Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-214
166 i 214. országos üléc Julius 20. 1870. államainak vaspályáira, hol az igazgató választmányok a tapasztalaton okulva, a nélkül, hogy a kormány legcsekélyebb pressiót is gyakorlott volna, az úgynevezett tömeges javak (Massengüter) mint: érezek, fa, kőszén s ilyenek árszabásait fokonkint egész a fillér árszabásig (Pfennigtarif) leszálliták . s ezen árszabás leszállítás által bevételeik nemcsak nem kisebbedtek, sőt ellenkezőleg a megélénkült forgalom következtében tekintélyes emelkedést mutatnak. Azonban mint ezen, — ugy az állami postáknál s távirdáknál, az árszabás leszállítása által elért kedvező eredményre, s röviden szólva a gyakorlati életre s a tapasztalásra való minden hivatkozás, hazai vaspályáink igazgatóságainál mind ez ideig eredménytelenül hangzott el. — Gondatlan könnyelmű kormányoktól nyert engedményeiken nyugodva, kereskedelmünk, iparunk , gazdászatunk legjogosabb indítványai s föl szólam lásai meg nem hallgattatnak s a helyett, hogy mint a culturállamokban. ők lennének leghatalmasabb emeltyűi a nemzeti jólétnek, akadályozzák, alányomják országunk nemzetgazdászati emelkedését azon rendkívüli elavult elvekre fektetett árszabásokkal, melyektől csak akkor szoktak eltérni, midőn a belföld rovására a külföldnek akarnak kedvezni. Tudom, hogy utóbbi állításom kifakadásokat fog előidézni, de tudom azt is, hogy azok ellen megvéd a számok logikája. A cs. kir. osztrák állami vaspálya a porosz szenet Bifactie bonification s isten tudja mi minden nevet nem viselő kedvezmények utján fél áron 50% olcsóbban szállítja a belföldi teher árszabásánál, s ez által lehetővé teszi annak szállítását egész Debreczenig. Aradig, Temesvárig, mig a hazai bányavállalatok számára oly árszabást tart fon, mely csaknem lehetlenné teszi a több mint száz mértföldről ideszállított porosz szénnel való versenyt. Ezen — a belföldet sújtó tény ellen az osztrák államvaspálya védelmül csak azt képes fölhozni, hogy ha a porosz kőszénszállitmányo k részére a lehető legolcsóbb árszabást nem alkalmazza, teljesen elesik ezen szállítás bevételeitől. Mit kell azonban gondolnunk az osztrák államvaspálya kezeléséről, ha látjuk azon különféle árszabásokat, melyeket egy és ugyanazon czikk, a kőszén szállításánál alkalmaz az osztrák tartományokban, s a magyar korona országaiban ? Teljesen megrakott kocsikban szállított kőszénnél alkalmazott árszabályai következők : Prágától Olmützig 33 mértföld 21 5 / )0 kr = " íoo kr mázsánkint és mértföldenkint. ellenben : Salgó-Tarjántól Félegyházáig 32 5 /i 0 mértföld 33 3 /io kr. — l 08 / 10 o kr mázsánkint és mértföldenkint, melyből a magyar állam vasútra 88/100 kr és a es. kir. szab. osztrák allamvasutra ! 15 Aoo kr mázsánként és mértföldenkint esik. Aussigtól Trübauig 36 mértföld 26 % 0 kr = 7 %ookr mázsánkint és mértföldenkint, ellenben Salgó-Tarjántól Kis-Telekig 35% 0 mértföld 37 3 / lü kr — ] 03 3 oo kr. átalában mázsánkint és mértföldenkint, melyből a magyar allamvasutra 88 / 10 o kr és a cs. kir. szab. osztrák allamvasutra l 12 / 10 o kr mázsánkint és mértföldenkint esik. Aussigtól-Blauskóig 45 mértföld 30 kr. — SG /ioo kr mázsánkint és mértföldenkint, ellenben Salgó-Tarjántól Debreczenig 45 mértföld 44 %„ kr = 985 / 1 oo kr. mázsánkint és mértföldenkint, melyből a magyar allamvasutra 88 /ioo kr, a es. kir. osztrák allamvasutra l 33 /ioo kr. és a tiszavidéki vaspályára % 0 mázsánkiut mértföldenkint esik. Aussigtól Olmützig 47 mértföld 30 kr. = 64 /ioo kr. mázsánkint és mértföldenkint, ellenben Salgó-Tarjántól — Marcheggig 47.5 mértföld 46 3 /io = ,75 /iooo kr, átalában mázsánkint és mértföldenkint, melyből a magyar allamvasutra 88 / 11 )o kr, a csász. kir. szab. osztrák allamvasutra l 07 /'ioo kr. mázsánkint és mértföldenkint esik. Aussigtól—Brünnig 48 mórtföld 30 5 /i 0 kr; = es /ioo mázsánként és mértföldenként, ellenben Salgó-Tarjántól Aradig 49 mértföld 47% 0 kr — 965 /iooo kr mázsánkint és mértföldenkint, melyből a magyar allamvasutra 88 / l0 o a es. kir. szabad osztrák allamvasutra 1 35 / 100 és a tiszavidéki vaspályára a /i 0 kr mázsánkint és mértföldenkint esik. Nagyon fárasztó volna még több adatot fölhozni, de már az itt idézettekből is kitűnik, hogy az osztrák államvaspálya, a magyar vonalokon átalában 50%-tel magasabb árszabásokhoz ragaszkodik, és rövidebb távolságoknál az aránytalanság valóban iszonyatos. A kőbánya-czeglédi vonalon egész kocsikkal való szénszállításnál még rendkívüliébbek a körülmények; az osztrák államvasút ezen 9 mértföldre nem kevesebb mint 12 kr., tehát mázsája és mértföldjére 1.32 krt követel; továbbá kis távolságra még magasabb árszabást alkalmaz, p. o. Kőbányától Üllőre vámmázsájától 6 kr. Kőbányától Palotáig vámmázsájától nem kevesebb mint 5 krt, és ez által legigazságtalanabb módon terheli azon messzebb vidékről jövő szállítmányokat, melyek kénytelenek ezen hátra levő kis utat az osztrák állam vaspályán tenni meg. A tiszavidéki vasút, bár nem nyomja ugyan oly hallatlan mértékben forgalmunkat, mint az osztrák államvasút, mindamellett árszabásai által nemzeti gazdászatunk és iparunk életszük-
