Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-214

188 214. országos ülés jalitis 20. 1S70. gát: ezt átalában nem helyeselhetem. (ÉUnk helyeslés bal felől.) De tegyük föl uraim! tegyük föl — bár semmikép meg nem engedhetem — tegyük föl, hogy a pénz volna igazán a vagyonnak képviselője, és hogy a vagyon képviseli az értelmiséget is! Mondom meg nem engedhetem, de egy perezre elfogadom. Miképen lehetne azt igazolni, hogy az adó fokmérője a vagyonnak. — Hiszen az semmikép sem áll, — hogy az adóból lehessen Ítéletet vonni a vagyonra! Ez még azon országokban sem áll, hol az adó a legynagyobb és legczélszerübb elvek szerint már szabályozva van; még kevésbbé állhat tehát Magyarországban, hol az adóreform, azon nagyon várva várt és anmuszor megigért adóreform még mindig pium desiderium, hol még mindig a Bachféle adórendszer áll fön, melynek más elve nincs, mint: venni annyit, a mennyit lehet és venni onnan, a hol lehetett. (Igaz! balról: egy hang jobbról: hiszen nem fizet semmit!) Ily körülmények között semmi esetre nem lehet mondani, hogy az adó képviselője, vagy fokmérője volna a vágyóinak; tehát még akkor sem lehetne megengedni, hogy a legtöbb adót fizetőket lehessen a vagyon- és értelmiség képviselőinek tekinteni, ha állna az, hogy a vagyont lehet annak tekinteni. De tovább is megyek. Tegyük föl, hogy valóban nem a vagyon, hanem az adó legyen, ugy szólván, a döntő elem ezen kérdésben. Megvallom, hogy ez igen csekély, igen kicsiny motivatio volna ily életbevágó kérdésben, mint a törvényhatóságok összealkotása; de engedjük meg. hogy legyen az adó eldöntő elem. Ha már az adózás az eldöntő elem, miért épen az államadó. melynek semmi köze nincs a törvényhatóságokkal 1 Ha az adó az eldöntő elem, miért épen az egyenes ad '• és nem az egyenetlen vagy indirect adó? mety sokkal terhesebb, s mely épen a szegényebb osztátyokra nehezedik. Azt hallottam több jobboldali szónok részéről ; mi azért veszszük be a legnagyobb adófizetőket, mert védeni kell a gazdag embereket oly adók ellenében, melyeket talán a bizottság szegényeim tagjai hoznának be, és azért veszik be a bizottságba a legnagyobb adófizetőket. Ha védeni kell valakit, megvallom, nagyon csodálkozom azon, hopy csak a vagyonosok kisebbségét akarják védeni, és nem a vagyontalanok többségét ; mert a, vagyontalanok többségének sokkal nagyobb szüksége volna a védelemre a bizottságokban, mint a vagyonosak kisebbségének. Senki nem fogja tagadni uraim, hogy mindenütt, akár parlamentben, akár törvényhatóságban, hol a polgárság és a vagyonosabb osztály van főkép vagy kizárólag képviselve, rendesen oly adók hozattak be, melyek inkább a szegényebb embereknek, mint a gazdagabb osztályoknak váltak terhére, tehát mindenesetre sokkal nagyobb szükség van arra, hogy a szegényebb emberek, mint arra, hogy a gazdagok védessenek. Ha ez igy áll (Fölkiáltások jobb felől: Be nem áll ugy!) De ugy áll! (Zaj jobb felől: FölhiáMások : Nem áll!) Ha a jobb oldal részéről valaki képes nekem az adó törénetéből kimutatni azt, hogy valamely parlament, melyben a vagyonosabb osztály volt többségben, oly adókat vetett ki, melyek főleg a gazdag osztályt terhelték, akkor be fogom vallani, hogy állitásom nem áll; de a mennyire én ismerem az adók történetét, bátran elmondhatom, hogy sokkal inkább kell védeni a szegényebb emberebet, mint a gazdagokat, mert a gazdagok maguk ugy is képesek magukat eléggé megvédeni. De ha ez igy áll, (FöMáUás jobb felől: Nem áll!) mi marad hátra a virilis szavazatot védelmezni ? sajátképen csak az marad, hogy a demoeraticus elemet, a mennyire csak lehet, ki akarják zárni a törvényhatóságok köréből, és a gazdagabb, a eonservativ elemet akarják bevinni, és annak kívánják a felsőbbsóget. Megvallom, hogy a mostani időszakban ezen törekvést legalább is nagyon ezéiszerüt lennek, nagyon elavultnak tartom: mert oly időben élünk, melyben az egész világon democratisálni akarják a törvényhatóságokat, oly időben, melyben mindenütt a nép fönséget elismerni és törvényesíteni akarják, és mindezek daczára Magyarországban ugy látszik, hátra akarnak menni. Pedig megvallom, hog.y minden más országban talán még inkább volna erre ok. talán még inkább keresztül lehetne ezt vinni, mint Magyarországban ; volna rá^ok például Angolországban,fhol az aristocratia, mivé! szabadelvű, és úgyszólván , mindig rekrutálja magát az alsóbb körökből — még ma is igen erős politikai elemet képez, és a hol az ipar. s a kereskedelem szintén jelentékeny politikai elemek; volna talán más országokban, hol az ipar és kereskedelem szintén magas fokra vergődött, s hol az iparosok, a kereskedők osztályának mindenesetre politikai jelentősége van : de Magyarországban, ha a népet visszautasítjuk, ha a népet nem akarjuk főbűneim" a politikai életre. mi marad nekünk mint politikai elem, mint politikai támasz ? Az úgynevezett első rendnek, mely 1 S48. előtt a papságból állott, most nincs többé semmi politikai jelentősége, és meglehet, hogy a legutolsó római események következtében, talán még sokkai roszabb helyzetet foglaland el a mi álladalmunkban. Nézzük a mágnásokat a múzeumban, ha vajon van-e még valami politikai jelentőségük I