Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-216
216. országos ülés Julius 22. 1870. 233 A virilis szavazat, t. ház! a főispánnak engedett nagy befolyás, a fölirási jognak érvénytelenitóse és több e félék alapjaiban megingatják, megrontják a törvényhatóságok önkormányzatát, és a törvényhatóságokat közvetlenül vagy közvetve, kisebb vagy nagyobb mérvben a központi kormány tetszése szerint mozgatható közigazgatási gépekké változtatják át. De a tőrvényhatóságokat még az ilyen gép minőségétől is megfosztják a tárgyalás alatt levő 43-ik §. és ezzel összekötött 58-ik és 63-ik §§-ok; és ezek épen azon §§-ok, melyek a törvényhatóság önkormányzatát valóban megsemisitik és az önkormányzati rendszer helyett hazánkban az összpontosított közigazgatási rendszert állapítják meg. Bátor leszek állításomat indokolni. (Halljuk!) Az 58-ik §. azt mondja: az alispán vezeti a törvényhatóság nevében a közigazgatást, intézkedik minden ügyben, mely a közgyűléshez vagy egyes közegekhez utasítva nincsen, rendelkezik a megye minden tisztviselőjével, végrehajtja a kormány rendeleteit, a hatalomkart elrendeli. A szolgabíró, a végrehajtásnak ezen fő közege, az alispántól veszi egyenesen utasítását, és közvetlenül egyedül az alispánnal érintkezik; határozatait fölebbezés utján az alispán elé terjeszti, a kinek határozata ismét, a törvényhatósági közgyűlésnek teljes mellőzésével, egyenesen a minisztériumhoz terjesztetik föl végleges elhatározás végett. Az általam említett 63-ik §. ugyanezen jogokat adja a városokra nézve a polgármesternek. A most tárgyalás alatt levő 43-ik §-ban pedig, a melyben a közgyűlés hatásköréhez tartozó ügyek egyenkint soroltatnak föl, arról, hogy a törvényhatósági közgyűlésnek a közigazgatásra legkisebb befolyása lehessen, egyátalában semmi említés nem foglaltatik. Ha ez, t. ház, a törvényhatósági tisztviselőknek ezen egyenes, közvetlen, föltétlen alárendelése a központi kormány alá nem az, a mi a világ minden országában összpontosított közigazgatásnak, centralisationak, bureaucraticus kormánynak neveztetik: akkor nekem arról, hogy e nevezetek alatt mi értethessék, megvallom, semmi fogalmam nincs. (Éljenzés bal felől.) Rem változtatja ezen helyzetet az, a mi annyiszor meg volt itt említve: hogy a törvényhatósági tisztviselők választatnak; mert a főispánnak, a kormány főtisztviselőjének és képviselőjének még a központi bizottság javaslata szerint is korlátolt kijelölési és felfüggesztési joga, — a gyakorlati eredményt tekintve, — a kinevezéssel egyértéküvé tétetik. Ez levén a tényállás, ez levén ezen törvényjavaslatnak valóságos értelme és foglalatja, KÉPV. H. NAPLÓ 18fJ x. nem lehet elég erélylyel megróni azt, hogy a törvényhatósgái önkormányzatnak föntartása valóságos tüntetéssel hangsulyoztatik azon törvényjavaslatban, mely annak megsemmitését foglalja magában. (Helyeslés bal felől.) Lehet-e ugyanis, t. ház, törvényhatósági jognak nevezni — a mint ezen törvényjavaslatnak első §-a ünnepélyes szavakkal nevezi — magát | az állam közigazgatásnak közvetítését is, midőn annak gyakorlása a törvényhatósági közgyűlésnek teljes mellőzésével kizárólag az alispánra, a polgármesterre, a tisztikarra — és az ezektőli fölebbezés utján — a belügyminisztériumra bizatik? (Bal felől: Igaz l) Nem keserű guny-e valóban, hogy az úgynevezett állami közigazgatás közvetítése törvényhatósági jognak neveztetik azért, mert azt az alispán és illetőleg a polgármester a törvényhatóságnak nevében, azon törvényhatóságnak nevében gyakorolja, azon törvényhatóságnak nevében adja ki a közigazgatásra vonatkozó okmányokat, mely törvényhatóságnak ezen egész közigazgatáshoz semmi köze nincsen. (Bal felől! Ugy van!) A miniszterelnök ur legutóbbi beszédében azt mondotta, hogy ezen egész törvényjavaslat nem egyéb, mint a törvényhatóságok minden eddigi jogainak ujabb codificálása. Belügyminiszter ur a múlt alkalommal nagyon csodálkozott azon, hogy ezen törvényjavaslatból a centralisatiót ki lehessen olvasni, s még az igen ,t. vallás- és közoktatási miniszter ur is néhány nappal ezelőtt a megyék jövő közgyűléseiről folyvást ugy szónokolt, mint administráló testületről. Ily határozott nyilatkozatokkal szemben nem merem azt állítani, iiog}^ a minisztérium e törvényjavaslatnak szerkesztésében szándékosan akarta ámítani a nemzetet; de azon kétértelműség, mely ezen törvényjavaslat minden szakaszán keresztülvonul, az elveknek tartózkodás nélkül kimondása átalánosságban és meghiúsítása a részletek kitejtésében; e játék a nemzet előtt kedves hangzású szavakkal, melyeknek az ' általuk jelzett teendők lényege meg nem felel: | nézetem szerint bizonyságát képezik annak, hogy habár maga a t. miniszter ur — mint a, miniszter uraknak itt e házban tett nyilatkozataik gyanittatni engedik, észre nem vette volna is, — azok kik e törvényjavaslatot szerkesztették, bizonyosan érezték azt, hogy e törvényjavaslat által a nemzet legrégibb és legbecsesebb intézményei egyikétől fösztatik meg, és azért óvatosan megtartották a régi czéget, az attól egészen különböző | uj üzletnél és igyekeztek a lehetőségig megaranyozni a rámát, a melybe a régi becses mű helyett egy uj, értéktelen festményt foglalnak. (Helyeslés bal felől.) 30
