nevezet alatt „tisztviselők" azon hivatalnokok is, kik részint a minisztérium által, részint a minisztérium utján kinevezett főispán által neveztetnek ki. Ha ezeket is érti a t. miniszter ur előterjesztésében, akkor indítványomnak nagyon jó sorsa lesz, mert meg vagyok győződve, hogy indítványomban ez világosabban levén ki fejezve, a t. többség által módositványoin elfogadtatik. De nem ugy azon esetben, ha talán e kinevezett hivatalnokok felelőssége nem értetik a választott tisztviselőkre egyedül sulyosbuló felelősség alatt. Én mindenekelőtt fölolvasom módosításomat és azután szabadságot veszek magamnak azt, de különösen annak első pontját, érveléssel a t. ház többségének elfogadás végett ajánlani. Minthogy meglehet, hogy azon téves véleményben vagyok, miszerint a ház elé terjesztett törvényjavaslat már most nemcsak a választott tiszt viselőkről, hanem a kinevezettekről is szól, sokkal világosabban kívánnám már e fejezet czimét is szerkesztetni, ennélfogva ez egyszerű czim helyett: ,,a bizottsági tagok és tisztviselők felelősségéről", ezt kívánnám e fejezet elé tétetni: ,,a bizottsági tagok és a törvényhatóság területén működő minden tisztviselő ós hivatalnok felelősségéről." A 73. §. helyébe módositványom szerint ez lépne: ,,a tisztviselő vagy hivatalnok, akár választott, akár a minisztérium, vagy a főispán által ki nevezett legyen, minden tetteért, rnelylyel hivatalos eljárásában fönálló törvényt és az által biztosított jogokat sért, személyesen felelős. E felelősség alól a törvény nem tudása, vagy az, hogy felsőbb meghagyásból cselekedett. a tisztviselők vagy hivatalnokok közül -senkit sem ment föl. „Különösnek tetszhetik sokak előtt, hogy én behozom javaslatomba a törvény nem tudásának eshetőségét, is; de azt hiszem, senki nem fog ezen megütközni, ki a törvény 66. §-át olvasta : mert ott a qualificatióról levén szó, egy szóval sem emlitettik az, hogy a megyei tisztviselő qualifieatiói közé tartozzék az is, hogy a törvényt tudni köteles. Továbbá igy szól módositványom:" a sértett fél részéről azon jog, hogy a keresetet az illető tisztviselő vagy hivatalnok ellen saját fölperessége mellett megindíthassa, bármely nagy, bárhonnan nyerendő engedélytől vagy fölhatalmazástól föltételezve nincs. A bíró a vádlott rendes birája. A büntetést a büntető-törvénykönyv szabja meg. A konok perlekedés megtorlása iránt is az rendelkezik." Miután a törvény megsértése által nem mindig csak anyagi kár okoztatik az alkotmányos polgárnak vagy testületnek, és miután oly esetekben, midőn a szabad polgárnak vagy testületnek törvény által biztosított joga a hivatalnok vagy tisztviselő által megsértetik, megsértetik oly módon is, hogy az pénzbeli kárpótlással ki nem elégíttethetik í ennélfogva, ha csupán anyagi kártérítésre szorítkoznék a törvény, ha megelégednék azzal, hogy a tisztviselő — midőn kártérítés esete nem forog főn—a törvénysértés daczára is egészen szárazon maradhat: akkor valóban a törvények iránti tisztelet a tisztviselők, hivatalnokok részéről hazánkban nem nagyon fog fokoztatni. Én ennélfogva a törvényszegésért, a kártérítésen kívül még külön büntetést is kívánnék szabatni, és ezért megkülönböztetés tekintetéből a kárpótlásról külön §-ban kívánnék intézkedni. Ennélfogva — igen kevés változtatással — legalább a lényegben igy óhajtom módosíttatni ezen törvényjavaslatnak következő szakaszait: „a tisztviselő vagy hivatalnok mindazon kárért is, melyet hivatalos eljárásában, akár rendelete vagy utasítása, akár cselekvése, akár mulasztása által az államnak, a törvényhatóságoknak, községeknek, testületeknek, társulatoknak, vagy egyeseknek okozott,—ha a kár szabályszerű jogorvoslattal elhárítható nem volt—teljes kártérítéssel tartozik. Ha a tisztviselő vagy hivatalnok illetékes felsőbbségének törvényes rendeletére járt el, kártérítéssel az tartozik, ki e rendeletet kiadta." „A kártérítési kereset" szavak után az eredeti 73. §. szerkezetének többi része megmaradna. Következik a 75. §., mely az én módositványom szerint következőkép lenne szerkesztve: „Ha a rendelet maga a törvényhatósági bizottság által vagy annak határozata folytán adatott ki, a bizottság azon tagjai, kik a határozathoz járultak, a károsodott irányában egyetemlegesen felelősek, de egymás közt a kártérítésre egyenlően kötelesek." Szerintem a 76. §. következőkép lenne szerkesztve: „Midőn a kártérítési keresetre is törvénybe ütköző eljárás ad okot, a tisztviselőt vagy hivatalnokot az, hogy felsőbb rendelet folytán működött; a felelősség ezen neme alól sem mentheti föl; azon hatóság ellen azonban — akár 37*