Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-216
236 216. országos Biés Julius 22. 1870. Módositványt adván be t. ház, nem lesz alkalmam, hogy másodszor felszólalhassak; azért engedje meg a t. ház, hogy némely észrevétele" ket tehessek azok iránt, a melyek állításaimra nézve már korábban itt felhozattak! (Halljuk! Halljuk ) Az mondatott, hogy testületek felelősekké nem tétethetnek. Ezen ellenvetést bárki inkább tehetné, mint ezen tőrvényjavaslatnak pártolói: mert hiszen ezen törvényjavaslatnak gondolom 74—75. §§-aiban is kimondatik a törvényhatósági bizottsági tagoknak felelőssége szavazataikért. Nem lehet tehát föltennem, hogy ezen törvényjavaslatnak pártolói oly intézkedést akarjanak törvényesiteni, a. melyet gyakorlatilag kivihetőnek maguk sem tartanak. Az mondatott, t. ház, hogy a törvényhatósági közgyűlések, mint testületek, nem gyakorolhatják a közigazgatást. Igaz, t. ház! testületek testületileg nem gyakorolhatják a közigazgatást , de ezt teljesíthetik a törvényhatóságnak többi közegei, az alispán a melléje rendelt tisztikarral és a közgyűlésnek állandó választmányával vagyis a kisgyüléssel, felelősséggel a közgyűlés iránt, és a közgyűlés vezetheti és ellenőrizheti ezen közigazgatást. Van erre példa más országban is, és itt kénytelen vagyok ismét visszatérni arra, a mit a minap a t. miniszterelnök ur mondott : azt mondotta ugyanis, hogy az itt annyiszor fölemiitett angol békebirák közigaztatási ügyekkel nem foglalkoznak. Legyen szabad nekem e tekintetben hivatkoznom az angol békebirák testülete teendőinek azon kivonatos jegyzékére, melyet az átalános tárgyalás alkalmával bátor voltam e házban fölolvasni, s a melyből kitűnik, hogy az angol békebirák csaknem mind ugyanazon közigazgatási tárgyakkal foglalkoznak, melyek a mi törvényhatóságaink, törvényhatosági tisztviselőink és bíróságaink kezelése alá tartoznak. Egyébiránt nem szükséges ezt nekem már most bővebben indokolnom, mert épen a tiszteit eultusminiszter ur a minap elismerte e házban azt, hogy az angol békebirák évnegyedes közgyűléseikben ugyanazon munieipális jogokat gyakorolják, melyeket törvényhatóságaink közgyűlései gyakorolnak; gj r akorolja pedig ezen jogokat az angol békebirák testülete részint azoknak közvetlen ellátásával az évnegyedes közgyűléseken, részint pedig az egyes békebiráknak fölebbezés utján hozzá felterjesztett intézkedéseinek felülvizsgálásával : és igy igen természetes — a mit szintén nem én, hanem más valaki mondott e házban, - hogy az angol belügyminiszternek a közigazgatással igen kevés dolga van; mert azt a grófságokban a békebirák és azok közegei elvégezik. A tálában, t. ház, többek együtt tanácskozásának nem a határozatok végrehajtásában, hanem a végrehajtandó határozatok megállapításában igen nagy becse és értéke van. Nem veheti azt senki kétségbe, ki az ily tanácskozások becsét saját tapasztalásából ismeri ;legkevésbbé vehetik kétségbe tisztelt minisztereink: mert ők csaknem naponkint érzik szükségét, csaknem naponkint az ily kölcsönös tanácskozásoknak élvezik jótékonyságát; miután épen ők azok, kik talán Európa minden minisztériuma között legtöbb miniszteri tanácskozást tartanak. Minden miniszter felelős saját intézkedéseért és a rendeletért, melyet aláir. De nem egyszer hallottuk, hogy némileg fontosabb közigazgatási tárgyakban az egyes miniszterek intézkedéseiért az egész minisztérium vállalt felelősséget. Ez előleges tanácskozás nélkül nem történhetett s e tekintetben maga a miniszteri kormányzás is némileg testületi kormányzás. A törvényhatósági önkormányzatnak jótékonysága is sokképen abban áll, hogy midőn oly intézkedés hozataláról van szó, mely az egész törvényhatóságra kiterjed, nyilvánulhat, meghallgattatik minden érdek és a körülményekhez képest előmozdittatik, pártoltatik, s ha tehát kiemeltetik, s midőn arról van szó. hogy egyes concret esetekben történjék intézkedés : akkor nem egyes tisztviselőknek egyéni fölfogása és nézete szerint, hanem többek befolyásának következtében a tárgynak minden oldalról figyelembe és tekintetbe vételével történik az intézkedés. Mondatott még az is, hogy igen lassú a mostani közigazgatás a törvényhatóságokban. Ezen igen könnyű segíteni f. ház. Ssemmi sem áll útjában annak, hogy a folyó közigazgatási ügyeket, valamint minden halaszthatlan ügyet az alispán a közgyűlés által melléje rendelendő állandó választmánynyal, esetleg rendkívüli közgyűlés összehívásával is azonnal elintézzen felelősséggel a közgyűlés iránt, s ezzel elég lesz téve a gyorsaság igényének; de én részemről ezzel ellenkezőleg az elintézés lassúságával a közigazgatás körében eddig legalább mindig leginkább a centralisatiót hallottam vádoltatni s ez nem is lehet máskép ott, hol minden üg}- csak a felterjesztett iratokból, a helyi körülmények ismerete nélkül intézendő el, és a hol épen e miatt ujabb felvilágosítások bekeresésének minduntalan esete és szüksége állhat elő. A közgyűlési nyilvános vitatkozás felvilágosítja, megnyugtatja a feleket vagy legalább elhallgattatja a közvélemény pressioja alatt az indokolatlan követeléseket. De ezek nem fognak meghajolni az alispán, a szolgabíró itélfete előtt, s obruáltatni fog a belügyminisztérium fölebbezésekkel épen ugy, mint obruáltatnak a fölebbviteli bíróságok perekkel ; ós ha most 40 — 50 biró kinevezésére volt szükség, hogy a fölébb-
