Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-214

214. országot ölés JUIIÍK 20, t870 183 mert, úgymond, be kell vonni azokat, kik nagyobb érdekeltséggel viseltetnek a közügyek iránt. Fogadjuk el e tétel helyességét egy pillanatra, ós vonjuk ki belőle a következtetést. A képviselőház népképviselet alapján jön létre, a parlamenti kormány e képviselőház többségéből emelkedik ki, és igy a parlamenti kormánynak administratiója nem lehet jó: hogy tehát azt megjavítsuk, mulhatlanul szükséges a eultusminiszter ur észjárása szerint, hogy a képviselőház egy része is, legalább annak fele, virilis szavazattal biró tagokból álljon. (Derültség bal felől. Mozgás a jobb oldalon.) Ez a consequentia. Azonban azt is mondotta a t. eultusminiszter ur, hogy ha akarjuk, hogy a megyék alkotmányos szabadságunk garantiái legyenek, ennek főfeltétele az, hogy a bizottság független férfiakból álljon, a eultusminiszter ur szerint oly független Iérfiakból, minők lesznek a virilis szavazattal birok, ellentétben azon nem függetlenekkei, kik népképviselet alapján jönnek a bizottságba. „Nem függetlenek'' ezt a eultusminiszter ur mondja igy; mert ha ő függetleneknek tartaná a népképviselet alapján választott képviselőket, nem helyezte volna ellentétbe ezeket a független, virilis szavazattal birokkal. Fogadjuk el e tételt pillanatra helyesnek, és vonjuk ki belőle a következtetést. A következtetés az, a mint már mondtam, hogy miután a népképviselet alapján alakult parlamentből emelkedik ki a parlamenti kormány, tehát ezen parlamenti kormány és igy a parlament sem lehet független. Hogy ezt megjavítsuk, a eultusminiszter ur észjárása szerint mulhatlanul szükséges, hogy a részben népképviselet alapján alakult képviselőházban a tagoknak legalább fele virilis szavazattal bírjon. En első ifjúságomtól fogva nagy tisztelője voltam a eultusminiszter urnák, lelkembe véstem az eszméket, melyekért ő főleg 1846 — 47-ben az ellenzék soraiban és azok élén oly dicsőségesen aratott győzelmet. Tisztelem benne most is a tudóst, a költőt, az államférfit: tisztelem a hazafit, és épen ezért nem fojthatom el sajnálkozásomat, sőt fájdalmamat, midőn látom, hogy oly tekintélyes férfiú mint báró Eötvös József, kénytelen szakitani nemcsak költészetével, nemcsak tudományával; hanem szabadelvű múltjával is, csupán azért, hogy ily tárgyért, mint a milyen a virilis szavazat, emeljen a házban fegyvert, oly fegyvert, melyhez, nézetem szerint, csak a kétségbeesett emberek nyúlhatnak. (Helyeslés bal felől.) Az igen t. miniszter ur azt is mondotta, hogy a virilis szavazat eszközli azt, hogy egyetlenegy osztály se zárassák ki a bizottmányból. Hiszen, t. képviselőház, a szegény tudósoknak, a diplomatikusoknak, művészeknek, tanároknak osztálya kizátatik ezen virilis szavazat által legalább félrészben a bizottmányból. Az igen t. miniszter ur, a mint én tudom, sem Pest városában, sem Pest megyében nem tartozik a legtöbb adót fizetők sorába, és igy nem eompetálhatna a virilis szavazattal birok közé fölvételért: I ellenben jogosan igényelhetné, hogy a bizottmányi tagok sorába megválasztassék. ügy, de annál valószínűtlenebb lesz ezen megválasztatása, minél szűkebb lesz a tér, mely a szabad választásnak felhagyatik, pedig e téren 100, 200 s a körül| menyekhez képest 300 priviiegiált képviselő fogja \ őt megelőzni s igy talán ki is szorítani. Causa | mala patrocinio. pejor érit. Ha semmi más érvet i nem hallottam volna is a virilis szavazat ellen. 1 már azon egyetlenegy körülmény elégséges volna I begyőzésére annak, hogy a virilis szavazat el nem fogadható, hogy oly kitűnő szónok és statusférfiu | mint a minő a eultusminiszter ur, oly érveket kénytelen mellette felhozni, melyek sem a termé[ szetes józan ész, sem a logika — s a mi a legfőbb — sem a történelmi igazság mértékét nem ütik meg. Korizmics László képviselő ur azt kérdi I tőlünk: mi oka annak, hogy a magyar nem érti | meg egymást, hogy n?m tudja az alkalmat felI használni, midőn azt a gondviselés kezünkbe adja ? | Higye el a t. képviselő ur, mi értjük egymást; i mi legalább értjük önöket, és fölteszszűk önökről, í hogy értenek önök it bennünket. De ha soha sem értettem volna is önöket, ezen törvényjavaslatot, és ennek 20-ik §-át, megértette volna azt velem Korizmits képviselő ur. Azt mondotta ő. hogy ezen § a legéletrevalóbb az egész törvényjavaslatban, és meg is mondja, hogy miért legéletrevalóbb. Korizmits László ur j a függetlenség garantiéját a birtokban keresi. Birtok, nagy birtok .szükséges ahhoz, hogy valaki ne legyen kénytelen sem a közvéleménynyel, sem a kormánynyal kaezérkodni. Megvallom, e nyilatkozat épen képviselő úrtól lepett meg engem, ki saját szavai szerint maga erejéből emelkedett azzá a mi. meglepett, midőn láttam, hogy Windischgrátz herczeg nyomaiba lép, azon különbséggel, hogy Windischgrátz szerint az ember a bárónál kezdődik, Korizmits képviselő ur szerint pedig az ember a nagybirtokosnál kezdődik. (Helyeslés bal felől. Mozgás jobb felől) Birtok, nagy birtok szükséges ahoz Korizmits ur szerint, hogy valaki független ember legyen, hogy ne legyen kénytelen a közvéleménynyel, más oldalról a kormányról kaczérkodni. Nem tudom, tette-e ezt Korizmits képviselő ur, kaczérkodott-e egyikkel vagy másikkal mielőtt saját szavai szerint maga erejéből azzá lett volna a mii de egyet tudok, s ez az, hogy a hazában igen sok ezer derék