Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-214

214. országos Illés Julius 20. 1870. 181 azt tapasztaljuk, hogy a ki önmaga, saját csadádja, gyermekeiért nem jó gazda, az a virilis szavazatokért nehezen lesz jó gazdává, s ha valakinek van 100,000 frt értéke és 99,000 frt adóssága, akkor csak oly joggal fog virilis 'szavazattal bírni, mintha semmi adóssága nem volna; tehát a virilis szavazatnak statusgazdászati szempontból legkisebb befolyása sincsen, és igy ezen argumentum teljesen alaptalan. Azt mondja Korizmics képviselő ur: Uraim, vigyázzanak! a soeialismus szövetkezve a communismussal felüti rémséges képét a szomszédos államokban, hozzuk be a virilis szavazatot, mert ezzel majd elejét veszszük. Sajátságos ez a felfogás. Én kutattam Franeziaországban, hol a valódi szabadság megalakulásának csakugyan a socialis tendentiák szolgálnak gátul, és gondolkodtam felőle: mi idézte elő leginkább a socialismust ? s azt tapasztaltam, hogy a hosszas absolutismus, a hosszas centralisatio, a demoralisatio, hogy a kormányok alatt egyesek érdekében kizsákmányolták a népet. Ezen rettenetes corruptio után mind inkább-inkább egyesek kezében összpontosult a nagy tőke, s hogy míg milliók lesznek koldussá, egyesek gazdagodnak nagy mérvekben. Ezek idézték elő nézetem szerint a soeialis tendentiákat. Állittassék fel a democraticus szabad alkotmány, hagyják az egyént szabadon fejlődni, szellemi és anyagi tekintetben kezeljék a közvagyont jól :akkor nem félhetünk a socialismustól. A megyékben meg volt engedve a szabad fejlődés, inert ott a nemes és nem nemes között nem volt különbség: most önök a helyett, hogy az egyenlöségelvét alkalmaznák, a legkirívóbb ellentétbe hozzák a|jBkosság egy részét a legnagyobb adófizetőkkel. Most áttérek beszédem tulajdonképeni tárgyára, s kérdem, hogy mi utón lehet a virilis szavazathoz hozzájutni. Vagy szerzemény vagy születés utján; de akár szerzemény, akár születés utján szerezzük azt meg : mindkét esetben a sors játszi kedvezésének tulajdonitható az. Azt is mondják, hogy az ipar, kereskedés érdekei előtérbe léptek, tehát azokat tekintetbe kell venni. Azonban szerintem sem a gazdászat, sem az ipar, sem a kereskedés nem birnak az átalános qualificatio teljes mórtékével, hogy tömeges képviseltetést nyújthassunk számukra, azonban minden osztályban vannak képesek, és igy csak a választás utján lehet úgyszólván az összes intelligentia keretéből crystallisálva előállítani a közügyek vezetésére szükséges elemet, és ennek épen ellentéte a virilis szavazat. De vizsgálódjunk egy kissé s ne lebegjünk a tények fölületén. A törvényjavaslat egyik §-a például azt mondja, hogy bizonyos categoriába tartozóknak adója kettősen fog számíttatni. Már most uraim! a mint Schwartz Gyula mondotta, több megyében 40 frt adó a virilis szavazatra jogosít, ugy azon ügyvéd, kinek csak 300 frtnyi jövedelme van, ki különben csak zúgprokátornak tekinthető, nem is lehet ügyvédnek sem mondani, és fizet talán 15 frtnyi adót, be fog vallani 400 frtot, azutáu fizet 5 írttal többet, és megveszi a virilis szavazatot a fönebbi összeggel. Nem absurdus intézkedés az olyan, mely által 5 írttal meglehet venni a virilis szavazatot? (Helyeslés hal felől.) De menjünk tovább. Egy hatalmas ellenzéki ur látva, hogy pártja néhány szavazattal kisebbségben van, megfizeti 10 virilis szavazat árát, és meg van a győzelem ; továbbá lesz több hatalmas kormánypárti főispán, ki 100 frtot is szívesen áldozand, csak hogy pártjá/t többségre juttassa. Ha azt akarják önök, uraim, hogy ily módon egy megyében a reális többség a kisebbség által leszavaztassék, {Helyeslés hal felől. Ellenmondás jobb felől.) akkor elismerem, hogy a virilis szavazat ezéljuknak meg fog felelni. Én uraim elmondottam röviden, mit mondani akartam; most csak azzal fejezem be beszédemet: hogy én ezen §-t, mely az igazság, a népképviselet, a jogegyenlőség elvével ellenkezik, el nem fogadom, (Élénk helyeslés bal felől.) Latinovics Vincze : Én, t. ház, nem érzem hivatva magamat egy oly kérdés megvitatását a végletekig húzni, mely már 3 hét óta szőnyegen forog: mindazáltal, miután itt olyanok mondattak, melyeket hallgatással mellőzni én legalább, személyemet illetőleg, bűnnek tartanám, azokra vonatkozólag néhány rövid megjegyzést fogok tenni. Legelőször is t. barátom Majthényi Dezső cynismussal vádolta azokat, kik a törvényjavaslatot pártolták, mondván, hogy midőn az ellenzék által fölhozott érvek ellenében a törvényjavaslatot védelmezni nem tudták, hallgatással mellőzték azokat. Különösnek tartom, hogy Majthényi Dezső épen azoknak ment neki, és épen azok érveit bonczolta, a kik, szerinte, az ellenzék érveit hallgatással mellőzték. Én azt hiszem, hogy nem azért mellőzték hallgatással azon érveket, mintha azokat megczáfolni nem tudták volna: hanem mellőzték, mert a törvényjavaslat melletti, az igazság melletti érvek tökéletesen ki voltak merítve; ha tehát mégis mélyebben bebocsátkoztak volna az érvelésbe, mi történt volna ? nem egyéb, mint haszontalan időtöltés. Bocsánatot kérek, nekem soha sem volt szokásom, sem pártot sem egyeseket sérteni, és azért engedjék meg, hogy visszatérjek azokra, miket Paczolay képviselő ur mondott; azonban,