Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-214
] gO Zl *- országos ülés Julius 20. 1870. képességgel bir ; de régebben ezelőtt azon cathegoriája is volt a censusnak, hogy a ki 4 font bért fizetett huzamos időn át, az szintén szavazati képességgel birt; tehát az is eensus volt. De ez az ország minden részére egyformán kiterjedt, a virilis szavazat pedig minden városban és megyében változik és épen ez a különbség. Ennélfogva az, a mit Paczolay képviselő ur a censusból a virilis szavazatra vonatkozólag következtetett, ide egyátalában nem alkalmazható. Mellőzöm az általa mondottakat és visszatérek a tegnapi vitára, s a cultusminiszter uraltál felhozottakra. A cultusminiszter ur a szavazati jogot 3 osztályba sorozza: első az átalános szavazat, és erre azon megjegyzést tette, hogy nem akarja javaslatba hozni azt, a mit Stuart Mill ajánl Angliában s bátran állithatja, hogy az átalános szavazat ugy alkalmazásban az egész világon sehol nincsen. A másodikul a képességi cathegoriát hozta fel; ezt meg olyan nehéz, mint monda, meghatározni, hogy azt senki még meg sem kezdte definiálni. A harmadik végre a census, és ezt czélszerüségi szempontból kellene megítélni. Elfogadom ezen alajiot; de méltóztassék megengedni: ha — mint Huszár Imre t. barátom megjegyzi—nagyinegyében 300 embernek annyi joga lesz, mint 500 embernek, czélszerü-e ez? Ha az adót veszszük alapul és 100,000 forintnyi adó után annyi joga lesz többeknek, mint azoknak, kik 400,000 forintnyi adót fizetnek, czélszerü berendezésnek lehet-e ezt mondani ? Én részemről annak nem tarthatom. Azt mondja a cultus miniszter ur, hogy mi a megyéért hiában ábrándozunk, mert ha a megye jól adminisztrálni nem fog, akkor a XlX-ik század el fogja törölni, mert e kor nem szíveli a rósz adminisztratiót. Ugyan lehet-e józa,n adminisztratiót gondolni ott, a hol egy érdeknek van alá rendelve az egész vármegye 1 ? Mert csak a nagyobb adófizetők érvényesitik befolyásukat, a többiek épen nem. Azt mondja továbbá a miniszter ur, hogy ott, a hol politikai mozgalom, nemzetiség és vallási kérdések vannak felszínen, nem lehet azt várni, hogy választás utján minden érdek képviselve legyen, és a hol törpe kisebbségben van a magyarság, a többi nemzetiség ki fogja szorítani a bizottmányból. Megengedem, t. ház! a hol a magyarság kisebbségben van, bizonyos esetekben talán le fognak szoríttatni a választásoknál; de azt tapasztaljuk, hogy ott, hol a többség kétségtelen és akadály nélkül fejtheti erejét, ott a kisebbség ellenében mindig bizonyos figyelemmel viseltetnek, és ha a kisebbség mellőztetik, ebből kevesebb baj származik: mert a többség kormányoz, de abból sokkal több abnormitás következik, hogyha kisebbség kormányoz a többség ellenében. Nincs abban baj, ha a nemzetiségek képviselői valahol többségre jutnak: de több baj volna, ha többségben vannak valahol és nem juthatnak kormányra. Egyébiránt, midőn egy miniszter a nemzetiségi kérdés ijesztő képét tünteti föl, mindig mintegy bizonyos visszatetszéssel hallom azt; mert a nemzetnek lehangolni minden nemesebb hangulatát, bizalmatlanná tenni önmaga iránt, és folytonosán azzal fenyegetni, hogy veszélyben van nyelve, veszélyben van létele, hogy önkényt nyújtsa járom alá nyakát, nyújtsa bilincsek verésére kezeit, ez uraim lelkiismeretlen politika. Azt mondja a cultusminiszter ur végezetre, hogy virilis szavazat az 1848-ki törvényekkel, és a democratiai elvekkel összeegyeztethető. Én elfogadom e vitát minden irányban, de ily absurd állításokra, mik a valónak épen ellenkezője, nem is válaszolok; hanem hivatkozom az egész országra, hivatkozom az egész világra, hogy vajon az 1848-ki törvényeknek, vajon a democratia elveinek megfelelő eszme-e a virilis szavazat í Uraim! Az absolutismus legveszedelmesebb akkor, midőn beálczázza magát az alkotmányossággal, az^álokoskodás legveszélyesebb akkor, midőn nem meri bevallani végczélját, hanem szabadelvüséggel takarózva árulja tanait. (Élénk helyeslés hal felől.) Ezzel végeztem a cultusminiszter úrral, most át akarok térni. (Fűlfooltások jobbról: Balloituk! Ugyan szépen végezett.) A magam nézete szerint. .. Tessék Ítéletet hozni. Áttérek Korizmics képviselő ur előadására. Korizmics képviselő ur csodálkozott azon, hogy mi magyarok hogyan nem értjük egymást, és ezt magyarázza leginkább onnan, hogy kevesek tanulmányaink, és bizonyos gyanakodó természet van a mag3 r ar fajban. Uraim, én azt hiszem, hogy nagyon is megértjük egymást, nagyon is átlátjuk a kormány czéljait, és azért vagyunk egy kissé gyanakodók. Midőn ezredéves jogok forognak szóban, midőn ezredéves helyhatósági önkormányzat semmisittetik meg, akkor nem lehet az ember egészen higgadt, és meg kell engedni, hogy kissé vérmesebb legyen. A mi tanulmányainkat illeti, megengedem, hogy Magyarország kissé elmaradt; de ezen korlátoltság nemcsak egy részre, de talán az egész országra érthető, és miután önök többségben vannak, talán önöket sújtja inkább, mint minket. De az mindenesetre áll, hogy a ki szabad eszmék mellett küzd, az kevésbbé korlátolt, mint az, a ki retrográd irányban halad. Fiat applicatio. Azt mondja t. Korizmics képviselő ur, hogy vannak nemzetgazdászati nézetek, a melyek végett a virilis szavazatokat behozni kell. Sajátságos ezen állítás. Azt hinné az ember, hogy az valami erős argumentum; pedig ha jól fölfogjuk,
