Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-217

266 21?. országos ülés Julius 23. 1870. állítandó kormányi közeg elnevezése is főispán legyen. Az elsőre vonatkozólag tiszteletteljes véle­ményem az, hogy kellőleg van indokolva azon körülmény által, hogy a felelős kormány a vá­rosokban épugy, mint egyéb törvényhatóságok­ban jövőre minden képviselet nélkül nem ma­radhat. Elfogadom e részét az 52-ik §-nak elő­ször a kormányzat érdeke szempontjából ; elfo­gadom másodszor maguknak a városoknak érdeke szempontjából is, a mennyiben meg vagyok győ­ződve arról, hogy ezen intézkedés alapján jövőre városaink legalább több fontosabb érvek tekin­tetében felfelé nyomatékos állást nyevendnek. CMozgás és ellenmondás hal felöl.) A törvényjavaslat e szakaszának másik pont­jára nézve, mint az imént jeleztem, nem vagyok a t kormány törvényjavaslatával egy vélemény­ben, és azért e tekintetben módositványt leszek bátor előterjeszteni. Módositványom jelesen oda irányul, hogy először: kimondassák határozottan azon elv, hogy a megj r e főispánja egyidejűleg az illető város területén főispáni tisztet nem visel­het ; másodszor : hogy részemről kívánatosnak tar­tanám, habár nem helyezek rá nagy sufyt, hogy ha a városok élére állítandó kormányközeg el­nevezése nem főispán, hanem valami megfelelő helyesebb czim lenne. A módositványnak első ré­szére vonatkozólag tiszteletteljes nézetem az, hogy a miniszteri törvényjavaslatba foglalt azon esz­mét, hogy a megyének főispánja egyszersmind a vá,ros területén főispáni tisztet viselhet, el nem fogadom azért, mert a megyei és városi, egymás­tól igen sok tekintetben lényegesen elütő termé­szetű törvényhatóságoknak egy főispán alá való hekyezése igen sok ii-áiyban magának az admi­nistratio ügyvitele helyes voltának rovására tör­ténnék. Nem fogadom továbbá el azért, mert a vá­rosnak és a megyének külön-külön érdekei ezen az utón. és ily alapon egész függetlenséggel és teljességben, sokszor legalább, nem érvényesíthe­tők. Ellene vagyok végtére azért is. mert ugy tűnnék fel a törvényjavaslat ezen intézkedése, legalább sokak előtt, mintha a törvényhozás oda ezélozna, hogy a városok mint- az értelmiség, ipar és szorgalom, a culturélet mozgalmainak megannyi gyupontjai és a polgári, a szabadabb fejlődésnek tulajdonképeni fokhelyei egész jelen­tőségűk mértéke szerint a törvényhozás által nem méltányoltatnak. Figyelemmel azonban, t. ház, azon körül­ményre, hogy sok oly csekély népességű és ter­jedelmű város van hazánkban, melyeknek külön­külön egy főispánt adni, vagy ott külön főispáni állomást szervezni, sem az állomásnak méltósá­gával, sem hazánk ,financiális viszonyaival össze­egyeztethető nem volna; és tekintettel másfelől azon körülményre, hogy a városoknak mint tőr­vén yha tóságoknak sok tekintetben lényegileg ho­mogén ügyeik és érdekeik képviselésére, illetőleg a törvény által kijelölendő feladatoknak helyes megoldására több városban egyidejűleg egy fő­ispán vagy egj ? talán másként nevezendő kor­mányközeg is képes eleget tenni, részemről a törvényjavaslat azon részét, a mely kimondja, hogy egy és ugyanazon főispán több városnak is lehet főispánja, elfogadom. A mi azonban mó­dositványom második részét illeti, a melyre a mint előre voltam szerenesés bocsátani, nem he­lyezek nagy súlyt, e tekintetben három okból nem szeretem ezt a szót „főispán" a város élére ál­lítandó kormányközeg elnevezésénél. Először: azért, mert á főispán „comes supremus" utóvégre co­mitatust feltételez; másodszor: azért, mert a hol főispán van, ott talán alispánnak is kellene lenni, és harmadszor: azért, mert a historieusnak. a jog­történetirónak jogtörténészi érzékét némileg idegen­szerüleg érinti az, hogy a városok élén álló kor­mányközeg főispánnak neveztessék, mely kifeje­zés századok óta szorosan a vármegye élén álló kormányi, iletöleg fejedelmi képviselőnek állásá­val volt összekötve. En azért egy más és czél­szerübb elnevezést óhajtanék. Igaz, hogy ezt ne­héz találni. (Bálijuk! Halljuk!) Mert az egyszerű „főpolgármester" kifejezés nem egészen elfogad­ható azért, mert vannak hazánkban városok, és különösen hazánk fővárosa is, mely az általa szabadon választott polgármestert főpolgármes­ternek nevezi. De másodszor nem szeretem egyátalában ezt a szót „polgármestei" azért, mert a XIX. szá­zad második feléijen ilyen középkori eredetű ki­fejezéseknek alkalmazása nézetem szerint nincs egészen helyén. A mi ezen elnevezést illeti „pol­gárnagy", ez már használtatik több városunk­ban, tudtomra Szegeden, Aradon és másutt, de ezt sem merném ajánlani. A némelyek által em­legetett .,városnagy" szintén nem egészen meg­felelő azért, mert tudtomra Erdélyben vannak városok, hol a. „városnagy" czimmel bíró tiszt­viselő igen alsó rendű szerepet játszik ; tehát ez még kevésbbé volna alkalmazható. Ennélfogva ha,a íőispánt nem akarjuk, ha a főpolgármesteri nevet nem kívánjuk, leghelye­sebb volna a ..íőpolgárnagy" szót használni. Ezeket előre bocsátva, t. ház, bátor vagyok felolvasni módositványomat, mely következő. Ha megmarad* e kifejezés „főispán", akkor a szer­kezet így leend, a mint felolvasom ; ha nem,' ak­kor a szerint szenved változást. Tehát az 1-ső bekezdés 2-ik sorában e szavak után „megyei és" tétessék ..illetőleg a"; hogy t. i. világosan ki legyen fejezve az, hogy a megyének főispánja

Next

/
Oldalképek
Tartalom