Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-209

20.9 országot ülés Julius 14. 1870. 15 mely folytonosan kün a hűvösen van, mely mi­kor épen határozni kell, tán fris levegőt szi, melynek vezére ha talán fölkel véletlenül, a párt szavazásra fölkel akkor, mikor szavazni nem kell. Mikor ily majoritás teremtethetik: hol van ak­kor az alkotmányok biztosítása 1 Nem beszélek ar­ról mit mások már mondtak ; mert megígértem, hogy ismételni nem fogok; nem beszélek a mos­tani országgyűlésről, hol most is vannak tiszt­viselők a túloldalon, hanem beszélek arról, hogy lehet oly házat alakítani, a hol valósággal az egész többség tisztviselőkből áll ? Már e tekintet­ben őseink sokkal erkölcssebbbek voltak, mint mi. Bátorkodom egy törvényre hivatkozni, melyet 1649. hoztak, a melynek XL1X. törvényczikkében ez van mondva: „Munera verő occasioneDiaetalium nego­tiorum,necDominis Praelatis aut Baronibus, nec aliis Regnicolis dare vei aceipere liceat: Et tam dan­tes quam aeeipientes, comperta rei veritate, in poena infamiae convinci possint." Mivel ez „mu­nera" szó kétértelmű, azt is jelenti, hogy tiszt­viselőség, hivatal; azt is jelenti, hogy ajándék, meg­néztem egy tekintélyes magyar munkát, Foga­rassy törvéntudományát, mely 783-ik §-ában ugyanazon 1649 : XLIX törvényezikkre hivatkozva a következőkép hja le: „becsületvesztettek to­vábbá azok, kik az országgyűlésen országos dol­gok alkalmával hivatalt adnak vagy elfogadnak. Már kérem, mikor a mi őseink erkölcseitől any­nyira eltérünk, hogy a mi fogalmaink szerint már nem is becstelenség, hanem megtiszteltetés hivatalt adni és elfogadni az országgyűlés tar­tama alatt: akkor én ily parlamentalis institu­tióra nem merem letenni hazánk alkotmányát, nem merem letenni hazánk jövőjét. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Még ha nem volna is a a „munera" szónok az az értelme, ha azt ajándék­nak veszszük is; ha azon értelemnek adunk he­lyet, és azt mondjuk, hogy Fogarassy hibásan fordított, a „munera" nem hivatal, hanem aján­dék, már akkor is megvan őseink hajdani er­kölcseitől az eltérés: mert higyék meg, hogy azon második, harmadik szálláspénz nem te­kintethetik másnak, mint ajándéknak, s a mit én legalább pirulás nélkül elíogadni nem tudnék. Nem akarom tovább fárasztani a t. ház türelmét, elmondottam röviden a magamét; el­mondtam, hogy félek azon parlamentalimustól, melynek épen semmi garantiája nines, melynek nem garantiája a íelsőház, mertaz igen bölcsen mérsékli magát, melynek nem ellensúlyozója a törvényható­sági institutio. Félek, hogy az ilyen parlamentalis­mus bennünket örvénybe sodor. Ha valaki engem meg tudna győzni arról, hogy ezen parlamentalis­must akép lehet kifejteni akár egy jól berendezett fel­sőházi institutio által, hogy az alkotmánynak ilyen megsemmisítése ellen, még ha a parlament által történnék is, gátokat talánánk, szívesen meg­nyugodnám abban, hogy a törvényhozás vegyen ke­zébe minden hatalmat, s szűnjenek meg a tör­vényhatóságok; de akkor a törvényhatóságok tegyék le e fényes nevet és elégedjenek meg a helyhatóság szerény nevével, elégedjenek meg azon önkormányzattal, mely a helyhatóságot megil­leti; dehogy valaki engem erről meggyőzhessen, hogy ez lehetséges, akkor előbb törvényjavasla­tot kellett volna beterjeszteni az ország gyűlés rendezéséről. Én megvallom isazán, hogy szoros összefüggésben látom az országgyű­lés rendezését a törvényhatóságok rendezésével; mert a törvényhatóságok 1848. előtt az or­szággyűléssel, a követek választása, utasítások és visszahívási jog által egészen össze voltak nőve, ezeket igen is oly szoros összefüggésben levőknek tartom, hogy én az egyik kérdést a másik nélkül alaposan és lelkiismeretesen meg­oldhatni nem képzelem. Mig az országgyűlés rendezve nincs, igen is ismétlem, kívánom az erős tőrvényhatóságo­kat, s ennélfogva nem szavazhatok a törvény­javaslatra, és azt el nem fogadom. (Élénk he­lyeslés a bal oldalon.) Elnök {leszáll és helyét Gazjzágó Salamon foglalja el.) Csanády Sándor: Hivatkozván a ház­szabályok 118-ik §-ára, kérem a t. elnök urat, méltóztassék megolvastatni a jelenlevő képvise­lőket, vannak-e százan 1 Elnök; T. ház! Nem tudom, betű szerint méltoztatnák-e venni ezen szabályt, mert igaz, hogy száz tag kívántatik a tanácskozáshoz, de tudjuk mindnyájan, hogy a házban jelen van nem száz, de kétszáz képviselő is, kik a csengetésre megjelenhetnek. (Fölkiáltások bal felől: Olvassa meg! A képviselők minden oldalról bejönnek a te­rembe.) Most azt hiszem folytathatjuk. Dobsa Lajos: T. ház! Egy gyászczédu­lát kaptam, melyben az örökösök krokodil könyek közt jelentik egy szerencsétlen áldozat kimultát. Orvosokat is bocsátottak ágyához proforma; de midőn az orvosok kijelentették, hogy életképes, csak más életrend kell neki: egykis fris levegő a. szabadvitatkozás terén, egy kis szabad mozgás az önkormányzat mezején, egy kis vértisztitó, a mely megmentse a főispáni befolyásoktól, egy kis elixír a királyi biztosok ellen, egykis erős be­dörzsölés ama nagy hatású Hoffmann csépekből: {Élénk derültség) ekkor az örökösök megrémülnek és azt mondják sóhajtva : Ej. mit! érett gyümölcs már a halálra, és agyonütik, — de csak a tes­tét, a lelkével nem bírnak, mert a lélek sokáig föl fog még a sirból járni és kisérteni, és nem csodálnám, ha egykor márvány kéaszoritásával

Next

/
Oldalképek
Tartalom