Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-217

217. országos iiiés fnlhtc 23. 1870. 257 három kategóriából állanak: elsőt — egy harmadot — a törvényhatóság területén lakó vagy ott tulajdonnal biró egyesek ós testületek tagjai, kik vagyonuk után legtöbb adót fizetnek." (Várady Gábor közbeszól: Mindössze négy!) Van több is, de nehéz mind kikeresni. Sőt még Nógrád is — igaz, hogy választás utján — de a legtöbb adót fizetőket külön kategóriában akarja képviseltetni a megyei bizottságban. (Bal felől felkiáltások: Az más! Az census!) Én csak reetificálni akartam azt, mit erre nézve Tisza képviselő ur mondott, mert a között, mit ő állított, és én a mit mondtam, lényeges különbség van. {Zaj.) Igaza van a képviselő urnák abban, hogy azon vármegyék, melyek csak feliratot intéztek, és csak azt mondták: „rendeztessenek a megyék az 1848-ki törvényben kimondott népképviselet alapján", többnyire erre hivatkoztak, azok kategóriákat nem állítottak fel (Derültság); de azok, kik belementek in medias res, azok, kik tervezetet nyújtottak be, azok nagyobb része ugyanezen módozatot hozta javaslatba ; (Felkiáltás bal felől: négy megye !) a virilis szavazat eszméjét azok pendítették meg, a minisztérium csak felkarolta; és meg vagyok győződve arról is — és hiszem, mindazok, kik a megye rendezésével már előbb foglalkoztak, igazat fognak nekem adni — hogy még fél évvel ezelőtt, a virilis szavazat ellen valami nagy ellenszenvet látni nem lehetett. (Ellenmondás bal felől. TJgy van! jobb felől. Zaj.) Egyébiránt, nehogy kénytelen legyek a vita folyamában szót kérni, és miután ugy reménylem, hogy nemsokára szavazásra fog bocsáttatni e kérdés, szabadságot veszek magamnak a kormány nevében nyilatkozni azon módosításra nézve is, melyet Ürményi Miksa képviselő ur beadott, (Halljuk!) és mely praeeisirozni akarja azt, hogy a megyei közgyűlés jogaihoz tartozzék az is, hogy, midőn a főispán valamely tisztviselőt hanyagság vagy más ok miatt fölfüggeszt, (Fölkiáltások bal felől: Elcsap!) felfüggeszt és mással helyettesit, a helyettesítést helybenhagyja, vagy a helybenhagyást megtagadja. Ez volt a mi intentiónk is; és miután több részről hallottam az aggodalmat nyilvánulni, hogy a törvény szövege nem fejezi ki ezt elég világosan, ezennel kijelentem, hogy a kormány szívesen hozzájárul a módositványhoz ; (Helyeslés.) de azon különbséggel, hogy hozzá tétetni kívánja : ,,az 53. és 54. §§-okban meghatározott esetek kivételével," t. i. azon esetek kivételével, midőn ismételve kibocsátott kormányrendeletek teljesítését a megye megtagadván, a főispán nagyobb hivatalos hatalommal ruháztatik fel. Ez esetekben már főn akarnám tartani a kormány és illetőleg a főispán intézkedését a legközelebbi tisztújításig. (Mozgás KÉPV. H. NAPLÓ 18§4 x | n bal oldalon.) A módositvány akkor igy szólna: , „valamint egyéb idő közt föispánilag történt helyettesítések feletti intézkedés, a jelen törvény 53. és 54. §§-aiban meghatározott esetek kivételével " (Helyeslés jobb felől. > Berzenczey László: (Zaj. Hosszas nyugtalanság. Fölkiáltások: Szavazzunk!) Sohasem törtónt, nem is fog történni, hogy azért, mert zaj van, ne beszéljek. (Derültség.) Mindenekelőtt ha már méltóztattak azon kérvényeket felolvasni, melyek a kormány mellett szólnak, arra kérem önöket, méltóztassanak most megengedni, hogy mi felolvastassuk azon kérvényeket, melyeket városaink és megyéink felterjesztettek, és lássuk mit mondanak mellettünk ? Azt hiszem, hogy a kik a tanácskozás oeconomiájáról legtöbbet beszélnek, ezt nem igen veszik komolyan. Egyébiránt, miután a tárgy ki van merítve, én jelenleg igen röviden akarok szólani, és pedig csak azért, mert provokálva vagyok Eitel szász képviselő ur beszéde által. Ugyan kérdem: hol fekszik abban a logika, hol a loyalitás: hogy azok, kik ezen törvényjavaslatból ki vannak véve, és kiknek nemcsak megyei szerkezetük, hanem universitásuk is van, ezen universitás háta mögül a törvényjavaslat mellett beszéljenek? Kivált miután Ghyczy képviselő ur javaslata nem is kivan annyi hatalmat törvényhatóságainknak, a mennyivel bir az universitás Erdélyben í (TJgy van!) En tebát csak ez ellen szólalok fél, és csak azt kérdem: hol van itt a logika, hol van ily eljárásban a loyalitás ? Én Ghyczi Kálmán javaslatát pártolom. (Helyeslés a bal oldalon.) Nyáry Pál: T. ház! (Nyugtalanság.) Én nem csak e házban, hanem egész hosszura terjedt életemben bebizonyítottam azt, hogy őszinte ember vagyok. (Folytonos nyugtalanság.) En tehát mindenekelőtt azon benyomásról adok számot, melyet rám e törvényjavaslat tett. Nem tehetek róla, hogy azon benyomás épen olyan volt, mint ama kálvinista lelkészé, kinek költészetet tanuló fia az iskolából haza menvén, midőn azt kérdezte tőle az apa: tudsz e verset irni vagy mondani? A fiu azt feleié, hogy tanultam,tehát tudok, — no jó! mondj hát verset. — a fiu azt mondja: „lélek az isten", azt mondja a pap, nagyon jól van fiam; „mondja poéta" igen helyesen van fiam; továbbá azt mondja: „tiszteletes hallja" no no fiam vigyázz. Tovább még azt mondja: „savanyu az alja" erre azt mondja a pap : .,bolond vagy fiam." Én megvallom, midőn ezen törvényjavaslatnak elejét olvastam, én a pappal felkiáltottam, helyes, nagyon helyei. Helye? azért, mert ez épazt mondja, alig más szavakkal, mit az én igen t. barátomnak Grhvczv Kálmánnak módosítása 33