Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-209

209. országos Uiés Julius 14. 1870. 1> A ezélszerü szabályrendeletek biztosítása hasonlóképen csak önámitás; mert ezen szabályrendelet a minisztérium által lenne helybenhagyandó; a minisztérium tetszésétől függ azt elfogadni vagy visszautasítani. A negyedik, és a legnevezetesebb, hogy a közgyűlések oly tanácskozások helyei lennének, hol azok, mint hasznos képezdéi az ifjabb kornak, talán államférfiakat és szónokokat képezhetnének. Jó sikert kívánok hozzá, de semmi reményem ahoz nem lehet. A törvényjavaslat czimével, béltartalmával együtt nem áll egyébből, mint phrasisból. Czime már maga phrasis. A megyéket törvényhatóságnak nevezi akkor, midőn a törvényhatósági jogkört a birói hatalomról szóló törényjavaslattal elvették. Hasonlóképen phrásis az önkormányzat- akkor, midőn a végrehajtó hatalom a megyétől elvétetett. A 16-ik szakasz, mely ezen végrehajtó hatalmat látszik biztosítani, igen szépen van körülírva. Felolvasom már csak azért is, hogy a kinek figyelmét netalán kikerülte volna, hallhassa (Olvassa a 16-ik szokasd:) „A törvényeket és a kormánynak a törvényhatósághoz intézett rendeleteit a törvényhatóság hajtja végre közegei által. Mennyiben van ezen átalános szabály alól kivételnek helye, a törvény határozza meg." E törvényt az 58-ik és 63ik szakaszok c) és d) pontjai megsemmisítik, s a hatóságoktól a végrehajtási jogot elvonva, azt egyenesen a főispántól függő alispánokra s polgármesterekre bízzák, hogy a megyéhez intézett, habár törvénytelen rendeleteket végrehajtsák, és csakis azokat terjeszszék a közgyűlés elé, a melyeket előterjeszteni jónak vagy szükségesnek látnak. Nem is lehet ezen törvényjavaslatot védelmezni, mert a virilis szavazat egy oly castot, alapit meg, a mely, mint a népuralom és közakarat ellensége a választás utján a megyei bizottmányba bejutottakat jó szemmel nem nézheti. Miután a városok a maguk közgyűléseiket választott embereikkel töltötték bs. nem hiszem, hogy találkozzék oly ember, a ki a virilis szavazat utján nyerendő jogot elfogadja (Egy hang : Én is elfogadom! Nevetés.) s a nép szabadválasztását sérteni akarja. Én azt képzelem, hogy valamint 1882-ben eltiltotta a közvélemény, hogy valaki választás alá eső hivatalt elvállaljon, és ezan tilalom, — becsületérelegyen mondva a nemzetnek, — foganatra is talált, ugy lehet, hogy jelenleg olyan phalanxot képezend ezen törvényjavaslat ellen is a közvélemény,hogy senkinek sem lesz kedve a virilis szavazatot elfogadni. Mert valamint a kinevezett tisztviselő Schmerling alatt bizonyosan jobban szerette volna, ha nép által választott alkotmányos tisztviselő lehetett volna, ugy azon virihs joggal bírót is genirozni fogja azon szék, KÉPV. H. NAPLÓ 18f| X. a melybe nem közbizalom ültette s melyben senkit mást nem representál, mint önmagát ós vagyonát. En hajlandó vagyok hinni, hogy a ki a virilis szavazat mellett szavaz, az talán kinevezés utján is hajlandó lenne az országgyűlési képviselőséget elvállalni. (Derültség a szélső balon.) A virélis szavazat ész- és természetellenes, mert a természet törvénye azt mondja, hogy érdem segélyezze a polgárt előjog és hivatal általi megtiszteltetésre. Kérdem a t. minisztériumot, hogy midőn e törvényjavaslatban az árvákról szólott: miért nem tette egy pontba, hogy mivel a kormányforma változott, mivel castot állítottak föl, mivel most az embereket már a vagyon szerint fogják mérni, és ítélni tehát, hogy a gyermekek annál elömenetelesebbek legyenek, ne — az eddigi szabályok szerint — személy ökre, hanem vagyonukra fordittassék a figyelem s a főfelügyelet. (Kis szünet. Türelmetlen fölkiáltások: Gyorsabban ' Halljuk!) Kinek fognák az összpontosítás által a natalmat, biztosítani? Elmondtam, hogy részint magának a kormánynak, részint a birtokosoknak, legfőkép pedig a bécsi cabinetnek. Miért akarják feláldozni a szabad választási jogot, miért akarják a virilis szavazatot behozni ? Azt mondják: azért, mert a parlamentaiismust akarják biztosítani. En tagadom, h >gy Magyarországban parlamentalismus lenne, ez csak gúnyja a parlamentalismusnak. (Nevetés jobb felől.) Előttünk a példa. íme itt a belügyminiszter ur nincs ' megelégedve a törvényjavaslat fölvételével, és ilyszerü tárgyalási módozataival , és még sincs elég ereje azt mondani: visszaveszem a törvényjavaslatot, (Gányos kaezaj jobb felől.) Ugy látszik, most is csak királyi biztosi szerepét teljesíti. Hogy mennyire gyarló e törvényjavaslat, mutatja az is, hogy p. o. Bethlen János gr., ki egyike volt Erdély nevezetes szónokainak, anynyira nem tudta védeni a törvényjavaslatot, hogy, bár kezdetben megigérte s állította is, hogy lényegénez fog szólani, lényegtelen dolgokat beszélt. (Gúnyos nevetés jobb felől.) Azt mondja, hogy miért elhalasztani ezen törvényjavaslatot, hisz az ellenzék azt monda a kormánynak, hogy nem bir elég erélylyel és bátorsággal a reform kérdésében; e törvény tárgyalását tehát reformereknek nem illik elnapolni akarni. En vabamint a torony tetejére menő ácsnak azon bátorságát, melyet netalán a borital adott, épen nem dicsérem, ugy ezen törvényjavaslatot, a melyet jól mog-fontolva nem lehetett volna a ház asztalára letenni, elég bátorsággal készítettnek, olyannak, hogy azt a haza szabadelvű fiai elfogadhassák, nem tartom. (Nevetés.) Azt monda továbbá Bethlen János képivselő ur, hogy mig a pártok torzsalkodása meg nem szűnik, reformot keresztül-