Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-218
280 218. országos ülés Julius 23. 1870. a kormány szándéka nemcsak törvényes intézkedéseket tenni, az az törvényjavaslattal járulni a ház elé a kiépítés idejének meghosszabbítása iránt; hanem administrativ utón is mindent el fog követni, hogy ezen vonal kiépítése minél inkább siettessék. A t. képviselő ur talán ugy tudja, mint a kormány, micsoda körülmények hatottak arra nézve össze, hogy ezen vonalnak Szathmártól Szigetig való kiépítése hátrább vettessék. Főkörülmény, a mint igen bölcsen méltóztatik tudni, az, hogy a vasúti vonal a bal partról a jobb partra határoztatott áttétetni. Ez az egész vidéknek érdekében történt az érdekelteknek folyamodványa következtében, főleg pedig magának a vasút építésének helyesebb irányba vezetése érdekében. A kormány az érdekelteknek ezen kívánságát méltányolta s beleegyezett az átvitelbe; de ez természetesen a műszaki kivitelt hátrább vetette. Volt egy másik körülmény is, a mely szintén az állam érdekében merült föl: az tu dniillik, hogy ezen vasútvonal a sóbányákkal egyenes összeköttetésbe hozassék Szlatinával. Mindezen körülmények a munkálatok mulhatlan halasztását idézték elő; de jelenleg a dolog azon stádiumban van, hogy mindezen kérdések immár tisztába hozattak, és elvégre a munkálatok szakadatlan vezetéséhez most már hozzáfogni lehet. Mindamellett azonban, nehogy ezen halasztás többé előadhassa magát, igenis intézkednie kell a kormánynak, és a kormány saját közegei által fogja megvizsgáltatni azt: mily •^alasztást lehessen a társulat részére engedéi yezni arra nézve, mikorra határoztassék immár véglegesen és visszavonhatlanul a kiépítés ideje? E tekintetben tehát a kormány igyekezni fog kötelességének eleget tenni, és a legközelebbi ülésszak alatt az illető törvény módosítására nézve a háznak előterjesztést fog tenni. Ugyanezen alkalommal beterjeszteni fogja az engedélyokmányt is, melynek beczikkelyezését az 186 8. törvény elrendelte. Ez az, a mit szerencsém volt a t. képviselő urnák interpellátiójára válaszolni. (Helyeslés. Szaplonczay József: T. ház! Engedje meg nekem a t. ház, hogy én is egy pár szót mondhassak ezen vasútra vonatkozólag. Említettem, t. ház, akkor, midőn interpelllatiómat megtevém, hogy ezen vasútvonalra nézve idő közben történtek oly intézkedések, melyek miatt méltányosok létezik arra nézve, hogy a kitűzött határidőre ezen vasutmunkálatok be nem fejezhetők. Epén én voltam az,~ ki e helyen kérelmet intéztem a t. kormányhoz az iránt, hogy e vasút vonal a bal partról a jobb partra tétessék át. Tevém indítványomat azon okból, mert tudtam, hogy már akkor minden fölmérés és átalában az előmunkálatok készen voltak; tudtam azt, hogy az illető vállalkozók részéről ez irányban akadály nem fog f ön forogni : mert azok a vonal irányának megváltoztatására készséget mutattak. A tárgyalások mindennek daczára annyira elhú\ zódtak, hogy a márrnaros-szigeti vasútvonal bej járása nem előbb, mint tavaly, az az 1869. | novemberében kezdetett meg s fájdalom! az is félbeszakasztatott. Tudvalevő dolog, t. ház, az, mily fasison I ment keresztül ezen debreczen-szigeti vasút, s hogy a volt pénzügyminiszter mindent elkövetett, hogy ezen vasútvonal ne Debreezen-SzathmáI ron, hanem Szerencs-Csap-Tekeházán keresztül menjen Szigetnek. Mármaros megye tudván azt, hogy népe sok keresetmódtól fogna elesni akkor, ha e vasútvonal jönne létre — miután a sószallitás és fuvarozások alkalom volt a pénzkeresetre — igazságosnak találta azt, hogy azoa szegény nép, mely eddig, ugy szólván, ezen keresetből élt, legalább a vasút által olcsó kenyérhez juthasson, s tudván azt, hogy Szatmár adja az olcsó kenyeret Mármarosnak, mely fogyasztó s kevésbbé termesztő: a fogyasztók érdekében oda működött, hogy ezek kapjanak olcsó kenyeret; vagyis, hogy a vonal iránya Szatmárnak vitessék. Ennek ellenében az akkori pénzügyminiszter ur a vonalat Csap-Tekeházának akarta vinni. Utoljára mégis létesült kívánságunk; de azon föltétel alatt: hogy ugyanakkor biztosittassék a vasútnak létesítése Szerencs-Csap felé is, és ez ugyanazon egy szerződésbe vétessék be. A törvényhozás ezt elfogadta s ezen két vonalat ugyanegy törvénybe iktatta; hanem a Marmaros megyei vonalnak mégis azon elsőbbséget adta, miszerint az a törvény 5-ik §-sa szerint már ez idei octóber-elsején elkészíttessék és a forgalomnak átadassák, a csapi vonal pedig a jövő 1871-diki május elsejéig készíttessék el. A kik ismertük a körülményeket, s tudtuk mily nehezen lehetett ezen debreczen-szatmári vonalat keresztül vinni, tudtuk azt is, hogy a törvény ezen intézkedése megsemmisítve s kijátszva leend: mert tudtuk, hogy mily hatalmas factor működik ellene. íme megtörtént, a mitől tartottunk: a törvény kijátszatott. A mármarosi vonal iránt még ma sem történt egy lépés sem, míg a szerencs-csapi vonal, ugy szólván, készen van, és igy, t. ház, azon vonal, melynek a törvény szerint hót hónappal később kellett volna készen lenni, meg fog nyittatni azon perczben, midőn a szathmári vonal eljut a tekeházi vonalig, hol a csap-szerencsi vonal kiindul. Nem akarom ke-