Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-209
20.9 országot ülés Julius 14. 1870. 15 mely folytonosan kün a hűvösen van, mely mikor épen határozni kell, tán fris levegőt szi, melynek vezére ha talán fölkel véletlenül, a párt szavazásra fölkel akkor, mikor szavazni nem kell. Mikor ily majoritás teremtethetik: hol van akkor az alkotmányok biztosítása 1 Nem beszélek arról mit mások már mondtak ; mert megígértem, hogy ismételni nem fogok; nem beszélek a mostani országgyűlésről, hol most is vannak tisztviselők a túloldalon, hanem beszélek arról, hogy lehet oly házat alakítani, a hol valósággal az egész többség tisztviselőkből áll ? Már e tekintetben őseink sokkal erkölcssebbbek voltak, mint mi. Bátorkodom egy törvényre hivatkozni, melyet 1649. hoztak, a melynek XL1X. törvényczikkében ez van mondva: „Munera verő occasioneDiaetalium negotiorum,necDominis Praelatis aut Baronibus, nec aliis Regnicolis dare vei aceipere liceat: Et tam dantes quam aeeipientes, comperta rei veritate, in poena infamiae convinci possint." Mivel ez „munera" szó kétértelmű, azt is jelenti, hogy tisztviselőség, hivatal; azt is jelenti, hogy ajándék, megnéztem egy tekintélyes magyar munkát, Fogarassy törvéntudományát, mely 783-ik §-ában ugyanazon 1649 : XLIX törvényezikkre hivatkozva a következőkép hja le: „becsületvesztettek továbbá azok, kik az országgyűlésen országos dolgok alkalmával hivatalt adnak vagy elfogadnak. Már kérem, mikor a mi őseink erkölcseitől anynyira eltérünk, hogy a mi fogalmaink szerint már nem is becstelenség, hanem megtiszteltetés hivatalt adni és elfogadni az országgyűlés tartama alatt: akkor én ily parlamentalis institutióra nem merem letenni hazánk alkotmányát, nem merem letenni hazánk jövőjét. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Még ha nem volna is a a „munera" szónok az az értelme, ha azt ajándéknak veszszük is; ha azon értelemnek adunk helyet, és azt mondjuk, hogy Fogarassy hibásan fordított, a „munera" nem hivatal, hanem ajándék, már akkor is megvan őseink hajdani erkölcseitől az eltérés: mert higyék meg, hogy azon második, harmadik szálláspénz nem tekintethetik másnak, mint ajándéknak, s a mit én legalább pirulás nélkül elíogadni nem tudnék. Nem akarom tovább fárasztani a t. ház türelmét, elmondottam röviden a magamét; elmondtam, hogy félek azon parlamentalimustól, melynek épen semmi garantiája nines, melynek nem garantiája a íelsőház, mertaz igen bölcsen mérsékli magát, melynek nem ellensúlyozója a törvényhatósági institutio. Félek, hogy az ilyen parlamentalismus bennünket örvénybe sodor. Ha valaki engem meg tudna győzni arról, hogy ezen parlamentalismust akép lehet kifejteni akár egy jól berendezett felsőházi institutio által, hogy az alkotmánynak ilyen megsemmisítése ellen, még ha a parlament által történnék is, gátokat talánánk, szívesen megnyugodnám abban, hogy a törvényhozás vegyen kezébe minden hatalmat, s szűnjenek meg a törvényhatóságok; de akkor a törvényhatóságok tegyék le e fényes nevet és elégedjenek meg a helyhatóság szerény nevével, elégedjenek meg azon önkormányzattal, mely a helyhatóságot megilleti; dehogy valaki engem erről meggyőzhessen, hogy ez lehetséges, akkor előbb törvényjavaslatot kellett volna beterjeszteni az ország gyűlés rendezéséről. Én megvallom isazán, hogy szoros összefüggésben látom az országgyűlés rendezését a törvényhatóságok rendezésével; mert a törvényhatóságok 1848. előtt az országgyűléssel, a követek választása, utasítások és visszahívási jog által egészen össze voltak nőve, ezeket igen is oly szoros összefüggésben levőknek tartom, hogy én az egyik kérdést a másik nélkül alaposan és lelkiismeretesen megoldhatni nem képzelem. Mig az országgyűlés rendezve nincs, igen is ismétlem, kívánom az erős tőrvényhatóságokat, s ennélfogva nem szavazhatok a törvényjavaslatra, és azt el nem fogadom. (Élénk helyeslés a bal oldalon.) Elnök {leszáll és helyét Gazjzágó Salamon foglalja el.) Csanády Sándor: Hivatkozván a házszabályok 118-ik §-ára, kérem a t. elnök urat, méltóztassék megolvastatni a jelenlevő képviselőket, vannak-e százan 1 Elnök; T. ház! Nem tudom, betű szerint méltoztatnák-e venni ezen szabályt, mert igaz, hogy száz tag kívántatik a tanácskozáshoz, de tudjuk mindnyájan, hogy a házban jelen van nem száz, de kétszáz képviselő is, kik a csengetésre megjelenhetnek. (Fölkiáltások bal felől: Olvassa meg! A képviselők minden oldalról bejönnek a terembe.) Most azt hiszem folytathatjuk. Dobsa Lajos: T. ház! Egy gyászczédulát kaptam, melyben az örökösök krokodil könyek közt jelentik egy szerencsétlen áldozat kimultát. Orvosokat is bocsátottak ágyához proforma; de midőn az orvosok kijelentették, hogy életképes, csak más életrend kell neki: egykis fris levegő a. szabadvitatkozás terén, egy kis szabad mozgás az önkormányzat mezején, egy kis vértisztitó, a mely megmentse a főispáni befolyásoktól, egy kis elixír a királyi biztosok ellen, egykis erős bedörzsölés ama nagy hatású Hoffmann csépekből: {Élénk derültség) ekkor az örökösök megrémülnek és azt mondják sóhajtva : Ej. mit! érett gyümölcs már a halálra, és agyonütik, — de csak a testét, a lelkével nem bírnak, mert a lélek sokáig föl fog még a sirból járni és kisérteni, és nem csodálnám, ha egykor márvány kéaszoritásával